Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)

12. szám - Papp Gábor: Az osztrák vízlépcsők hajózsilipjeinek töltő-ürítő rendszerei

Papp G.: Az osztrák vízlépcsők Hidrológiai Közlöny 1977. 12. sz. 561 13. ábra. A Wallsee—Mítterkirchen-í vízerőmű töltő és ürítő rendszeré.iek alaprajzi elrendezése Puc. 13. Oőufee pa3Meii)enue cucmeMbi HanoAHeuun-onoponcHeiwfi zudpoy3Aa BaAA3e—MummeAKupxen talános alaprajzi elrendezését a 13. ábrán szemléltetjük. Töltéskor — különösen annak kezdetén — a széles töltőnyílásokon keresztül feltörő nagy energiatartalmú töltő vízhozam a kamrában heves vízlökéseket, erős hullámzást és vízesésre emlékeztető morajlást okoz. Az erős hullámzás azonban a töltőnyílásoktól kb. 40—50 mre fokozatosan lecsillapodik és ettől távolabb a vízfelszín már viszonylag nyugodt. A töltő-ürítő rendszert részletes kisminta-kísérletekkel és helyszíni ellenőrző mérésekkel vizsgálták. A helyszíni mérések alapján — amint azt már a 2. pontban is említettük — a legnagyobb töltési magassághoz (12 m) tartozó töltési időre 13 percet, a legnagyobb kötélerőre 3,8 Mp-t kaptak. A helyszíni mérések kedvező eredményei, különösen a legnagyobb kötélerőre kapott megbízható érték alapján, ezt a kialakítású töltő-ürítő rendszert az osztrák Duna esésviszonyaira és a hajóforgalomra beváltnak tekintik és alkalmazása általános. Ilyen töltő-ürítő rendszert alkalmaztak később az Ottensheim—Wilhering-i (2146,7 fkm) hajózsilipnél, a legnagyobb töltésiürítési magasság 12,30 m, az Altenwört-inél (1979,8 fkm) a töltési magasság 17,09 m, és ilyet építenek jelenleg az Abwinden—Asten-i (2119,63 fkm) hajózsilipnél is, a töltési magasság 10,48 m. A zsilipelés két évtizedes tapasztalatai szerint a vízijárművek a feltöltött zsilipkamrában, völgymeneti zsilipeléskor bizonytalanul mozognak. Előfordul, hogy nekiütődnek a támkapunak vagy arra ráúsznak. Ennek elkerülésére az Ottensheim—Wilhering-i hajózsilip támkapuja felett keresztben sodronykötelet feszítenek ki, amelyet sorompóval helyeznek el, ill. vonnak be. A 8. képen a már említett hajózsilip töltő-ürítő blokkját, a meder felőli kamra fekvő, a part felőli kamra álló sorompóját láthatjuk. Az egyes vízierőművek helyszíni tanulmányozásában, az irodalmi és kísérleti adatok beszerzésében az österreichische Donaukraftwerke Aktiengesellschaft mérnökei és az Institut für Wasserwirtschaft und Konstruktiven Wasserbau an der Technischen Universität in Graz kutatói és oktatói voltak a szerző segítségére. A készséges szakmai tájékoztatásért, a szívélyes fogadtatásért a szerző ezúttal is köszönetét fejezi ki. IRODALOM [1] Donau-Strom, Verlag A. F. Koska. Wien—Berlin, 1973. [2] Das Donaukraftwerk Aschach, öze 1964. Jul. Heft 7. [3] Das Donaukraftwerk Ottensheim

—Wilhering. öze 1973. Okt. Heft. 10. [4] Bericht über die Schiffskraftmessungen in der Südschleuse der Anlage Wallsee am 15. n. 16. 11. 68. Graz, im Mai 1969. [5] Ivicsics Lajos: Hidromechanikai modellkísérletek. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1968. CncTeMa HanojiHenMfl-onopo>KHennfl cy

/ioxoAHbix I11J1I030B aBCTpHHCKHX rHAPOy3J10B riann, r. B nepBofi Mac™ paßoTbi nepeMHCflnioTC>i|Ba>KHeftniHe 'incTH ciicTeMbi HanoJiHewiH-onopowHeHHfi cyaoxoAHbi IIIJI1030B (puc. 1 ) W TOJlKyiOTCH THflpaBJIUMeCKHe nOHHTIIH. JleTaAbHO oueHHBaeTca flsa napaivieTpa: BpeMfl nanoMienufi-onopoMcitenun n Kanamnaa CUAU, CTa6iuin3npyiomaii cy«a BHyTpn uiJiio3a. Haii6o;iee pacnpocTpaHeHHbifi cnocoö onpeflejiemiH STUX xapaKTepncniK: niApaBjimiecKoe MOfleanpoBanne. Bjiaroflapa 3ai<0Hy <J>pyAa Bpe.MH naiu)jiHeHii>i-onopo>KHeniiH na MOAÉJIH onpeAeJiaeTCH ÄO-