Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

4. szám - Oláh János–Tóth László–O. Tóth Erzsébet: Szokatlanul nagy tápanyag terhelés hatása a Balatonra

Oláh J.—Tóth L.—O. Tóth E.: Szokatlanul nagy tápanyag terhelés Hidrológiai Közlöny 1978. 4. sz. 159 8. ábra. A bakterioplankton mennyiségének havi vagy kisebb periódusú átlagai az elmúlt évtizedben, a Siófoki medencében Fig. 8. Monthly, or shorter period means of the Bacterioplankton count during the past decade in the Siófok Basin Abb. 8. Durchschnittliche monatliche oder periodisch kleinere Bakterioplanktonmengen im vergangenen Jahrzehnt im Siófoker Becken utánpótlás hiányában a következő évben a szokásosnál is alacsonyabb szinten állandósult. Ezzel magyarázható, hogy a bakterioplankton nátriumkazeinátos táptalajon meghatározható frakciója, amely elsősorban a frissen termelt, könnyen bontható és elsajátítható szervesanyag bázisra épül nem csökkent ilyen mértekben. A teljes bakterioplankton és az aerób, anaerob bakterioplankton frakciók mennyisége alapján megállapítható, hogy a tápanyagterhelés hatása a következő évben a Keszthelyi és Fonyódi medencékben nem múlt el, a Szemesi-medencében már kisebb mértékben érződött, a Siófoki-medencében pedig már semmilyen hatást nem tudtunk kimutatni. Az energiaháztartás részletes elemzésével kimutattuk, hogy a Balaton autotróf rendszer, a tóban termelt szervesanyag kielégíti a rendszer energia igényét. Egész tófelületre számítva a befolyó vizekkel tóba kerülő, allochton szervesanyag menynyisége csupán évi 50—60 kcal m2, amelynek jelentős része a Sión távozik, így a befolyó szervesanyag-tápanyag csak kis területre koncentrálódva játszhat fontos szerepet az energiaháztartásban [8], A halpusztulást megelőzően tóba került szokatlanul nagy mennyiségű allochton szerves és szervetlen tápanyag és a hidegvízi periódusban ezzel párosuló intenzívebb szervesanyagtermelés magában a tóban, a korábbiaknál bőségesebb energia ellátottságot eredményezett. Ez jelentette az energia és tápanyag alapot a halpusztulást követő tavaszi, nyári hónapok szokatlanul nagy bakterioplankton biomasszának. Tápanyag utánpótlódás hiányában érthető, hogy a következő évben a bakterioplankton mennyisébe jelentősen csökkent mind a négy medencében. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a Balaton autotróf ekoszisztémájában a szokatlanul nagy energia bevétel egy baktérium dominanciával jellemezhető évet eredményezett. A „heterotróf" periódusban azonban a rendszer elvesztette fölös energia tartalmát a baktériumok lebontó tevékenysége során, és ezzel az energiaháztartást illetően a tó regenerálódott. A tápanyag azonban a tóban maradt és a magasabb tápanyag-tartalom mellett potenciálisan adott a lehetőség a magasabb termelésre. A továbbiakban az elsődleges termelés nagyságát már elsősorban a rendelkezésre álló tápanyagot mobilizálható, vagy a mobilizálást gátló folyamatok fogják meghatározni. Ismeretes, hogy az üledékben akkumulálódott foszfor mobilizálódását a tó sajátos foszfor anyagcseréje sokáig késleltetheti [16]. A tó jelentős részén, a Keszthelyi és Fonyódi medencékben azonban már ezek a kedvező fiziko-kémiai adottságok sem képesek az elsődleges termelés növekedését anyaghiánnyal, elsősorban foszfor hiánnyal visszatartani, gátolni. Kérdés, hogy a Szemesi és Siófoki medencékben az elsődleges termelés növekedését hány évig képes még a tápanyag hiány megakadályozni. Az 1976. évi vizsgálatok szerint a Siófoki-medencében máris növekedett az elsődleges termelés (Herodek és Vörös, szóbeli közlés). A magasabb energia termelési szint kialakulása pedig az egész tóra állandósítani fogja az 1975-ben mért bakterioplankton biomasszát. Évtizedes változások A befolyó vizekkel leginkább terhelt Keszthelyimedencében és a legkevésbé terhelt Siófoki-medencében a tízéves vizsgálataink eredményei szemléletesen mutatják, hogy a Keszthelyi-medencében a hatvanas évek végén elkezdődött a bakterioplankton mennyiségének fokozatos növekedése, ugyanakkor a Siófoki-medencében lényegesen nem változott a bakterioplankton mennyisége. Még az 1975-ös terhelést követően is visszaállt a korábbi állapot. Ha azonban a bakterioplankton nátriumkazeinátos táptalajon számolható frakcióját vizsgáljuk, már nem ilyen változatlan a helyzet még a Siófoki-medencében sem (9. ábra). A rendelkezésünkre álló adatok szerint 1928-ban [17], 1933— 1934—1935-ben [2], 1953-ban [5] és még 1960-ban