Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)

11. szám - Bunyevácz József: A talajvizek nitráttartalma Baranya megye pécsi járásában - Boros László: A Tokaji-hegy állandó- és időszakos vízfolyásai

Hidrológiai Közlöny 1977. 11. sz. 513 — - 7 A Tokaji-hegy állandó- és időszakos vízfolyásai BOROS LÁSZLÓ A mindössze 31,9 km

2 kiterjedésű, 515,3 m magas, zömében piroxéndacitból (É-i részén foltokban riolittufa és perlit is előfordul) felépített, lösszel fedett miocénkori vulkáni hegy kis tömege és geológiai adottságai miatt állandó vízfolyásokban szegény. A felszín formálását döntően nem az állandó vízfolyások, hanem a csapadékból táplálkozó kora tavaszi olvadékvíz és a nyári záporok idején 1—2 óra alatt lefolyó nagytömegű időszakos vízfolyás végzi. A felszínen lefolyó víz munkavégző képességét a reliefenergia, a csapadék mennyisége, intenzitása határozza meg. Hatékonyságát jelentősen befolyásolja a lejtők kőzetanyaga, növénytakarója és az emberi tevékenység. a) A lejtőviszonyok. 94—95 m tengerszint feletti magasságú, környezetéből hirtelen kiemelkedő kissé féloldalas, erősen lepusztult vulkáni kúp déli lejtői igen meredekek, 15—25 fokosak, egyes részeken elérik a 30°-ot. Északon jóval enyhébb, 10—15°-os lejtők dominálnak. K-en 15—25, Ny-on 12—18 fok körüli az átlagos lejtés. A lejtőket 10 fővölgy (Aranyos-, Hidegoldali-, Csorgó-, Rákóczi-, Remete-, Mester-, Ceke-, Szil-, Murát-, Lencsés) és több tucat löszaszó teszi még mozgalmasabbá, meredekebbé. Az állandó és időszakos vízfolyások lineáris eróziós tevékenysége alakította ki ezen völgyeket, s ma is ezekben jutnak le a felszíni és a felszín alatti vizek erózióbázisukig a Bodrogig, Tiszáig, Taktáig. b) Az éghajlati elemek közül a csapadék mennyisége, intenzitása határozza meg döntően a források, állandó vízfolyások vízhozamát, a lejtőkön lefolyó időszakos vízfolyások számát, a lefolyó víz tömegét, részben a sebességét (döntően természetesen az eséstől függ) és az ezzel egyenes arányban levő erodáló képességét. 5—8 mm alatti lassú eső teljesen be tud szivárogni a talajba. A gyors, záporszerű csapadék még a megművelt, fellazított lejtőn sem tud a talajba jutni, hanem nagy százalékban a felszínen folyik le. Minél nagyobb és gyorsabb a csapadék, annál nagyobb százaléka folyik le a lejtőn, jelentős eróziós károkat okozva. Hazánkban — így természetesen Tokaj környékén is —- az évi csapadékmaximum nyár elejére esik (1., 2. táblázat). Egyedi években azonban ettől eltérő csapadékeloszlás is előfordulhat (1952. VI. hó 41,3 mm, VII. 13,2 mm, X. 156,1 mm, XI. 145,6 mm, XII. 158,6 mm, 1962. VI. 19,2 mm, XI. 107,5 mm, 1974. XI. 194,5 mm). Az 1951—70 közötti csapadék átlag meghaladja az 1901—1950 közötti 50 éves átlagot, s külön figyelmet érdemel a nyári hónapok csapadékmennyiségének jelentős növekedése. A legnagyobb eróziós pusztítást a 20 mm feletti nyári záporok okozzák, ezért érdemes megvizsgálni ezek időbeni eloszlását (3. táblázat). A felhőszakadások 85—90%-a a nyári hónapokra esik. Ilyenkor a hegyről lezúduló hatalmas tömegű víz katasztrofális talajpusztulást idéz elő, s több száz m

3 löszt és andezit görgeteget rak le Tokaj, Tarcal és részben Bodrogkeresztúr utcáin. Vízfolyások a) Források, állandó vízfolyások A Tokaji-hegyen öt állandó (Csorgó, Lencsés, Csepegő, Bárka, Murát-völgyi) és három időszakos (Hidegvölgyi, Lencsés-felső, Deák-szőlő) forrás van (1. ábra). Ezen kívül hóolvadás után és csapadékos időszakban több tucat szivárgó apró kis forrás figyelhető meg a hegy különböző részein. Ezeknek vize egyesülve 0,5—5,0 l/sec hozamú időszakos vízfolyást hoz létre. (Csorgó, Hideg-oldali-, Remete völgyek stb.) Sziklahasékokból törnek elő. A Csepegő és a Deák-szőlő kivételével mindegyik a fővölgyek alján helyezkedik el. Vízhozamuk kicsi, 1. táblázat Átlagos havi, évi, nyári és téli lélévi csapadék [mm] 1901 —1950. Állomás I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Évi IV—IX. X—II. Tokaj . . . Tarcal . . 29 26 30 27 33 30 44 42 To Gl (51 :aj havi 70 72 és évi 60 67 sapadé 63 63 (átlaga 49 50 (195153 50 1970) 52 50 40 36 590 574 355 355 2. t 237 219 ibiázat I. II. III. IV. V» VI. VII. VIII. I,X. X. XI. xn. j Évi 39,0 27,1 31,8 44,1 49,5 90,3 72,0 68,2 38,4 36,5 56,3 55,8 3. t 617,5 áblázat A legalább 20 min csapadékú napok átlagos havi, évi és lélévi száma (1901 —1950) Állomás I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Évi IV—IX. I—II. Tarcal . . 0,0 0,1 0,1 0,2 0,5 0,9 0,7 0,6 0,5 0,4 0,3 0,1 4,4 3,4 1,0 Tokaj .. . 0,1 0,1 0,1 0,2 0,5 0,7 0,7 0,7 0,4 0,5 0,2 0,1 4,3 3,2 1.1