Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)

12. szám - Papp Gábor: Az osztrák vízlépcsők hajózsilipjeinek töltő-ürítő rendszerei

558 Hidrológiai Közlöny 1977. 12. sz. Papp G.: Az osztrák vízlépcsők 8. ábra. Az Aschach-i vízerőmű töltésének-ürítésének általános elrendezése Puc. 8. Ofítifee pa3Meufenue cucmeMbi nanoAHenuH-onopojicHeHua euőpoy>3Aa Auiax nyesülő hátrányos tulajdonsága miatt itt alkalmazni nem lehetett. A kiterjedt kisminta-kísérletek és a helyszíni mérések eredményei alapján tervezték a 8. ábrán alaprajzilag vázolt jenéktöltéses töltő-ürítő rendszert. Látható, hogy ezt a zsilipet külön töltő-ürítő fővel, töltő-ürítő zsiliptáblával, csatornával és nyílásokkal tervezték. A töltő vízhozam a felvízből — nem a felső várakozótérből — kamra oldalfalán keresztül, zsilipkamránként két-két töltőcsatornán át kerül a fenéklemez alatti, két, egyenként 9 m X 4 m-es csatornába (5. kép.). A zsilipkamra ezekből a csatornákból töltődik a fenéklemez 5,5 cm széles nyílásain keresztül (6. kép). Elvileg hasonló az ürítési folyamat is, az ürítési vízhozam az 5. kép. A fenéktöltés nyílásai <Pm. 5. JJouHbie omeepcmun A hozzátartozó töltő-ürítő vízmennyiség zsilipkamránként 90 000—120 000 TO

3 között változik. A töltő-ürítő rendszer tervezését egyrészt az a körülmény nehezítette, hogy a hajók menetidejének tartása céljából a hajózsilip 15—15 perces töltési-ürítési idejét az addigi legnagyobb töltési-ürítési magasság ellenére is feltétlenül tartani kívánták. A további nehézséget az jelentette, hogy az előző feltételből és a 17,85 m legnagyobb töltési magasságból adódó nagyobb töltő-ürítő vízhozamot úgy kívánták a zsilipkamrába (-ból) be-, kivezetni, hogy annak dinamikai hatása sem a várakozóterekben, sem- a zsilipkamrában rögzített úszóművek rögzítő köteleiben ne keltsen nagyobb erőket, mint az Ybbs-Persenbeug-i hajózsilip esetén. A homloktöltéses rendszert a nagy töltési magasságnál fokozottan érvé6. kép. A fenéktöltés töltő-ürítő csatornái 0íi2. 6. KanaAbt HanoAHeHun-onopoíiciteHun iepe3 dumme omeepcmun