Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)
12. szám - Dr. Fekete József: A talaj sóforgalma szabályozásának lehetősége az öntözési rend helyes megválasztásával
532 Hidrológiai Közlöny 1977. 12. sz. Dr. Fekete J.: A talaj sóforgalma fizikai homok és fizikai agyag megoszlása 50—50%. A durvább alkotórészek közül legnagyobb mennyiségben a 0,05—0,01 mm méretű durva por (lösszerű) fordul elő, ami meghaladja a 40%-ot. A finomabb alkotórészek közül pedig az 0,001 mm-nél kisebb méretű agyag frakció van túlsúlyban, mennyisége 34%. A humusztartalom 3,5%, az összes oldható só mennyisége 0,03%. A talajmintát 20—40 cm melységből vettük. A vizsgálathoz használt műanyag edényeket 3—5 mm nagyságú aggregátumokkal töltöttük meg. Az edények alul perforáltak voltak. Egy-egy edénybe 700 g talajt mértünk. A mintákat alulról kapilláris úton nedvesítettük desztillált vízzel és három különböző sótartalmú oldattal, amelyeknek kémiai összetételét az 1. táblázat mutatja be. Nedvesítés után négyféle kezelést alkalmaztunk: A : állandóan nedves, B : 25 °C-on szárított, C : 50 °C-on szárított, hősugárzóval, D: 75 °C-on szárított, szárítószekrényben. A kísérlet elrendezését a 2. táblázat szemlélteti. Az állandóan nedves kezelés kivételével az edényeket 2—2 napig tartottuk a különböző összetételű oldatok felett, majd 3—8 napon át súlyállandóságig szárítottuk (magasabb hőmérsékleten rövidebb, alacsonyabb hőmérsékleten hosszabb ideig tartott). Utána desztillált vízzel vízkapacitásig nedvesítettük a talajt, majd az oldatok fölé helyezve újra kezdtük a kezeléseket. Desztillált vízzel azért pótoltuk a nedvességveszteséget, hogy a különböző hőmérsékleten eltérő ideig történő szárítások okozta vízveszteségek zavaró hatását kiküszöböljük. így a minták a különböző oldatok hatásának azonos körülmények között voltak kitéve. Az oldatok összetételét általában 8—10 naponként ellenőriztük. A kísérletet 1975 novemberétől 7 hónapon át folytattuk. A kísérlet végén 1 : 5 arányú vizeskivonat elemzést végeztünk (Talaj- és trágyavizsgálati módszerek — 1962 —). A méréseknél négyszeres ismétlést alkalmaztunk. Az eredmények ismertetése A vizes kivonatok vizsgálatának eredményei szerint a különböző oldatok koncentrációjának növekedésével a talajok oldható sótartalma is nőtt. Az állandóan nedvesen tartott mintáknál az anionok és kationok mennyisége a desztillált vizes kezelésnél 0,7 me/100 g volt, ami megfelel a talaj eredeti értékének. Az 1. oldattal kezelt mintáknál 1,3; 2. oldattal 1,7 és a 3. oldattal kezeiteknél 2,0 me/100 g volt az ionok összege. A legtöményebb oldatnál tehát közel háromszorosára nőtt a desztillált vizes kezeléshez képest. Hasonló sorrendet mutat az összes só % is, mennyisége a kezelések sorrendjében 0,04; 0,08; 0,12 és 0,15%. Néhány ion azonban eltér ettől a sorrendtől, mivel mennyiségük az alkalmazott oldatokban is eltérő volt. Ilyenek a Ca-, Mg- és a Na-ionok. A 25, 50 és 75 °C-on szárított mintáknál is hasonló a vízben oldható sók, illetve összetevőiknek változása. A töménység növekedésével tehát nő az anionok és kationok összege, az összes só %, a Cl- és K-ionok mennyisége, valamint a szárazés izzítási maradék. A S0 4-, a Ca-, a Mg- és a Na1. táblázat össz. BÓ vez. kép. alapján [mg/l] 651,6 1099,2 1420,2 Vez. kép. mmho/cm 2008,40 3382,0 4370,0 -o to CO o <N összes bö 6, •>* IO co <33 IO <N S V Oí S 3 OD k •e Kationok So I i 10 187,4 9,5436 285,2 15,215 383,6 20,5232 ' •C •S "S> £ + w 21,6 0,555 20,6 0,5244 44,20 1130,6 .O e ^ + o o co 00 <q £ £ CO co <N 1 co £ M s me/1 J rco U3 eo hH 00 113 1 co E VI 13 o. S 35,6 2,94 •M e-í l> 5,936 102,2 8,40 V a Ä V a Ä X 09 a O -tCl aS ü 59,20 2,96 142,4 7,104 106,2 <N hH U5 <o a t1. Anionok összege 287,2 9,324 649,8 15,7624 831,6 20,2272 ® » M M GO :o M o ® » M M GO :o M o o" m 39,4 0,824 176,2 3,6824 184,2 3,8472 « N < ü "c 136,00 6,66 368,2 10,36 489,2 13,78 368,2 489,2 i « O ü W 111,80 1,84 105,4 1,72 158,2 o CD IN 1 w co o o 1 1 £ pH — — oi eo c
