Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

5. szám - Hozzászólások Hembach Kamill: A vízellátás szellőztetési, levegőztetési és levegőbekeverési kérdései c. cikkéhez

236 Hidrológiai Közlöny 1978. 5. sz. Hozzászólások Hembach K. cikkéhez gondolni. Ezirányú vizsgálataink szerint az FTI által kiválasztott műszál szűrőanyag alkalmasnak látszik a feladat megoldására. Fojtása 133 cm 2 hasznos szűrőfelület és 65 m 3/óra levegőszívási sebesség esetén 30%, míg 531 cm 2 szűrőfelület és 330 m 3/óra levegőszívási sebességnél 36%. Minden más vizsgált szűrőanyagféleség kedvezőtlenebb dinamikus vizsgálati értékeket mutatott. Az émlí­tett szűrőtípusnál kedvező az aeroszol megkötési képesség is. Modell mérések szerint 6 g cementpor 40 m 3/óráról 20 m 3/óra értékre csökkenti a szívási sebességet 133 cm 2 szűrőfelület alkalmazása esetén. A szűrőanyag minőség választékával, por meg­kötési kapacitásának mérésével, a porrészecskék méreteloszlás szerinti visszatartásának, valamint mikroorganizmus leválasztási hatékonyságának mérésével kapcsolatos kutatások tovább folynak. A laboratóriumi eredmények kipróbálása az egyik vízműben folyamatban van. A szűrő mikrobioló­giai elővizsgálatai ugyancsak kedvező eredményt mutattak. 500 liter levegőmintából 69—105 mikro­organizmus telepet lehetett kitenyészteni, míg a kérdéses szűrő alkalmazása után 0—1 telep adódott. A víztechnológiai megoldásoknál a helykijelölé­sen Jfelül további részletkérdéseket is figyelembe kell venni. így a telepítés előtt fel kell mérni a kör­nyező levegőszennyező források helyét, meg kell határozni az uralkodó szélirányt és a legkedvezőbb helyet kell kiválasztani. Jelentős levegőszűrést eredményez a létesítmény körüli fásítás, parkosí­tás. Hasznossága túlmegy az esztétikai szemponto­kon (bár az sem lebecsülhető). Hazai mérések bizo­nyítják, hogy az M 7-es autópálya mentén telepí­tett 1 m magas és 75 cm széles védőnövénysor (Ligustrum Vulgare — Fagyai) az út szélén mért 115 ppm ólomszennyezést mintegy a felére csök­kentette. A példában említett ólomszennyezettsé­get indikátor anyagnak tekinthetjük, mivel az ólom a finom porfrakcióhoz kötődve terjed. E példa kapcsán javasolható, hogy a tervezés során gon­dolni kell kertészmérnök bevonásával a vízmű környezetébe és a tájba illő — a hely ökológiai adottságainak megfelelő — lehetőleg sok örökzöl­det tartalmazó — növényi védőgyűrű telepí­tésére. összefoglalásként néhány szempont, illetve javas­lat ismételt kiemelését tartjuk fontosnak: — Épülő vízmű helykijelölésénél előnyben kell részesíteni a szennyező ipari létesítményektől távol eső helyeket. — A telepítés helyén figyelembe kell venni az Országos Immisszió-mérő Hálózat légszennyeződési adatait szakvéleménnyel kiegészítve. —- A helykijelölésnél figyelembe kell venni az uralkodó szélirányt. — A levegőztetésen alapuló berendezéseket —­bármilyen rendszerű is a technikai megoldása — levegőszűrővel kell ellátni. — A szűrt levegőben mikrobás szennyeződés lehetőleg ne legyen. — Biztosítani kell a megépített berendezések üzemi technológiai fegyelmének betartását. (Pl. az előírt szűrőcsere betartása stb.). — A vízmű köré szennyeződést csökkentő nö­vényi védőgyűrűt célszerű telepíteni. A tiszta levegő biztosítása a levegőztető beren­dezések üzemeltetésénél nagymértékben hozzá­járul a jó minőségű ivóvíz folyamatos előállításá­hoz. Ezzel kapcsolatosan csak a legfontosabb né­hány szempont kiemelését lehetett megvalósítani. CSONEV BÉLA (Bányászati Kutató Intézet) A szellőztetés-levegőztetés biztonságtechnikai kérdései Szénhidrogén gázokat —- elsősorban metánt — tartalmazó vizet szolgáltató vízműtelepekre és ve­zetékrendszerekre a vízügyi hatóságok előírják, hogy a létesítmény, mely helyeit kell „A" tűz­veszélyességi osztályba sorolni. Ezeken a helyeken alkalmazható villamos berendezések védettségi fokozatát illetően, szabványok tartalmazzák a kö­telező előírásokat. A kötelező érvényű előírások betartása a tűz és robbanásveszély elleni megelőző védekezés egyik legfontosabb tényezője. Ugyan­akkor közismert tény, hogy valamely térben jelen­levő robbanóképes gázelegy potenciálisan önmagá­ban hordozza a bármikor bekövetkezhető robba­nás veszélyét, attól függetlenül, hogy ebben a tér­ben ntegfelelő védettségű villamos berendezések üzemelnek. A robbanóképes gázelegy — akár mechanikus szikra, akár súrlódásból eredő nagy­mértékű helyi felmelegedés hatására, akár gondat­lanságból adódó nyílt láng használata miatt és még számos más ok hatására — begyulladhat. Ezért térrobbanások bekövetkezése megelőzésének leg­biztosabb módja a robbanóképes gázelegy keletke­zési lehetőségeinek megszüntetése. Ez szellőztetés­sel lehetséges. A szellőztetéshez szükséges légáram az éghető gáz áramának, valamint a szellőztetendő tér térfogatának ismeretében könnyen számítható. Vízmű létesítményekre vonatkozóan azonban több kérdés merült fel. Ez a következőkből adódik: —- A különböző helyekre telepített, de egy víz­műhöz tartozó kutak gázhozama kutanként külön­böző lehet és időben változhat. — A vízkiemelés céljára szolgáló berendezések különbözőek lehetnek és a berendezéstől függően szükséges lehet a kútfejet a külszíni alatti aknába kihozni. — Léteznek olyan gázos vizet szolgáltató kutak, amelyek a vízfelhasználó kezelésében üzemelnek, és ellenőrzésükre vagy nagy időtartamok elteltével kerül sor, vagy akkor, amikor a vízellátásban zava­rok mutatkoznak. — A gázmentesítő berendezések esetleges meg­hibásodása (pl. levegőszűrő ellenállásának növeke­dése) következtében nem kielégítő gázmentesítés. Még felsorolhatok egyéb okok is, amelyek tovább szélesítik a szellőztetés problémakörét. Ilyen pél­dául a vízminőségi előírás, amely megszabja a fel­használó felé továbbított víz metántartalmát, amely 0,8 NlCH 4/m 3 víz, de különleges esetekben egyedi elbírálás alapján 3 NCH 4/m 3 víz is lehet. A felsorolt okok általában a következő kérdéseket vetik fel:

Next

/
Oldalképek
Tartalom