Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)

11. szám - Dr. Fáy Cs.–Józsa I.: Lengésjelenség vízmű nyomásfokozó szivattyú telepén

Hidrológiai Közlöny'1977. 11. sz. 477 Lengésjelenség vízmű nyomásfokozó szivattyú telepén DR. FÁY CSABA ÉSJŐZSA ISTVÁN» A vízmű a város egyes részeinek, főképp a magas (10 emelet és e feletti) lakóépületek felső részének vízellátására a szokásos alapnyomással nem képes. Ezeken a helyeken nyomásfokozó szivattyútelepeket létesítenek. A nyomásfokozó telep létesítésére két lehetőség van: megszakított hálózattal, szívómedencével kapcsolni az alapzónáéhoz, vagy a hálózatra közvetlenül csatlakoztatni. A szívómedencés megoldás előnye a medencetérfogat által alkotott vízellátási biztonság, hátránya, hogy a medencében a víz rendszerint a zóna nyomásánál alacsonyabb szintre kerül, vagyis jelentős az energiaveszteség. Az új nagy lakótelepeknél az energiaveszteség elkerülésére a hálózatról közvetlen szívást alkalmazzák. Erre ott van lehetőség, ahol a szivattyú nem tudja annyira megszívni az alapzónát, hogy a vezetékben a nyomás a légköri alá kerüljön. Az 1. ábra mutatja ezt az esetet. Az A szivatytyútelep létesíti a B medence segítségével az alapnyomást. A medence töltésekor a vezeték mentén a nyomásvonalat az a) görbe mutatja, ürítéskor az a b) görbe szerint alakul. A C nyomásfokozó szivattyú olyan szinten helyezkedik el, hogy még a legkedvezőtlenebb esetben is legalább 28 m-es hozzáfolyás van. A C nyomásfokozó szivattyú szállítómagasságát a D vezérlő medence szintje felülről korlátozza. Ha az alapzóna A szivattyúja tölti a B medencét (a görbe) a szállítómagasság közepes (ez az éjszakai állapot), míg ha a B medence ürül (csúcsfogyasztási idők), akkor a C szivattyú szállítómagassága maximális. Ha a B medencét időszakosan kizárják a rendszerből, és még a B szivattyúteleppel is megindulnak csúcsfogyasztáskor, a c) görbe szerint alakul a nyomás. Ha éjjel a B telep nem jár és a medence ki van zárva, a d) szerinti a nyomásvonal. A C szivattyú kiválasztása az igen nagy szállítómagasság-különbség lehetősége miatt igen kényes feladat, hiszen a lehetséges szállítómagasság az üres D medencénél éjjel mérhető H'a-tői, a nappali csúcsban éppen teli D medencénél mérhető H'

cig terjed, és ezek aránya adott esetben 1:2,2. A 2. ábrán bemutatjuk, a Fővárosi Vízművek egyik telepén üzemelő (eleve már visszaesztergált) szivattyú jelleggörbéit és az üzemi tartomány határait. Jóllehet a szivattyút igen gondosan választották ki, hogy a legnagyobb szállítómagasságnál (csúcsfogyasztáskor) dolgozzon a legjobb hatásfokú pontján, mégis a kisfogyasztású időben eléri a jelleggörbének azt a szakaszát, ahol a járókeréklapátok nyomott oldalán indul leválás, amit a jelleggörbén az NPSH érték igen meredek felszökése jellemez. (Az NPSH az angol net positive suction head kifejezés alapján terjedt el a nemzet* Fővárosi Vízművek, Budapest. 1. ábra. A vizsgált csőrendszer topológiája és nyomásvonalai Puc. 1. TonoAoeun ucc/iedoeaeiueücn cucmeMbi u noAonceHue AUHUÜ Hanopoe Fig. 1. Topology and hydraulic grade lines of the distribution network studied 2. ábra. Az 1. ábrán C-vel jelölt helyen beépített szivattyú fojtásgörbéje, hatásfok görbéje és szívóképesség görbéje Puc. 2. Kpueue eAyuienua, scßtßeicmueHocmu u ecacbieaeMOÜ cnocoénocmu nacocHozo aepeeama, ycmaiiaeAueaeMoeo e Mecme, 0603nauenH0M öyKeou C na puc. 1 Fig. 2. Throttling curve of the pump installed at point C of Fig. 1, together with the performance curve and the suction head curve