Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

5. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

228 Hidrológiai Közlöny 1978. 5. sz. Dr. Molnár B.—Kuti L.: A kiskunsági Nemzeti Park jieccoB nepeMecTHJia. Bo Bpeiwn naBOAKOB Boaa, BI.IXOAH H3 6eperoB ocaaoiHbiH MaTepnaJi pa30CTaua Ha 6oJibinoK TeppHTOpHH H pa3paBHHBaJia MeCTHOCTb. ripH 3T0M «0­JiHHa flyHaH pacmiipaJiacb 3a CMCT 3anaflHoü OKpaHHbi MOKAypeneHCKOH B03BbIUieHH0CTH (pHC. 7.11.). Bo BpeMH MOK6HH BOfla pynaBOB CTeKaJia B pycJio, oflHara B 3arjiy6­jieHHbix MecTax BHCOKOH noöMbi ocTaBajiHCb 3acTofíHbie BOflbi. B flo^HHe flyHaa H3 TaKHX 3acT0ííHbix BOÄ 0őpa30­Bajmcb 3aTeM 03epa Caóaacajijiam h Oiojiencajuiam. OcymeHHe TeppHTopHH H CTpoHTeubCTBO MejibKHx rn,n­pocoopyHtenHH 3aTeM npHBeJiH K CHimeHHio ypoBHH rpyHTOBblX BOfl H COOTBeTCTBGHHO K COKpameHHK) n;io­LUaaH 3THX 03ep. Ha npocTpaHCTBax, OCBOÖOÄHBIIIHXCH OT Boabi BCJieacTBHH HciiapeHHa h KarmjiapHoro no/iHHTHfl Boabi np0H30iujia KOHueHTpaitHH cojiew, MTO H npHBejio K 06pa30BaHHK) cojlOHqaKOBbix noHB. Entstehung und limnologische Geschichte der im Gebiet Nr. III des Kiskunsági Nationalparks befindlichen Seen Kisréti, Zabszék und Kelemenszék Dr. Molnár, B.—Kuti, L. Das Gebiet Nr. III. des Kiskunsági Nationalparks und die innerhalb dieses Gebiets befindlichen Seen Kisréti, Zabszék und Kelemenszók, liegen beim Zusam­mentreffen des Donautals und des Sandrückens zwi­schen der Donau und Theiss. Laut den derzeitigen For­schungen war ein bedeutender Teil des dem heutigen Donautal entsprechenden Gebiets am Ende des Pleisto­zäns noch mit Flugsand und Löss bedeckt und so ge­hörte dieser Teil zum Sandrücken zwischen der Donau und Theiss (Abb. 7. I.). Der Flugsand schichtete sich in Dünenreihen von Nordwest-südöstlicher Richtung. Am Anfang des Holozäns wurde das Klima nieder­schlagsreicher, auch der Hochwasserspiegel der Donau höher und zwischen die Dünenreihen drang Flusswasser von Nordwesten ein. Dieses Wasser brachte eine Erosion zustande und umhäufte einen bedeutenden Teil des Flugsandes und des Losses. Bei Hochwasser trat das Wasser aus dem Bett, breitete das Material auf grossen Flächen aus und ebnete das Terrain. Inzwischen breitete sich das Donautal zu Lasten des westlichen Teils des Sandrückens zwischen Donau und Theiss (Abb. 7. II.) aus. Bei Niedrigwasserstand zog sich das Wasser der Flussarme vom Überschwemmungsgebiet in das Bett zurück. Auf dem Überschwemmungsgebiet blieben aber in den Eintiefungen stagnierende Wässer zurück. Im Donautal brachten sodann diese stagnierenden Gewässer die Seen bei Szabadszállás und Fülöpszállás zustande. Die Kanalisierung des Gebiets und die Errichtung von Bauwerken senkten das Grundwasserniveau herab, was zur Minderung der Seeflächen führte. Auf dem vom Wasser freigewordenen Flächen nahm infolge der Ver­dunstung des Wassers und der Konzentration der Salze der kapillarsteigenden Wässer die Versickung des Ge­biets zu. Egyesületi és Rovatvezető: DR. 1 A Pécsi Területi Szervezet 1978. január 24-i előadó ülésén Völgyesi József Baranya megye településeinek vízellátási helyzetét mutatta be előadásában. A Magyar Hidrológiai Társaság Szennyvíz Szakosz­tálya a Magyar Agrártudományi Egyesülettel és az Épí­tőipari Tudományos Egyesülettel közösen 1978. ja­nuár 27-én a „Városi szennyvíziszapok elhelyezése" c. tevpályázat ismertetésével és az