Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)
1. szám - Egyesületi és Műszaki hírek
56 Hidrológiai Közlöny 1977. 1. sz. Pupp Ferenc— Pantelics Ágnes—Szakái Tibor: Energiatermelésre hasznosítható vízkészlet a tervezett Gabcikovo-i vízlépcső szelvényében. Hankovszky József—Páncélos Antal : A Gabcikovo — Nagymaros-i vízlépcső rendszer hatásai. Jancsó Kálmán—Tóth János : A magyar Felső-Duna halai és halászata. Ábrahám Marcit—Várday Nándor : A Duna Rajka — Nagymaros közötti szakaszán a vízminőségi változások jellemzése. Tevanné Kartalis Éva : A Duna Rajka — Nagymaros közötti szakaszának biológiai vízminősége. Petrőczky Ferenc : A vízkószletgazdálkodási helyzet várható változásai a tatai medence területén, összefüggésben a Duna komplex hasznosításával. Mitók Kéla : Adalékok Sopron város építésföldtani és vízépítés-földtani viszonyairól. Wittner Ilona—Sajó Sándor: Adatok egy hagyományos és egy Fermasicc-rendszerű vastalanító berendezés • működéséről. Koda János : A városi szennyvizek tisztítása során keletkező iszapok kezelési, elhelyezési, ill. hasznosítási lehetőségei hazánkban. Jakab Sándor—dr. Kőrösmezei László : Győr város szennyvíztisztításának távlati tervei. Dr. Wisnovszky Iván : Gépi program a csapadókcsatorna-rendszerek tervezésére és üzemük ellenőrzésére. Gyöngyösi Géza : A Duna menti ipartelepek szerepe a területi vízgazdálkodásban. Pálhidy Attila : A korszerű fürdővíz gazdálkodás és a vízforgató berendezések hazai megvalósításának lehetőségei és eredményei. Tóth László : Mélyépítési panelrendszer. Kaliczka László : Kisvízfolyások medererózió elleni védelme. Madarász Károly : Földművek rézsűvédelme kombinált (élő és holt anyagú) burkolattal. Papp Ferenc: Mederrendezések tájba illeszkedése ós környezetformálása. Péntek Tibor : Vízfolyások korszerű kiépítése és karbantartása. Ötvös Mihály: A Kurca főcsatorna rézsűvédelme parterózió ellen, tájba illő biotechnikai módszerrel. Németh László : Folyók, vízfolyások, csatornák, töltések tájba illeszkedő korszerű erózióvédelme. Kelecsényi Miklós—Kiss Jenő—Böcskei László : Földművek gépesített fenntartása az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóságnál. Dr. Csontai Ágostonné : Üdülést szolgáló vízparti szakaszok üdülő kapacitásának környezeti hatásai. Sümegi Mihály : A Felső-Duna-i hajóút kialakításának kérdései. Dr. Bogárdi István—Kőris Kálmán —dr. Nagy Béla : A Velencei-tavi tározórendszer szabályozási modellje és a hidrológiai előrejelzés. Kováts Zoltán : A Fertő tó állapota ós védelme. Kalmár István : A Fertő tó vízszín szabályozásának vízháztartási alapjai. Kalmár István —Tarnóy András : A Rába árvízvédelmében alkalmazható sziikségtározás hidrológiai vizsgálata. Tokár Tiborné, dr. Rudas Julianna : A lineáris programozás módszerének alkalmazása a tatai Nagy-tó vízgazdálkodási helyzetének jellemzésére. Kollár György—Szolnoky Csaba : A nyíregyházi Sóstó vízminőségének romlása, javaslatok a tó környezetvédelmére. Szabó Mátyás : A Velencei-tó part- és mederszabályozási feladatai. Szolnoky Csaba : Folyószabályozás és hőszennyezés. Dr. Szabolcs Gábor—Osztheimer Márton—Mészáros Gábor — Szolnoky Csaba : Hőszennyezés mérése a magyar Dunán. Dr. Salamin András : A tározórendszerek tervezése ós a környezetvédelem. Pannonhalmi Miklós : A Fertő tó limnológiai jellemzése, különös tekintettel a várható fejlesztésekre. Az egyes ülésszakok elnökei voltak: dr. Nagy László, Áll Lajos, Markó László, Bencsik Béla. Ismertetéseket tartottak: Mátrai István, dr. Kolin László, dr. Szalay Miklós és d,r. Stelczer Károly. Zárszót