Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)

10. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

468 Hidrológiai Közlöny 1977. 10. sz. Beszámoló Ipari vízgazdálkodási ankét A Magyar Hidrológiai Társaság, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület és az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület közös rendezvényeként 1977. június 7—8-án a Magyar Állami Földtani Intézet dísztermében került sor az üzemi vízgazdálkodás helyzetét és jövőbeni irányvonalát megtárgyaló ankétra. Az ankét jelentősége abból is kitűnik, hogy annak védnökségét dr. Gergely István államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke, Csépányi Sándor miniszterhelyettes (Kohó- és Gépipari Minisztérium) és dr. Kapolyi László miniszterhelyettes (Nehézipari Minisztérium) vállalták. Dr. Rónai András (MÁFI) üdvözlő szavai után dr. Illés György, az OVH elnökhelyettese, az MHT társelnöke elnöki megnyitójában felvázolta az ipari vízgazdálkodás fejlesztésének népgazdasági jelentőségét, amely a szabad vízkészletek rohamos csökkenése, a felszíni vizek minőségének romlása következtében egyre nagyobb népgazdasági tehertételként jelentkezik. Az ipari vízgazdálkodás javításának jelentőségét az is kiemeli, hogy 5%-os víztakarékosság elérésével 3 milliárd forint eszközállomány és évi 300 millió forint üzemköltség volna felszabadítható. Dr. Kelemen László (OVH) „Az ipari vízgazdálkodás jelenlegi és jövőbeni szerepe a vízkészlet-gazdálkodásban" címmel hosszú távra prognosztizálta az üzemi vízgazdálkodás várható alakulását az igények és a lehetőségek összevetésével, azok kielégítésének célszerű módozatait. Részletesen elemezte az ismételt felhasználás jelentőségét, amely egyes területeken már jelenleg is a területi vízgazdálkodás helyzetéből eredően elkerülhetetlen. Előadását Hahn Gyula (OVH) „Az ipari vízigények szabályozásának kérdései" és Darvas György (Országos Tervhivatal) „Az iparfejlesztésnek az ipari vízgazdálkodással szemben támasztott követelményei" című hozzászólásával egészítette ki. Dr. Karácsonyi Sándor (FTI) „Az üzemi vízgazdálkodási rendszerek előkészítési, fejlesztési és üzemviteli kérdései" címmel elemezte azokat a feladatokat, amelyek az új üzem telepítésénél, a meglevők bővítésénél, illetve rekonstrukciójánál jelentkeznek szembe állítva a beruházások átfutási idejének csökkentése és az előkészítés nehézségeinek növekedése közötti ellentmondás feloldásának feltételeit. Az előadást dr. Wisnovszky Iván (OVH) „Üzemi vízgazdálkodó szakemberképzés és továbbképzés" című hozzászólása egészítette ki. Hajdú György (Fővárosi Vízművek) „Ipari vízgazdálkodás és közműves vízellátás összefüggései Budapesten" című előadásában az ország legnagyobb vízművének területén jelentkező üzemi vízgazdálkodási kérdések helyzetét, alakulását és jövőben várható fejlődési irányát elemezte. Előadását Bendiner Frigyes (Főv. Csatornázási Művek) „Ipari üzemek közműves szennyvízelvezetésének kérdései a fővárosban" című hozzászólásával bővítette ki. Pálhidy Attila (MÉLYÉPTERV) „Az ipari vízkezelés szerepe a korszerű üzemi vízgazdálkodásban" című előadása az ismételt vízfelhasználáshoz kapcsolódó víztechnológiai problémákat a korszerű technológiai megoldásokat létrehozó tervezői, kivitelezői és üzemeltetési nehezítő körülményeket összegezte. Előadásához Farkas József (OVH) „A vízminőség szerepe a hűtővíz-gazdálkodásban" című hozzászólása kapcsolódott. Dr. Perlényi Attila (VEGYTERV) „Az ipari vízszenynyező anyagok visszatartásának korszerű megoldási lehetőségei" témájú ismertetése elsősorban a vegyipar területén az ismételt és takarékos vízfelhasználást előkészítő "generáltervezői tapasztalatokat összegezte. Ismertetését Szlatkovszky László (VEGYTERV) „Szennyező anyagok visszatartása a termelés-technológiákban" témájú