Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)

2. szám - Dr. Deák Zsuzsanna: Bakteriológiai vizsgálatok a Duna Rajka–Budapest közötti szakaszán

82 Hidrológiai Közlöny 1977. 2. sz. Dr. Deák Zs.: Bakteriológiai vizsgálatok 1. táblázat Rajka—Budapest Duna-szakasz minősítést' az 1973—74—75. évi vízbakteriológiai vizsgálatok alapján Table. 1. Classification of the Rajka—Budapest Danube section on the basis of the bacterial analyses from 1973 to 1975 (L) Sampling point, (2) Year of analysis, (3) No. of sample, (4) Class I: pure surface water, (5) Class II: slightly polluted surface water, (0) Class III: polluted surface water, (7) Class IV: highly polluted surface water Mintavételi hely Vizsgálat éve Mintavételi hely Mintavételi hely 1973 1974 1975 Mintaszám 69 132 135 Kajka (1949, 4 fkm) III III III Medvei hí(J (1806,2 fkm) III III II Gönyű (1791,3 fkm) III III III Komárom (1766,0 fkm) 111 III III Dunaalinás (1751,8 fkm) III III III Esztergom (1717,0 fkm) III III III Szob (1708,0 fkm) III III III Nagymaros (1694,6 fkm) III II II Békásmegyer (1659,0 fkm) III II III Szentendrei ág, (1 fkm) II II II I5p. E-i összekötő híd (1654,5 fkm) .... II II II I. osztály: tiszta felszíni víz II. osztály: kissé szennyezett felszíni víz III. osztály: szennyezett felszíni víz IV. osztály: erősen szennyezett felszíni víz A KGST felszíni víz-minősítési javaslat [8] szerint I. és II. vízminőségi osztályba (fürdésre, öntözésre korlátozás nélkül felhasználható ; tisztítása kevesebb költséggel megoldható) csak azok a felszíni vizek sorolhatók, amelyek kórokozót kimutatható mennyiségben nem tartalmaznak. Az 1968—1973. között vizsgált, az ország különböző területeiről származó 1057 felszíni vízminta 53,5%-ából tenyésztettünk salmonellát. A kórokozó gyakori előfordulása miatt tűrési határértéket javasoltunk. Eszerint fürdésre megfelelők azok a fekálindikátorok alapján I—Ií vízminőségi osztályba sorolt felszíni vizek, amelyeknél sorozatvizsgálat esetén a Salmonella-tartalmú minták gyakorisága a 33%-ot nem haladja meg [9]. A bakteriális bélfertőzések döntő hányadát jelenleg a Salmonella-csoportba tartozó baktériumok idézik elő. A Rajka-Budapest közötti Duna-szakaszon az 1973—75. években izolált Salmonellabaktériumok előfordulási arányát a 2. láblázat tünteti fel. Az eredmények szerint a Duna fürdésre és korlátozás nélküli öntözésre alkalmatlan. A tapasztalatok arra utalnak, hogy a megbetegedést általában csak nagyobb számú kórokozó baktérium váltja ki. A kvantitatív Salmonella-vizsgálatok költség- és munkaigényesek, így a Duna-víz salmonella-tartalmáról csak Rajkánál és Budapestnél tájékozódtunk. Az alkalmazott vizsgálati mód2. táblázat Salmonella csoportba tartozó kórokozó baktériumok előfordulásának aránya a Rajka—Budapest közötti Dana-szakaszon az 1073—75. években A vizsgált minták számára vonatkoztatva, %-ban Table 2. Occurrence ratio of pathogenic bacteria belonging to the Salmonella group over the Rajka—Budapest Danube section from 1973 to 1975 (in percentages related to the number of samples analysed

) 1973 VI—XII hó 1974 1975 Rejka 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Gönyü 100,0 100,0 91,6 Komárom 100,0 100,0 91,6 Dunaalmás 83,3 100,0 91,6 Esztergom 66,6 100,0 100,0 — 100,0 90,9 Nagymaros 92,3 90,9 95,4 Békásmegyer 42,8 81,8 90,9 Szentendrei ág, 1 fkm 71,4 90,9 90,9 Budapest 57,1 81,8 90,9 Jelmagyarázat: — Szobnál 1973-ban nem volt mintavétel. 3. táblázat Kvantitatív Salmonella vizsgálat átlagértékei dunai vízmintákban Salmonella baktériumok száma/l Table 3. A verage values of quantitative Salmonella analyses on Danube water samples (count of Salmonella bacterial litre ) 1973 VI—XII 1974 1975 hó 22,6 51,0 46,0 Budapest É-i Összekötő v.h. . . . 26,5 45,6 109,0 szerrel a 3. táblázaton megadott salmonella-koncentrációt észleltük. Érdekessége e vizsgálatoknak, hogy a Salmonella baktériumok térfogategységben levő száma a hossz-szelvényen nem vagy alig csökkent, sőt 1975-ben Budapestnél több, mint duplájára emelkedett. A Salmonella baktériumok felszíni vízben mintegy 7 napos túlélést mutatnak, nem csoda tehát, ha a Duna-kanyartól Budapestig terjedő szakaszon több ízben izoláltunk olyan, feltehetően Ausztriában, vagy Szlovákiában vízbe jutott Salmonella szerotípusokat (pl. S. orion, S. ohio. S. wien), amelyek eddig hazánkban nem fordultak elő. A három év során vizsgált 336 dunai vízmintából összesen 807 Salmonella törzset te-