mondott: dr. Vendel Miklós akadémikus, a Soproni Területi Szervezet elnöke. A résztvevők tanulmányút keretében tekintették meg a fertőrákosi kőfejtőt, a Fertő tó fertőrákosi vitorlás telepót, a nagycenki közlekedési múzeumot, és Kapuvár, valamint Csorna térségében üzem közben mutatták be számukra az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság csatornafenntartó kisgépeit. A Pécsi Területi Szervezet 1976. október 7-ón rendezett előadóüléaen dr. Kovács Géza a Djurdjevác-Barcs-i vízlépcső rendszerről adott elő. A Vízellátási Szakosztály az Építőipari Tudományos Egyesület Mérnöki- Létesítményi és Közműépítési Szakosztályával közösen 1976. október 12-én előadóülést rendezett, amelyen Csernyánszky László, Galántay György ós Scheuring Gábor a Duna medrében végzett csőfektetésről tartottak ismertető előadást. A Középdunántúli Területi Szervezet ToU\n megyei Körzeti Csoportja 1976. október 13-án Szekszárdon bemutatóval egybekötött előadóülést rendezett, amelyen Pataki László a szekszárdi történelmi borvidék rekonstrukciós munkáiról adott elő. A Hidraulikai és Műszaki Hidrológiai Szakosztály 1976. október 13-án helyszíni bemutatóval egybekötött előadóülést rendezett, amelyen Györké Olivér a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központban folyó hidraulikai kísérleti munkákat ismertette. A Tatabányai Területi Szervezet 1976. október 14-i előadóülésén Nagy Barnabás a vágóhídi szennyvizek tisztításáról tartott előadást. Ennek keretében ismertette a Tatabányai Szénbányák által kifejlesztett technológiát és szólott a már működő telepeken szerzett tapasztalatokról. A Magyar Hidrológiai Társaság Limnológiai Szakosztálya, a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Kutató Intézete és a Veszprémi Akadémiai Bizottság Biológiai Orvosi Szakbizottsága 1976. október 14—10. között rendezte meg Tihanyban a XVIII. Hidrobiológus Napokat, ,,Antropogén hatások vizeinkre" címmel. Megnyitót tartott: dr. Hortobágyi Tibor. Ezt követően a következő előadásokra került sor: Szolnoky Csaba : A hőszennyezés hidrológiai ós hidraulikai kérdéseiről. Pál Tamás : A Délpesti Szennyvíztisztító Telep levegőztető medencéjének biológiai vizsgálata. Mauritz Gyula : Műanyag csepegtetőtesttel történő tejipari szenny víztisztítás a biológiai ós kémiai vizsgálatok tükrében. Tevanné, Bartalis Éva : Környezetvédelmi intézkedések hatása a tatai Nagy-tó vízminőségére. Dr. Dévai György—dr. Dévai István—dr. Lakatos Gyula : Vízminőségvizsgálatok északkelet-magyarországi víz tereken. Dr. Andrikovics Sándor : Adatok a Fertő-tó környéki vízfolyások hidrobiológiájához. Bakonyi Gábor—dr. Kampfl József—dr. Szabó Lajos : A Rákos-patak szennyezettségének vizsgálata. Vizkelety Éva : A Zala biológiai vízminősége, különös tekintettel az antropogén hatásokra. V. I. Földrengés előrejelzés a földalatti vizek összetételéről Szovjet-Uzbégisztán tudósai megállapították, hogy & földalatti vizek kémiai összetétele földrengés előtt észrevehetően megváltozik ós ezzel egyes földrengéseket előre is jelezhetnek. így pl. a Kizil-kum sivatagban észlelt földrengést az epicentrumtól 800 km távolságban úgy jelezték előre, hogy a föld alól feltörő vizek nemesgáz ós széndioxid tartalmának jelentős emelkedését észlelték, öt nappal a földrengés bekövetkezte előtt. Ugyanakkor megnövekedett a vizekben a fluor, a higany és még néhány más alkotó rész aránya is, amely értékek azonban a földrengés előtti napon hirtelen lecsökkentek. A vízmintákat egyébként a kutató telepek munkatársai 50 geológiai és artézi repedésből vették. (APN)