hozzászólásával bővítette. Az ankét első napi programját Papp István (az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület elnökségi tagja) az ipari vízgazdálkodás fejlesztése érdekében szükséges szélesebb körű összefogást sürgető hozzászólása és dr. öllős Géza (BME) vitavezetői összefoglalója zárta. Ennek keretében került kiemelésre a víztisztítás, szennyvíztisztítás és környezetvédelem egymásbafonódásának az ipari vízgazdálkodást érintő feltételeknek összefüggő feltárása és bemutatása, amely lényegében közvetve minden ismertetésnek is része volt. Az ankét másnapját Kolonits Zoltán (Nitrokémia Ipartelepek) „Vegyipari üzemek vízgazdálkodási rendszereinek korszerű kialakítása" című előadása nyitotta, amely a kedvezőtlen vízgazdálkodási adottságokkal rendelkező területi eredményeket foglalta össze. Előadását Kiss István (KÖVIZIG) „Vegyipari üzemek vízszennyező hatása a vízkészletekre" című és Párák András (Energiagazdálkodási Intézet) „Oxigénes víz- és szennyvízkezelés műszaki-gazdasági lehetőségei" című hozzászólása egészítette ki. Hembach Kamill (FTI) „Élelmiszeripari vízellátó rendszerek és a víztechnológia kapcsolata" című előadásában azokat a lehetőségeket mutatta be, amelyben a szaktervező az üzemi vízgazdálkodás célravezető megoldásait elősegítheti. Haraszti Lászlóné (Cukoripari Tröszt) „A cukoripari üzemek vízgazdálkodási rendszerei és ésszerű fejlesztési lehetőségei" című ismertetésében az iparág egyes üzemeinek eltérő vízgazdálkodási helyzetét és jövőbeni célkitűzéseit elemezte. Ismertetéséhez dr. Toókos Ildikó (VITUKI) „Fejlett ipari országok élelmiszeripari vízgazdálkodási tapasztalatai és a hazai alkalmazásuk lehetőségei" című hozzászólása kapcsolódott. Gábor Béla (LKM, Miskolc) „Kohászati üzemek vízgazdálkodása" című előadása elsősorban a hagyományos és korszerű hűtési megoldások és rendszerek kérdésével foglalkozott. Ismertetését Szántó Károly (Ózdi Kohászati Művek) „Vaskohászati üzemek vízhasználati rendszereinek sorbakapcsolási lehetőségei" című, továbbá Nagy Zoltán (Magyar Ásványolaj és Földgáz Kísérleti Intézet) „Ipari zsír- és olajtartalmú vizek kezelése mélyflotáló eljárással" című hozzászólása bővítette. Az elhangzott előadások, a felkért és spontán hozzászólások alapján az ankét az ülésszak elnökének, Varró Istvánnak kezdeményezésére javaslat előterjesztését határozta el, az MHT elnöksége felé. Dr. Kelemen László által ismertetett tervezetet az ankét az alábbi végleges formában fogadta el: „1. Az ipari nagyberuházások döntés-előkészítésénél a víztakarékos és a vízminőséget védő üzemi vízgazdálkodás komplex műszaki-gazdasági variációs vizsgálatának végeredményét a beruházási javaslat mellékleteként kell beterjeszteni. 2. A különböző ipari szakágazatok közös, üzemi vízgazdálkodási műszaki kérdéseinek kutatási, műszaki fejlesztési feladatainak végrehajtására tárcaközi programokat szükséges szervezni az OVH koordinálásával. 3. Az ipari üzemek vízgazdálkodási tevékenységének egységes irányítása érdekében az OVH és az ipari tárcák közös jogszabályának kiadása szükséges. 4. Az ipar vízgazdálkodási tevékenységének elbírálása és ésszerű fejlesztése érdekében a gazdasági mérőszámokat elkülönített rendszerben kell képezni. 5. A korszerű üzemi vízgazdálkodást célzó megoldások megvalósítását hatékony gazdasági ösztönző rendszerrel kell elősegíteni. 6. Az ipar vízgazdálkodási szakemberképzése és továbbképzése sürgősen megoldandó feladat. Ezért az oktatásban és a vízügyi továbbképzésben hatékony intézkedéseket kell tenni." Az ankét iránti érdeklődést az is jellemezte, hogy két napján összesen 550 fő résztvevője volt. A megnyilvánult érdeklődésre tekintettel az ankét anyagát a Magyar Hidrológiai Társaság külön kiadványban is meg fogja jelentetni. Dr. Karácsonyi Sándor