Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)

12. szám - Egyesületi és műszaki hírek

564 Hidrológiai Közlöny 1977. 10. sz. Beszámoló délutánján Takács László: „Két keréken Nyugat-Európában" c. képvetítóses útibeszámolója hangzott el. A Szennyvíz Szakosztály 1977. október 26-i vitaülésén dr. Juhász Endre az egyesitett rendszerű szennyvíztisztító berendezés kialakításáról ós működéséről szerzett gyakorlati tapasztalatokról tartott előadást. Felkért hozzászólók voltak: Rück István, Inotai Ferenc ós fíródy Miklós. Ezt követően került sorra Tóth László: ,, Előregyártóit vasbeton elemekből épült műtárgyak" c. előadása, amelyhez Páljy Imre és dr. Körösmezey László volt a felkért hozzászóló. V. I. Beszámoló a S. I. L. (Soeietas Internationalis Limnologiae) 1977. augusztus 7—14. között megrendezett koppenhágai 20. Kongresszusáról A Kongresszust háromévenként rendezik meg. Az ideinek mintegy 900 résztvevője volt, akik között több mint 300-an jöttek a tengerent úlról ós szintén kb. 200-an a Skandináv államokból. A Szocialista országokból 92-en vettünk részt a rendezvényen, akik között volt 5 magyar résztvevő. Az előadásokra 4 délelőtti és négy délutáni turnusban került sor általában 8 párhuzamos szekcióban. Összesen mintegy 550 előadás volt. A csoportok közül 7 volt fizikai-kémiai limnológiai tárgyú, mintegy 50 előadással. Nagy érdeklődés kísérte az elsődleges és a másodlagos termeléssel foglalkozó mintegy 200 előadást, melyek keretében számos előadó foglalkozott a P és N forgalommal és e tényezőknek a vizek eutrofizálásában betöltött szerepével, valamint ilyen jellegű összefüggések matematikai képletek útján történő kifejezésével. Külön csoportokban kerültek megbeszélésre a perifiton (epitekton) és a vízi makrovegetáció kialakulási és termelési kérdései. A produkció és az eutrofizálódás mellett számos előadás foglalkozott a vizek szennyezésével. Főként a nehéz fémek, a radioaktív anyagok, nyersolaj, peszticidek ós hő-okozta szennyezés kérdései kerültek napirendre külön véve a mesterséges víztározók a természetes állóvizek és a folyóvizek jelenségeit. Ezek során kerültek szóba az erősen eutrofizálódott vagy szennyezett vizek regenerációs és tisztítási lehetőségei inikrobiális és fizikai-kémiai eljárásokkal, további mintegy 100 előadásban. Külön szekciókban foglalkoztak bentoszvizsgálatokkal, a paleolimnológia kérdéseivel, az édesvízi modellezés lehetőségeivel — ennek keretében főként egyes részmodellek elkészítésével — új módszerek alkalmazásával, különleges víztípusok (pl. extrém savanyú vizek) limnológiájával, a folyóvizek legfontosabb problémáival, valamint a halak ökológiájával és ennek kapcsán a harmadlagos termelés kérdéseivel. Együttes ülésszakon I! összefoglaló előadás hangzott el különböző földrajzi régiókban (vagyis a sarkvidéken, a mérsékelt égöv alatt és a trópusokon) elhelyezkedő vízi ökoszisztémákról és azok általános összehasonlításáról. Véleményem szerint a legfontosabb témakörök egyrészt a vízi termelésre és ezzel kapcsolatban az eutrofizálódásra, másrészt a vizek szennyezésének a vizsgálatára és az ez ellen való védekezés lehetőségeire vonatkozott. Nem véletlen, hogy a S. I. L. ez alkalommal kiosztásra kerülő megtisztelő kitüntetését az ún. Naumann — Thienemann emlékérmet az említett két témakör legkiválóbb kutatói közül E. Steeniann-Nielsennek (Dánia) ós O. G. Vinbergnek (Szovjetunió) ítélték oda. A harmadik emlékérmet a S. 1. L. kiadványokat kezdettől fogva kiadó Schweitzerbartsche Verlag-nak juttatták, amiben a valódi elismerés mellett bizonyára szerepet játszott az Egyesület nehéz anyagi helyzete, hiszen a kitüntetéssel remélni lehet, hogy a Kiadó a lehető legméltányosabban fogja az újabb kiadásokat felszámítani. Az előadások a városközponttól távol, az egyetemi intézetekben zajlottak le és igen nagy látogatottságnak örvendettek. Általában egy-egy szekcióülésen 40—100 volt a hallgatók száma, de a hallgatóság létszáma olykor a 200-at a nagyelőadásokon pedig a 800-at is meghaladta. A rendezőség, a szekció-elnökök és az előadók közös érdeme volt, hogy az előírt 15 perces előadási időt gyakorlatilag mindenki betartotta, így mindig volt alkalom kérdésekre vagy megjegyzésekre ós azok megválaszolására. Az előadások percnyi pontossággal kezdődtek, ami jelentősen megkönnyítette a kiválasztott előadások meghallgatását. A magyar résztvevők közül négyen tartottak előadást. Előadásainkhoz számos hozzászólás volt és még később is többen tettek fel „előadási időn kívül" kérdéseket. A rendes előadásokon kívül 25 magyarázattal egybekötött ún. „poster lecture" is volt, a vizekre gyakorolt emberi behatásokról és azoknak a vizekre gyakorolt hatásáról. Itt ábrákon, grafikonokon kívül a kutatást szolgáló új t ípusú műszerek is bemutatásra kerültek. A szünetekben, főként ebédidő alatt tartották üléseiket a S. 1. L. Dunakutató Állandó Bizottsága és több „ad hoc" bizottság új szimpozionok megrendezéséről vagy speciális kérdésekről. A S. I. L. tagdíjakkal kapcsolatban a Társaság Főtitkára közölte, hogy az Egyesület és a Magyar Szervek közötti tárgyalások biztatóan haladnak és remélhető, hogy a közeljövőben lehetővé válik több fiatal magyar limnológus számára, hogy belépjenek az Egyesületbe. Ez a Kongresszusokon való részvételtől függetlenül is lehetőséget sőt jogot nyújt 3 évenként egy tudományos tanulmányoknak a S. I. L. Kiadványokban való közlésére és egyúttal biztosítja a kb. 2000 — 2500 oldal terjedelmű ós a liinnológia modern kutatásairól áttekintő képet nyújtó kiadvány, továbbá időszaki S. I. L. kiadványok (segédkönyvek, módszertani tanulmányok stb.) kézhezvételét. Egy napon tanulmányi kiránduláson vettünk részt. Vasárnap, 14-ón volt a Kongresszus záró ülésszaka, melyen még mindig több mint 300-an vettünk részt, Néhány alapszabálymódosító javaslat elfogadása után (pl. a tiszteleti tagok megválasztása és jogi helyzete) a főtitkár közölte, hogy a tagdíj a következő három évre változatlan marad ós, hogy a kéziratok terjedelmét az Egyesület anyagi nehézségei miatt továbbra is 5 oldalra kell korlátozni. A főtitkár javasolta, hogy a kéziratok teljes vagy csupán kivonatos közléséről az Ügyvezető Elnökség az Elnökkel és a kiadóval egyetértésben döntsön. Ezeket a Közgyűlés elfogadta. Áz ülés során felolvasták az utóbbi három évben elhunyt tagtársak nevét, köztük így megemlékezés történt dr. Szalay Mihályról ós dr. Tamás Gizelláról is. Ezután az Ügyvezető Elnökség egyik lemondott tagja helyébe titkos szavazással három jelölt közül szótöbbséggel a japán nemzetiségű dr. Horie-t választotta meg a Közgyűlés, aki a legközelebb Kyotoban 1980-ban megtartandó XXI. Kongresszus elnöke lesz. Végezetül a francia résztvevők doyenje Dussart professzor 1983-ra meghívta a XII. Kongresszust Franciaországba. Dr. Entz Béla