Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)
2. szám - Dr. Homonnay András: A vízminőségszabályozás lehetséges jogi eszközei a mintaterületen
86 Hidrológiai Közlöny 1977. 2. sz. Dr. Homonnay A.: A vízminőség szabályozás szükségletéhez képest a nem termelő beruházások esetén a beruházási készség vagy megfelelő környezetszemlélet hiányában indokolatlanul nagy tényleges időszükséglet mutatkozik. A bírságrendszer az önfinanszírozás elemeit is tartalmazza. Ez annyit jelent, hogy a régió teljes beruházási programja lebonyolításáig a = öconstans bevételekből fedezhető az igazgatási költség, míg a D = Jj (b = o) bírságrész a feltételek teljesülése esetén ismét a beruházót illeti meg visszatérítés formájában. A visszatérítés Jehet folyamatos is. A beruházás elkészülte után az igazgatási költségek jelentősen csökkennek, időszakos ellenőrzésre korlátozódnak és az akkumulált bírságösszegek más vízminőség-szabályozási régióban használhatók fel. Ez a bírságrendszer természetesen csak egyik lehetséges alternatíva és végleges formáját a vízminőségszabályozás műszaki-gazdasági rendszere határozza meg. Mindenesetre világosan kirajzolódó fejlesztési tendenciának tűnik a vizek minőségének regionális rendszerekben való szabályozása. A regionális vízminőségszabályozás megvalósítása, a műszaki beavatkozások tervezésén és optimálásán kívül, ehhez igazodó igazgatási szervezetet is megkíván. A regionális vízminőségszabályozás elvi koncepciója az igazgatási szervezetben is regionális tervezési, döntési és végrehajtási puvoárok biztosítását teszi szükségessé. Ez igen sokféleképpen képzelhető el, de bármilyen szervezeti felépítés jöjjön is létre, egy igen lényeges közös jellemző kiemelhető: „A regionális szervezetek hatáskörének jelentős bővítése". Ez alatt különösen az alábbiakat kell érteni: 1. A vízminőségszabályozás regionális és helyi műszaki-gazdasági és jogi megoldásaira vonatkozó központi döntések csak elveket és felhatalmazásokat tartalmazhatnak. (Keretszabályok) 2. A regionális' szervezetek hatáskörét célszerű a következőkkel kibővíteni: — a központi elvek alapján kidolgozott vízminőségi kritériumok pontosítása a régió vízkészleteire (vízminőségi célkitűzések rendszere a régióban levő vízkészletekre, éspedig vízfolyásonként, illetőleg kiemelt szelvényenként egyedi befogadó határértékekkel); — a vízminőségi kritériumok eléréséhez tartozó terhelhetőségi értékek meghatározása; — a terhelhetőségtől függő szennyvízhatárértékek megállapítása vízhasználatokként; — a vízminőségi célkitűzések (befogadó és szennvvízhatárértékek) megvalósításához szükséges beavatkozásokra vonatkozó kötelezettségek megállapítása; — a gazdasági ösztönzés illetőleg a jogi garanciarendszerre vonatkozó keretszabályok kitöltése helyi rendelkezésekkel. A regionális vízminőségszabályozás igazgatásjogi szerkezetének vizsgálata a Project mintaterületére készült és nem tekinthető kiforrott koncepciónak, melynek adaptációja az ország egész területére hatályos jogszabályban realizálódhat. Az alternatívában elfogadott elvek azonban remélhetőleg hozzájárulást adhatnak a vízminőségvédelem jogának továbbfejlesztéséhez. IRODALOM [1] Brubaker 8.: To Live on Earth. (RFF books. 1972.) [2] Csanádi Lajosné: A vízszennyezés okozta gazdasági károk és veszteségek meghatározásának módszertani kérdései. (MHT. 1971.) Budapest. [3] Dégen I.: A vízgazdálkodás távlati fejlesztési koncepciójának elvi kérdései. (Hidrológiai Közlöny, 1972. 8—9. Budapest). [4] Hite .7. C. és tsai: Tbe Economics of Environmental Quality (USA, 1972.) [5] Homonnay A.: A környezetszennyezés társadalmigazdasági hatásainak mátrix jellegű feldolgozása. (MHT Keszthelyi Vándorgyűlés. Kézirat, 1974.) [6] Illés Oy.: A lakosság és az ipar vízellátása. Vízgazdálkodás, 1970. 1. Budapest. [7] Kamién M. /.: Assimetry between bribes and charges. Water Resources Research , 1966. [8] Kneese A. V. —Bower B. T. : Managing Water Quality, Economics, Technology Institutions. Johns Hopkins Press. Baltimore, 1969. [9] UNDP/WHO Project műszaki adattár 1973—74 (50). A vízminőségvódelmi szabályozórendszer közgazdasági hatékonyságának vizsgálata (Kézirat), Budapest. Possible legislative methods of water quality control in the pilot zones By dr. A. Homonnay Attempts at performing effectively and completely the functions of state water administration are often hindered by the fact that the administrative-legal structure is incapable of keeping pace with the development of technology and economy. This phenomenon is virtually a logical consequenceof any legal superstructure, known as the domain of technical law, based on the rapidly advancing socio-technological and technieoeconomic conditions of the XXieth century. The adverse consequences are due primarily to the extremely fast rate of obsolescence in the domains of technical law, including that of pollution control. The effectiveness of legal regulation becomes thus gradually poorer and its behaviour forming power can be sustained by continuous modifications and amendments only. The development in water quality control, as in the youngest branch of water management, is a very fast and dynamic one, the system of legal and economic controls promoting the realization of sectorial objectives is thus required to adjust flexibly to the requirements changing rapidly in both space and time. Under the UNDP/WHO Project "Water Quality Control Pilot Zones" an attempt has been made at exploring the sphere of water quality control as a complex system, which is, however, consistent even in its complexity, probing into the technico-economic background of legal regulation and considering on this basis the efficiency of present regulation, the potential trends of future legislation, together with the relevant organizational framwork . It has been endeavoured further to develop a concept, which contains the skeleton of economic incentives and organizational pattern adapted to the regional system of water quality control, as a potential alternative. In the work performed under the Project attention has been devoted also to the uncertainties that must be anticipated in any quality control pattern. Efforts have been made to eliminate the uncertainties by setting up a potential approximation to the system of economic incentives acting towards meeting diverse criteria in water management units differring from political units. Within this system of incentives the reference basis of economic compulsion is termed "gain without legal basis", which accrues to an effluent producer by