eredményes tervek be­mutatásával egybekötött ankétot rendezett Budapesten. Az elnöki tisztet Rymorz Pál látta el, bevezető előadást tartott Muosy György. A részletes ismertetéseket a kö­vetkezők tartották: I)r. Hartha István: Szennyvíz-technológia. I)r. Nagy Bálint: Agrotechnika. Dr. Kelemen Borbála: Környezetvédelem és egészség­ügy­Müller László: Az építés és beruházás gazdaságossága. A MTESZ Csongrád megyei Szervezete Környezet­védelmi Bizottsága a Magyar Hidrológiai Társaság Szegedi Területi Szervezete ós más műszaki egyesületek közreműködésével 1977. december 14-én rendezte meg a III. Csongrád megyei Környezetvédelmi Ankétot. Az ankét megnyitóját Szilágyi Ernő, zárszavát Szépfalusi József tartotta. Az előadások közül a vízkérdésekkel a következők voltak közvetlenebb kapcsolatban: Tóth László (Kecskemét): A szennyvíz öntözés ós el­helyezés környezetvédelmi feladatai. Nállii László (Szentes): A szentesi termál tározó ki­alakítása. Dr. Gárgyán József: A hígtrágya-gazdálkodás üzemi és környezetvédelmi komplex szemlélete. Marchardt József (Debrecen): KEVITERV-rendszerű hígtrágya kezelés. A Magyar Hidrológiai Társaság Középdunántúli Területi Szervezete és a Magyarhoni Földtani Társu­lat Mérnökgeológiai-Épitésföldtani Szakosztálya 1978. január 30-án Budapesten előadó ülést rendezett, ame­lyen a következő előadások kerültek sorra: Szabó Lajos (Siófok): Folyékony és szilárd hulladék elhelyezése a Balaton üdülőövezetében. műszaki hírek 'ÁGAS ISTVÁN Pált'y József (Veszprém): A Balaton védelmében végzett környezetvédelmi földtani munkák. Pálfy Józseí (Veszprém): A környezetvédelmi geo­lógia franciaországi tapasztalatai. A Békés megyei Területi Szervezet 1978. február 2-án Békéscsabán rendezett előadó ülésé Király Zoltán az élelmiszeripari szennyvizek tisztításának hazai ta­pasztalatairól és kutatási eredményeiről adott elő. A Dunántúli Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat Üzemi Szervezete 1978. február 2-án Sió­fokon rendezett előadó ülésén dr. Szilárd György a mezőgazdasági vízhasznosítás szervezeti kialakításá­nak helyzetéről és távlati fejlesztéséről adott elő. A Komárom megyei Területi Szervezet és a Szenny­víz Szakosztály Budapesten, 1978. február 2-án tar­tott előadó ülésén a kommunális szennyvizek iszap­jának víztelenítéséről, elhelyezéséről és hasznosításá­ról tartott előadást Réczey István, dr. Székely Andor, Erdey Zoltán, Nagy István és Czencz Ferenc. A Duna menti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat Üzemi Szervezete 1978. február 8-án Vácott rendezett előadó ülésén Farkas Vince és Kalácska István szómolt be a Duna komplex hasznosítása és István számolt be a Duna komplek hasznosítása és természeti környezetének védelme tárgyú nemzetközi konferenciáról. A Szennyvíz Szakosztály, valamint a Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztály 1978. február 8-án klub­est keretében szakmai és élménybeszámolót tartott az 1977. évi NDK-beli és bulgáriai tanulmányútról. A Magyar Hidrológiai Társaság Árvízvédelmi és Bel­vízvédelmi Szakosztálya az Építőipari Tudományos Egyesület Mérnöki Létesítményi Szakosztályával kö­zösen 1978. február 8-án előadó ülést rendezett, ame­lyen Jurcsek Viktor a Gabcikovo-Nagymaros-i víz­lépcső rendszer megvalósításának előkészítéséről adott elő. (Folytatás a 240. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom