Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

3. szám - Papp Ferenc–Benedek Pál–Homonnay András: Környezetvédelem és vízminőség-szabályozás

Dr. Papp F.—

dr. Benedek P.—

dr. Homonnay A.: Környezetvédelem Hidrológiai Közlöny 1978. 3. sz. 107 műszaki, gazdasági és jogi szabályozással és mindezeket egységbe ötvöző ökológiai szemlélettel. A létesítményekben való gondolkozás, az elszigetelt vízügyi, műszaki beavatkozások csak ahhoz elegendők, hogy tűzoltó munkával időt nyerjünk és elodázzuk a problémák tősgyökeres megoldását. A komplex gondolkodásnak ki kell terjedni a vízgyűjtőn kívül más környezeti elemekre is (levegőre, földre, élővilágra, tájra és művileg alkotott települési környezetre is), mert egy-egy jószándékú részletkérdés megoldása további környezeti ártalmat, pl. halpusztulást, madárpusztulást stb. okozhat [10,11]. 2.3. Vízgazdálkodás, vízi környezet védelme, vízminőségszabályozás A vízi környezet védelme és fejlesztése, ezen belül a vízminőségszabályozás a vízgazdálkodás szerves része, mely tulajdonképpen a víz minőségi problémáira összpontosító tevékenységnek tekinthető (4. ábrát). Ügy is mondhatjuk, hogy összekötő kapocs a vízgazdálkodás és a környezetvédelem között. A vízgazdálkodás ugyanis az az állami feladat, melynek során a társadalomnak a víz iránti igénye és a természetes hidrológiai adottságok közötti eltérést kiegyenlíti, azaz egyfelől megóv a felesleges mennyiségű víz káros hatásaitól, másrészt viszont biztosítja a társadalom megalapozott szükségleteinek mindenkor megfelelő vízigények mennyiségi és kívánt minőségben való kielégítését más környezeti elemekre tekintettel, azokkal összhangban [12], Ez az a tpbblet, amelyet a környezeti (ökológiai) szemlélet ad. A vízgazdálkodás középpontjában az ember, helyesebben az embernek a vízzel kapcsolatos szükséglete, védelme áll. Vizsgáljuk meg ezért, hogy a jelenlegi körülmények között mi tekinthető a társadalom vízigényének. A vízigény fogalma a környezet minőségének romlása és az ez ellen való védekezés korában lényegesen tágabb értelmezést kap. Itt most nem tárgyalva a vízigény fogalmában a társadalomnak azt az igényét, hogy a felesleges és káros mennyiségű víz ellen megfelelő védelmet kapjon, akkor a vízigény azt a szükségletet jelenti, amely az ember közvetlen és közvetett vízhasználatában mennyiségi és minőségi követelmények halmazában jelentkezik. A követelmények kielégítése a vízkészletgazdálkodás komplex tevékenységében megnyilvánuló feladat, a vízkészletgazdálkodás ugyanis a vízgazdálkodás egységes rendszerének az a része, amely a vízkészleteknek és a vízhasználók vízigényének mennyiségi és minőségi, valamint időbeli és térbeli összehangolásához szükséges tevékenységet fogja össze. A vízkészletgazdálkodás tehát a vízigények különböző összetevői között meglevő dimenzionális, parametrikus különbségeket hangolja össze annak érdekében, hogy a készletek és az igények közötti egyensúly gazdálkodási tevékenység rendszerében fenntartható legyen [13], A vízkészletgazdálkodási tevékenység összetevőinek jelentősége a gazdasági és társadalmi fejlődés különböző szafí Érkező vízhozam és vízminőség B Távozó vízhozam és vízminőség 4. ábra. Vízminőségszabályozás kapcsolata a vízhasználókkal Fig. 4. Water quality management in relation to the consumers kaszaiban — mind strukturális, mind területi megoszlás szempontjából — megváltozik és adott fejlettségi szinten más és más súlyponti problémák jelentkeznek. Gazdasági-társadalmi fejlettségünk jelenlegi szintjén a vízigények mennyiségi kielégítése mellett domináns összetevőként azok minőségi tulajdonságai léptek elő [14], A vízigény mennyiségi oldala azt a követelményt tartalmazza, hogy az emberi fogyasztás és élvezet (társadalmilag elismert szükséglet) céljaira mindenkor és mindenhol rendelkezésre álljon a fogyasztás és élvezet kielégítéséhez alkalmas vízmennyiség. Ez természetesen nem csak azt a vízmennyiséget jelenti, amely valamely zárt rendszerben jut a kommunális, ipari vagy mezőgazdasági fogyasztóhoz, hanem azt a menynyiséget is, ami a hajózás, a rekreáció, a természeti környezet stb. fenntartásához felszíni és felszín alatti vízkészlet formájában rendelkezésre kell, hogy álljon. A vízigény mennyiségi mérlegében végeredményben egyetlen paraméter (m

3) jellemzi az igények kielégítettségét, illetőleg a kielégítetlen igények mértékét. A vízigény minőségi oldala azt a követelményt tartalmazza, hogy az emberi fogyasztás és élvezet céljaira mindenkor és mindenhol olyan minőségben álljon rendelkezésre, mely a fogyasztás és élvezet céljaira alkalmas. Csakhogy — míg a mennyiségi követelményeket egyetlen szám jellemzi, addig —, a vízminőséggel szemben támasztott igény szinte megszámlálhatatlan számú minőségi jellemző, -összetevő halmazát jelenti. E komponens halmazban ráadásul a vízhasználati céltól függően más és más komponensek más és más értékei dominálnak. A minőségi paraméterek célra rendezése, a minőségi tulajdonságok optimális kombinációinak kialakítása, helyesebben a természeti viszonyokba és az ember szennyező tevékenységébe való szabályozott beavatkozás a vízminőségi igények kielégítése érdekében jelenti a víz-