Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)
12. szám - Dr. Fekete József: A talaj sóforgalma szabályozásának lehetősége az öntözési rend helyes megválasztásával
534 Hidrológiai Közlöny 1977. 12. sz. Dr. Fekete J.: A talaj sóforgalma 3,61 me/100 g. A 25 °C-on szárított minta Cl-ion tartalma több mint ötszörösére, a 75 °C-on szárítotté pedig több, mint hétszeresére növekedett az állandóan nedvesen tartott mintához képest. A Cl-ion mennyiségének növekedése a 2. oldat felett is hasonló. A 3. oldat felett szintén nagymértékű a növekedés, de ennél nem a 75, hanem az 50°-on szárított minták adták a maximális értékeket (1. ábra). A S0 4-ion mennyiségében beállt változásokat a 2. ábra szemlélteti. A változások arányai a Cl-ionokéhoz hasonlóak. A mennyiségi eltérések az oldatok S0 4-ion tartalmával kapcsolatosak. A talajmintákban mért Ca-ionok mennyisége szintén az oldatok Ca-tartalmával mutat összefüggést, amit a 3. ábra szemléltet. A legtöbb Ca-ot a 2. oldat feletti mintákban mértük, mivel eredetileg is ebben az oldatban volt a legtöbb. A 4. ábra a Na-ion mennyiségének alakulását tünteti fel. A Na-ionok mennyiségének változása az oldatok Na-tartalmának alakulásával mutat összefüggést. Hasonló tendenciát látunk a Mg- és K-ionok mennyiségének változásában is, amit az 5. és 6. ábra mutat be. Az ábrákon nyomon követhetők az egyes kezelések hatásaként bekövetkező mennyiségi eltérések. A 7. ábra az anionok és kationok összegének alakulását szemlélteti. Az oszlopok eltérő magasságai az egyes kezelések hatásával arányosak. A felhalmozódás annál nagyobb mértékű, minél magasabb hőfokon történt a szárítás, illetve minél gyorsabb volt a száradás. Az állandóan nedvesen tartott mintákban a nagyobb sótartalmú oldatok felett is csak kismértékű növekedést tapasztaltunk. A szárítások hatására négy-ötszörös volt a növekedés. A 3. oldat felett a C1-, Ca-, Na- és Mg-ionok mennyisége nem a 75, hanem az 50 °C-os kezelésnél volt a legnagyobb. Ennek valószínű az az oka, hogy az eltérő hőmérséklet ellenére gyakran 50 °C-on száradt ki hamarabb a minta, mivel ennél a kezelésnél a levegő száraz volt s a légmozgás biztosítva volt. A 75 °C-os szárításnál a szárítószekrény lassú légcseréje következtében a levegő nagyobb páratartalma miatt lassabban száradtak a minták. Az összes sótartalom változása is az említett szabályosságokat mutatja, amelyet a 8. ábrán láthatunk. A 9. és 10. ábrán a vezetőképesség, illetve száraz maradék értékei szintén a korábbi megállapításokat támasztják alá. A 11. ábrán a különböző kationok mennyiségének változását együtt mutatjuk be a különböző összetételű oldatok és kezelések függvényében. Következtetések A talajmintákban felhalmozódott sók mennyisége az oldatok töménységével van összefüggésben. Ezt mutatják az összes só, a száraz- és izzítási maradék, valamint egyes ionok vizsgálati eredményei. E tendencia minden kezelésnél megfigyelhető. Az állandóan nedves körülmények között a sótartalmi változások kismértékűek. A töményebb oldatok felett is csak kisebb mértékben nőtt meg az oldható anyagok mennyisége. A desztillált víz feletti mintákban mért kisebb eltérések a száradás ós nedvesedés periodikus változása során végbemenő intenzívebb mállási folyamatok eredménye. Az eltérő töménységű oldatok felett a különböző Na ++K+ D. 15°on szárított C. 50°on szárított B. 25"-on szárított A. Állandóan nedves [mg/t] (oldat sótartalma) 3. oldat 11. ábra. Kationok mennyiségének i'áltozása Puc. 7 7. M3MeHeHue Konimecmea Kamuonoe Abb. 11. Änderung der Menge der Kationé
