Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

6. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

Dulovics D.—Dulovicsné, Dr. Dombi M.—Dr. öllős G.: A csatornázás Hidrológiai Közlöny 1978. 6. sz. 269 B cTaTbe nofliepKHBaeTCH, MTO rpaBHTaijHOHHbie H pa3­aejibHbie CHCTeMbi KaHajin3auHH, noJiyHHBiiine umpoKoe pacnpocTpaHeHHe B HSIIIH «HH AOJDKHH NOCTENEHHO 3a­MEHHTBCH öojiee THÖKHMH CHCTeiwaMH, KOTopwe jiyquie y^OB^eTBopaioT oxpaHe lOMecTBa npiipoflHbix BOÄ H MecT­HblM yCJlOBHHM. ÓFLHAKO FLJIFL ÄOCTH >KeHHH 3T0H UejIH Hy>KHO npOBeCTH IUHpOKHe HCCJieflOBaHHH C CHCTeMHbIM noÄXOflOM, iToßbi pa3pa6oTaTb SKOHOMHqecKHe H npoiwe npennocHJiKH. Moderne Systeme der Kanalisierung und (lie Gesichts­punkte ihrer Ausgestaltung Dulovics, D. — Frau Dulovics dr. Dombi, M. — dr. öllős, G. Die verschiedenen Kanalregulierungssysteme können nur aufgrund von Systembetrachtungen vergleichend gewertet werden. Die Kanalisierung als System, bildet ein einheitliches Ganzes vom Entstehungsort des ab­zuleitenden verunreinigten Wassers bis zur endgültigen Unterbringung (Abb. 7). Von dieser Betrachtung ausgehend, werden in der Abhandlung die gegenüber der Kanalisierung gestellten veränderten Ansprüche und die Kanalisierungssysteme je nach Grad der Befriedigung dieses Ansprüche be­sprochen und die Kanalisierung mit — Schwemm-System (Abb. 1) — getrenntem System (Abb. 2 ) — gemischtem System (Abb. 3) — verbessertem System (Abb. 4) gewertet undzwar aus der Sicht — des Schutzes des Vorflutzustandes, — Einpassung in das moderne, koordinierte System der öffentlichen Werke, — der industrialisierten, raschen, wirtschaftlichen Errichtungsmöglichkeit, — der Entwicklungsmöglichkeit, Kapazitätserhöhung bzw. Möglichkeit des Stufenausbaus, — der einfachen, betriebssicheren automatisierbaren Betriebsbedingungen . Weiters werden die Möglichkeiten der Entlastung bzw. „elastischeren" Systemausbildung analysiert und­zwar — die Abwasserkanalisierung unter' Druck (Abb. 6 ) — das gekoppelte Gravitationskanalsystem (Abb. 6) — die Wirkung der Anwendung der Speicherung, — die Möglichkeiten der oberflächennahen geschlos­senen Wasserableitung (Abb. 8) — die Kanal-,,Konzentration" mit einem verbesser­ten gemischten System mit Doppelprofil (Abb. 9) — die Bedeutung der Tiefkanalisierung (Abb. 10 und 11) Zum Schluss wird darauf hingeweisen, dass in un­seren Tagen hauptsächlich die Wertungen der Kana­lisierung mit „Gravitation", „getrenntem System" zu modifizieren sind, die noch elastischere Wasser­güteschutz-Gesichtspuükte in zufriedenstellenderem Masse und die örtliche Eigenartigkeiten mehr berück­sichtigenden Systeme in den Vordergrund gestellt werden müssen. Hierzu sind aber weitläufige, auf Systemunter­suchungen fussende Forschungen notwendig, damit der zur Realisierung notwendige Hintergrund und die wirtschaftliche Bedingungen geschaffen werden können Egyesületi és műszaki hírek Rovatvezető: DR. VÁGÁS ISTVÁN Megkezdte működését a Magyar Hidrológiai Társaság Környezetvédelmi Bizottsága A Társaság 1977. szeptember 27-i közgyűlésének határozata alapján 1977. december hónapban alakult meg a Környezetvédelmi Bizottság. Elnöke: Dr. Papp Ferenc, az Országos Vízügyi Hivatal Környezetvédelmi Főosztályának vezetője Titkára: Dr. Vankó Attiláné, a Szolnok Megyei Tanács VB. főelőadója A Bizottság fő célkitűzése, hogy elősegítse és össze­hangolja a szakosztályok és a területi szervezetek kör­nyezetvédelmi tevékenységét, kezdeményezzen és részt vegyen a Társaság szakterületét érintő ágazatok kör­nyezetvédelmi feladatainak társadalmi úton való elő­segítésében. A Bizottság feladatának tartja a környezetvédelem és ezen belül a vízikörnyezetvédelem vonatkozásában: — általános szervezeti, jogi, anyagi; — a vizek, mint természeti erők által okozott károk elleni védelem; — a váratlanul jelentkező vízszennyezések és víz­minőségi károk elhárítása; — a vizek mennyiségi és minőségi védelme kérdéseivel, feladatainak megoldásával összefüggő tár­sadalmi, műszaki módszereknek keresését, vizsgálatát, ezek megvitatását, elterjesztését, ajánlások, megállapí­tások, adatok és eredmények közzétételét. Hasonlóan foglalkozni kíván a Bizottság azokkal a kérdésekkel is, amelyek a vízzel való kapcsolat és köl­csönhatás miatt a vízi környezetre hatással vannak, vagy azt érintik. Ilyenek: — a környezeti elemek (föld, talaj, levegő, élővilág, növényzet, erdő, táj stb.) védelmére és fejleszté­sére vonatkozó kérdések; — a települési környezet, a vízzel kapcsolatos infra­struktúra (terület, vízfolyás, tó rendezés kialakí­tás, üdülés, szabad idő eltöltés stb.) feltételeinek megteremtésére vonatkozó kérdések. Az előzőekben leírt vízikörnyezetvédelmi és vízi­környezet alakítási kérdéseket abba a keretbe kívánja beállítani, amelyeknek megnyilvánulási területe a víz­gyűjtő, a maga teljes ós komplex, kölcsönösen egymásra ható vízgazdálkodási alapjával. A Környezetvédelmi Bizottság 1978. évi munkatervé­nek megfelelően részt vesz, illetve közreműködik — igény esetén — a szakosztályok és területi szerveze­tek környezetvédelmi témájú rendezvényeinek lebonyo­lításában, megkezdi „A vízparti üdülési lehetőségek fel­tárása, fejlesztésük további lehetőségei" c. tanulmány előkészítését. A Hidrogeológiai Szakosztály és a Hidraulikai és Műszaki Hidrológiai Szakosztály 1978. február 20-i ülésén Balló Iván mutatta be új geohidromechanikai modelljét. Az előadó a magyar Alföld mélységbeli vi­zeinek tanulmányozására és a kút-vízhozamok meg­határozására geohidrosztatikus és geohidrodinamikus modelleket épített fel, amelyeknek alapfeltevése, hogy a vizet a felszínre hajtó erő nem a klasszikus artézi nyomásból származik, hanem a föld felszíne alatt geológiai okokból kialakult feszültségekből. Az elgon­dolás igazolására számos mérési adatot idézett. A Borsodi Területi Szervezet Hidrogeológiai Szak­osztályának 1978. február 21-i miskolci ülésén dr. Juhász József: „Néhány szó a beszivárgásról" c. előadása került napirendre. (Folytatás a 276. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom