Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)
6. szám - Dr. Fekete József: Öntözött réti csernozjom talajok sóforgalmának vizsgálata
Dr. Fekete J.: Öntözött réti csernozjom Hidrológiai Közlöny ld78. 6. sz. 273 1974. XII. water quality December, 1977 1. táblázat [mg/l/me/1] Kationok összege Szikesedési hányados Anionok összege Ca i + Mg l+ Na+ K+ Kationok összege és kationok összege Szikesedési hányados 1925,26 44,44 37,50 723,0 22,0 826,94 2752,20 84,74 38,40 2,21 2,87 31,43 0,56 37,08 2367,15 42,33 36,56 900,0 10,0 978,90 3346,05 88,31 45,34 2,11 2,80 39,13 0,26 44,30 1692,7 52,5 42,02 620,0 12,5 714,54 2407,25 81,37 33,58 2,62 3,22 26,95 0,32 33,11 1971,39 36,36 24,58 860,0 16,0 936,94 2908,34 90,09 39,26 1,81 1,88 37,40 0,41 41,51 1788,0 22,94 21,53 723,0 12,5 779,98 2568,07 90,97 35,62 1,14 1,65 31,43 0,32 34,54 1405,15 31,99 24,16 540,0 22,0 618,16 2023,31 85,40 27,29 1,59 1,85 23,48 0,56 27,49 1672,28 32,80 18,38 620,0 20,0 691,19 2363,48 88,33 32,51 1,63 1,41 26,95 0,51 30,50 1423,14 28,44 21,01 540,0 25,0 614,45 2037,60 86,47 28,15 1,41 1,61 23,48 0,64 27,15 1507,03 26,66 19,96 552,0 40,0 638,62 2145,66 86,57 28,87 1,33 1,53 24,00 1,06 27,72 1870,08 42,33 36,56 712,0 40,0 830,90 2700,98 83,80 36,27 2,11 2,80 30,95 1,06 36,92 1664,53 42,33 36,77 672,0 30,0 781,11 7445,65 83,65 33,54 2,11 2,82 29,21 0,77 34,91 változás. Az oldható sók mennyisége hektáronként 40, illetve 110 t-val növekedett, a sóforgalmi hányados szerint 1,7, illetve 4,3-szeresére nőtt a sótartalom. A sófelhalmozódás forrása a talajvíz sótartalma. A megemelkedő kedvezőtlen kémiai összetételű talajvízből a 101. sz. szelvényben növekedett legnagyobb mértékben a sótartalom. Itt a talajvízszint emelkedése elérte a 100 cm-t (3., 4. ábra). A sóforgalmi változás iránya nem volt azonos minden szelvénynél. A mélyebb fekvésű területek talajaiban a sótartalom csökkent. Ilyen szelvények a 137. sz. mélyben szolonyeces réti csernozjom és a 3., valamint a 6. sz. szoloncsákos réti szolonyec, melyeknél a sótartalom csökkenése 13 és 42 t/ha között volt, a sóforgalmi hányadosuk értéke pedig 0,6—0,8 (3., 7. ábra). Ennek oka, hogy a mélyebb fekvésű területeken a felületi vizek összegyűltek, s a lefelé szivárgó víz az oldható sókat a mélyebb rétegekbe, illetve a talajvízbe szállította. Ezt a magyarázatot támasztja alá az, hogy a felsőbb szintekben legnagyobb mértékű a csökkenés. Érdekes képet mutat a 12., 4. és 5. sz. mélyben szolonyeces réti csernozjom szelvények sóforgalma. A sómérlegek pozitívak, de a növekedés mértéke csekély, 2—5 t/ha; sóforgalmi hányadosaik csupán 1,06, illetve 1,21. A sótartalom növekedése és csökkenése irányába ható folyamatok közel azonos intenzitásúak, s ezért csak kisebb sóforgalmi változást eredményeznek (2., 6. ábra). A sóforgalom tényezői A sóforgalom alakulására számos tényező hat, így pl. a geológiai viszonyok, talajtulajdonságok és több mesterséges tényező, mint pl. a vízrendezés, öntözés, talajjavítás stb. Az öntözött talajok sóforgalmát irányító legfontosabb tényezők: a) az öntözés, b) a csapadék, c) a talajvíz. Az öntözés gyakorisága, az öntözővíz mennyisége és minősége az oldható sók kilúgzódásában jelentős szerepet játszik. A csapadék mennyisége a kilúgzódás mértékét számottevően növelheti. A vizsgált időszakban lehullott csapadék menynyisége jóval meghaladta a sokévi átlagot: 1973. 1974. IV. n. é.: I. n. é.: II. n. é.: III. n. é.: IV. n. é.: Összesen: 85.0 mm 44.1 mm 304,0 mm 126,4 mm 216,2 mm 775,7 mm
