Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

6. szám - Dr. Kovács György: Javaslatok liziméterek egységes típusainak kialakításához

Dr. Kovács Gy.: Javaslatok liziméterek Hidrológiai Közlöny 1978. 6. sz. 253 amilyenek a szimulált területen is uralkodnak. Ennek a célnak az elérése érdekében a liziméter tartályát rendszerint a talajba süllyesztjük, és felszínét a környező terep magasságában alakítjuk ki. A növényfajta, annak fejlődési foka, a művelési mód is azonos kell, hogy legyen a liziméteren belül és annak környezetében. Ennek a feltételnek ki nem elégített volta a liziméter vízét fogyasztó evapotranspirációt a természetes érték többszörösére növelheti (oázis hatás). Törekedni kell arra is, hogy a liziméter szerkezeti vastagsága miatt a növénytakaróban jelentkező rés minimálisra csökkenjen. A talajnedvesség szabályozása és mérése A vizsgált talajhasáb és a szimulált talajszelvény hasonlóságát biztosítanunk kell. Ez az igény nem csak azt követeli meg, hogy a réteg szilárd vázának szemcseösszetétele és szerkezete a két rendszerben azonos legyen, hanem megszabja azt is, hogy a két szelvényben a különböző zónák azonosan alakuljanak ki (azonos növény, művelési mód, talajnedvesség függőleges eloszlása, talajvíztükör). A talajnedvesség zónájának, az ezen belül jelentkező tulajdonságok hasonlósági feltételeinek elemzéséből az alábbi következtetéseket emelhetjük ki: — A liziméteren belül a víztükör jelenléte vagy hiánya a vízháztartást alapvetően módosítja. A berendezések két eltérő csoportját kell ezért megkülönböztetnünk attól függően, hogy a kétféle működési mód közül melyik szerint üzemeljük a lizimétert. — A szelvénynek két oldalról történő levegőztetésével okozható hiba kiküszöbölése érdekében a talajnedvesség mértékét szabályoznunk kell a liziméterben vizsgált talajhasáb alsó síkján, ha nem tartunk állandó talajvizet a berendezésben. —- A függőleges talajnedvesség-eloszlásnak rendszeres megfigyelése minden liziméterben elengedhetetlenül szükséges, hogy a különböző zónákban bekövetkező tározás-változásokat egymástól elkülöníthessük. Ezek az észlelések, a liziméterek adatsorainak szerves részei. — A talajnedvesség zónájának tározási kapacitását a dinamikai egyensúly kialakulásakor a talajnedvesség retenciós görbéje jellemzi. Tanácsos ezért minden esetben ennek a görbének (mint a lizimétert jellemző fontos paraméternek) meghatározása. A talajvíz szabályozása Ha állandó talajvizet tartunk a liziméterben, szükséges, hogy víztükrének magasságát ellenőrizzük és szabályozzuk. Ez két eltérő módon biztosítható : — meghatározott vízmennyiséget adagolunk vagy vonunk el rendszeresen a talaj víztérből és hagyjuk, hogy a talaj vízfelszín szabadon alakuljon ennek a mesterséges és az egyébként is ható természetes tényezőnek hatására, csupán megfigyeljük és jegyezzük a víztükör helyzetét, és ezt az adatsort kapcsoljuk a rendszerből elvont vagy hozzáadagolt vízmennyiség adataihoz; — a talaj víz-tükröt előre meghatározott szinten tartjuk biztosítva (és mérve) olyan mértékű vízelvonást vagy hozzáfolyást, amely ennek a szintnek állandósításához szükséges. A legtökéletesebb megoldás az lenne, ha a liziméteren belül a talaj vízfelszínnek szabályozásával követnénk a környező területen észlelhető talajvízingadozást és mérnénk azt a táplált illetőleg lecsapolt vízmennyiséget, amely ennek az üzemnek a fenntartását biztosítani tudja. Ezt a követelményt kielégítő szerkezet műszaki megoldása azonban túlzottan bonyolult, ezért legtöbbször az állandó talaj vízfelszín fenntartása vagy állandó vízmennyiség rendszeres adagolása (illetőleg elvonása) az általánosan elfogadott üzemmód. Ilyen berendezések kialakítása esetében azonban tanácsos, ha liziméter-telepeket építünk olyan módon, hogy az egy csoportban elhelyezett berendezések között eltérés csak a működési módot megszabó tényező számszerű értékében van, azok minden egyéb részletben azonosak. Az eltérő paraméter ezek szerint vagy a víztükör mélysége vagy az adagolt illetőleg elvont mennyiség lehet. Ilyen csoportból mindig kiválasztható az a liziméter amelynek vízszintje a vizsgált időszakban éppen egyezik a környezetben kialakult talaj vízfelszín helyzetével (vagy közel van ahhoz) és ezért az azon mért hidrológiai adatok jellemzőek a modellezni kívánt terület talajnedvesség zónájára is. 3. A liziméter vízmérlegének jellemzése közvetlenül mért és számított adatokkal Az előző elemzés alapján négy fő liziméter-típust különböztethetünk meg: — csupasz liziméter talajvíz nélkül (LA); — csupasz liziméter talajvízzel (LB); — növényzettel fedett liziméter talajvíz nélkül (LC); — növényzettel fedett liziméter talajvízzel (LD). A mért és számított adatokat az 1. táblázatban foglaltuk össze és azokat a felsorolt típusok szerint csoportosítottuk. A típus jele mellett indexként használt számok az általánosan alkalmazott üzemmódokat jelzik. 1 súlyliziméter talajnedvesség-mérés nélkül; 2 súlyliziméter talajnedvesség-méréssel; 3 súlymérés kiegészítve az elvont vagy adagolt víz mennyiségének mérésével, talajnedvesség-mérés nélkül; 4 súlymérés, valamint az elvont vagy adagolt víz mennyiségének és a talajnedvességnek rendszeres mérése; 5 az elvont vagy adagolt víz mennyiségének mérése talajnedvesség-mérés nélkül; 51 az 5 típusnak az a változata, amikor a talajvíz szabályozását meghatározott vízmennyiségnek rendszeres elvonásával vagy adagolásával biztosítjuk (a kérdéses vízmennyiség lehet időben állandó, vagy változhat előre meghatározott évszakos program szerint);