Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)
3. szám - Papp Ferenc–Benedek Pál–Homonnay András: Környezetvédelem és vízminőség-szabályozás
Dr. Papp F.— dr. Benedek P.— dr. Homonnay A.: Környezetvédelem Hidrológiai Közlöny 1978. 3. sz. 109 kiegyensúlyozott jogi szabályozásban testesül meg. Végezetül néhány szót kell szóljunk arról, hogy a „védelem" és „szabályozás" kifejezések váltakozva jelentkeztek fenti fejtegetéseinkben. Mi a szabályozást tartjuk helyesebbnek, mert a tevékenység aktív jellegét jobban kifejezi. Nem szállhatunk azonban szembe egy, az egész világon elterjedt terminológiával. Jelenleg csak a vízminőség kívánt szinten tartását nevezi „szabályozásnak" a szakirodalom és ugyanezt az egész vízikörnyezet tekintetében „védelemnek" hívja. A 3. és 4. ábrák alapján már előrevetítettük azt a kívánatos állapotot, mely a műszaki természettudományos fejlődés következménye lesz, hogy a „vízminőség" alatt majd az egész vízi-környezet (víz és fenékiszap, valamint nedvesített partszakasz) minőségét értjük. Összegezve tehát, ma még azt mondjuk, hogy a vízminőség szabályozás a vízi környezet védelmének nagyon fontos részfeladata. Később, fejlettebb műszaki-gazdasági-ökológiai szinten a kettő egy és ugyanazzá válik. összefoglalás Mint a dolgozat címe is mutatja, igyekeztünk szintézist létrehozni az általános környezetvédelem és a szorosan vett vízminőségvédelem elméleti és gyakorlati kérdéseiben. A környezetvédelem egyetlen célszerű megközelítése az ökológiai szemlélet. Ennek alapján világossá válik, hogy a víz nem szakítható ki önállóan a többi környezeti elem közül. A környezetvédelem minden vonatkozása szervesen illeszkedik a gazdaság-politikai és gazdaság-fejlesztési feladatokhoz, de ugyanakkor az emberi egészség megóvása fölötte áll minden egyéb szempontnak. A vízgazdálkodás környezetvédelmi feladatai az 1976. évi (II. tv.,) környezetvédelmi törvényből következnek. Ennek értelmében a vízi környezet védelmét az egész vízgyűjtőn (sőt ha kell, azon túl is) folytatjuk. A vízi környezet védelmének szervezeti és műszaki-gazdasági eszköze a vízminőség-szabályozás, amely jelenleg még elsősorban a felszíni vizek kémiai-fizikai minőségére irányul, de fokozatosan igyekszik a szabályozásba bevonni a vízi környezethez tartozó élővilágot is. Hazánkban a népgazdaság nagy ütemű fejlődésének vonzataként már a környezetvédelem sok égető problémája jelentkezik. A vízgazdálkodásnak rugalmasan kell alkalmazkodnia ezekhez az új feladatokhoz. Nem elégedhetünk meg azzal a kényelmes szemlélettel, hogy a vízgazdálkodás minden ágazata automatikusan környezetformáló és védő tevékenység. Nem elégedhetünk meg a vízkészletek biztosítására irányuló törekvéseinkben a leegyszerűsített menynyiségi szemlélettel sem. Mindent összevetve, tehát szervesen bele kell illeszkednünk egyfelől a komplex környezetvédelembe, másrészt fejlett jogi-, közgazdasági és műszaki szabályozási eszközeinkkel ösztönző, fejlesztő hatást kell gyakoroljunk a környezetvédelem többi, kevésbé fejlett ágazataira is. A környezetet tehát a jobb vízminőség biztosításával nemcsak védjük, hanem a társadalmi és gazdasági folyamatokba bevonva, a dolgozó ember életkörülményei javításának szolgálatába állítjuk. IRODALOM [1] Bakács T.: Környezetvédelem. Medicina. Bp. (1977) [2] Papp F., Szabó S.: A környezetvédelem gazdasági kérdései. Vízügyi Közlemények, 3. (1977) [3] Felföldy L.: A környezetvédelemről. Víztisztítás — Szennyvíztisztítás — Környezetvédelem. MHTszeminárium, Győr. (1977) [4] Commoner, B.: The closing circle. Bantam kiadás. (1975) [5] Kovács M. (szerk.): A környezetvédelem biológiai alapjai. Mezőgazdasági Kiadó. (1975) [6] Stumm, W.: Einige ökologische Gesichtspunkte beim Gewässerschutz. Juris Druck Verlag, Zürich. (1971) [7] Benedek P., Szabó S.: A vízgazdálkodás feladatai a környezetvédelemben. Városépítés, 5. (1976) [8] Gergely I.: Településfejlesztés és vízgazdálkodás. Városépítés, 5. (1976) [91 Benedek P., Papp F.: Problemü raszpregyelenija oszadka sztocsnüh vod i tokszicseszkoje vozgyejsztvije szogyerzsascsih v nyih tjazsölüh metallov. A szennyvíziszap hasznosítása. KGST-szimpozion, Prága. (1977) [10] Láng I.: Az ember és a bioszféra. Magyar Tudomány, 16. (1976) [111 Papp F.: A vízi környezet és vízvédelem fogalomkörének értelmezéséről. Vízgazdálkodás és Környezetvédelem, 3. (1976) [121 Homonnay A.: Vízminőségvédelmi jogalkotás néhány problémája. Vízgazdálkodás és Környezetvédelem. (Sajtó alatt, 1977) [J31 Dávid L.: A vízgyűjtőfejlesztés és a vízi környezetvédelem. Vízgazdálkodás és Környezetvédelem, 3. (1977) [14] Szesztay K.: A vízigényszabályozás körvonalai. Vízügyi Közlemények, 3. (1976) Environment protection and water quality management By F. Papp —P. Benedek—A. Homonnay A synthesis in attempted between the theoretical and practical problems in general environment protection and water pollution control in the strict sense. The only practicable approach to environment protection is through ecology. In this manner it should become clear that water cannot be considered in isolation from the remaining elements of the environment. Every aspect of environment protection is organically interrelated with economic-political and economic development tasks, but simultaneously the protection of human health is predominant over all other aspects. The environmental functions of water management follow from Act II, 1976. the comprehensive, summary legal measure on environment protection, according to which protection of the aquatic environment must be extended to the entire catchment area. The organizational and technico-economic tool of protecting the aquatic environment is water quality management, which is concerned at the present primarly with the chemical-physical quality of surface waters, but tends to include gradually the biological life belonging to
