Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)
10. szám - Fóris Lajos: A termálvízre alapozott üdülés és idegenforgalom fejlesztésénak további feladatai
Fóris L.: A termálvízre alapozott üdülés Hidrológiai Közlöny 1977. 10. sz. 461 elemzését, hogy tudjuk, milyen jellegű turizmustól milyen előnyöket várhatunk s erősen korlátozott lehetőségeinket a leghatékonyabb irányokba koncentrálhassuk. (Bontás külföldiek, hazaiak, igények, típusok, korcsoportok stb. szerint.) A koncepció keretében végzett vizsgálatok is megerősítették, hogy a termálturizmus hazai fejlődése a keresleti oldal felől belátható időn belül (és feltételek mellett) nem korlátozott. így a kínálati oldal meghatározó jellege egyértelmű; ennek az oldalnak az érdekeink szerint való differenciált fejlesztése mindenképpen kívánatos. További erőfeszítéseket kell tenni tehát annak érdekében, hogy az ilyen fejlesztés elvi alapjait pontosan feltárjuk. Szociálpolitikai vonatkozások Ebben a témakörben néhány gondolatot vetünk fel a magyar fürdőkultúra, ennek a „szabad idő" kérdéscsoporttal való kapcsolata és egy-két regionális vonatkozás tekintetében. — Bár a magyarországi fürdőkultúra évezredekre nyúlik vissza — emlékei fellelhetők a kelta és főleg római kori maradványoktól az Árpádok és török hódoltság korán át a legújabb időkig —, az igazán korszerű magyar fürdőkultúra megteremtése inkább feladat még, mint valóság. Sőt, mintha a fürdőzés közkinccsé válásának örvendetes és intenzív folyamata a minőségi oldalon negatív hatásokat is kiváltana. Az eltömegesedés, a higiéniai viszonyok helyenként és időnként nem kielégítő volta, például a gombás bőrfertőzések gyakorisága minden esetre figyelmeztető jelek, amivel szemben mind a tervezés és építés, mind az üzemeltetés és ellenőrzés vonalán, de nem utolsó sorban következetes nevelő munkával is fel kell vennünk a harcot. De ide sorolható az a termálfürdőinkben megfigyelhető, több mint vitatható szokás is, hogy a meleg medencék igénybevétele nemcsak orvosi ellenőrzés nélkül, hanem az egészségi szempontok teljes mellőzésével történik. Sokan a teljes kimerülésig üldögélnek a meleg vízben, szívüket, érés idegrendszerüket komoly ártalmaknak téve ki. Mások a test hőszabályozását úgy oldják meg, hogy egyes testrészeik, például a válluk, tartós lehűtésével, a hideg levegőn való tartásával biztosítják valahogy az egyensúlyt. Az egészség ellen elkövetett ilyen s hasonló merényletek bizonyítják, hogy egészséges, ésszerű fizikai és egyéb ingerekre, a vízben való kellemes, kiegyensúlyozott mozgásra épülő termálfürdőzés előmozdítása fontos tervezési, adminisztratív és nevelési feladat. Ebben a vonatkozásban válhatik a termálfürdőzés az emberiség egyik igen fontos problémájának, a „szabad idő" egyénileg és társadalmilag értékes, a személyiséget kiteljesítő eltöltésének számottevő részévé. A szabad idő növekedése világjelenség, s ma már tudjuk, hogy nemcsak nagyszerű lehetőség, hanem veszély is. Bizonyos társadalmilag negatív jelenségek (hippizmus, kábítószer, alkoholizmus stb.) nem függetlenek ettől. A „miből éljünk" kérdést a világ számos országában, így nálunk is — egyre inkább felváltja a „hogyan éljünk" kérdés: az élet minőségi aspektusa előtérbe kerül. — Természetes, hogy a „szabad időnek" szabadnak kell maradnia, de társadalmi feladat is olyan feltételek, fizikai keretek megteremtése, amelyek az egyén választását a kívánatos irányokba terelik. A művelődés, játék és sport (és még több más) egyformán fontos része ennek, s hazánkban a két utóbbi vonatkozásban — egyebek mellett a termálfürdőzésben a fürdőkhöz csatlakozó játszóés sportlétesítményekben még alig-alig igénybe vett tartalékok találhatók. Elsőrendű tervezési (beruházási és egyéb jellegű feladat ezeknek a lehetőségeknek a feltárása és realizálása. Az egyén fizikai egészsége lelki egyensúlyának, boldogságának és munkavégző képességének is előfeltétele, s ne féljünk kimondani a szót: a társadalom stabilitásának, boldogulásának is döntő eleme. Nincsen tengerpartunk, kirándulási lehetőségeink jelentőségben alatta maradnak más, pl. a környező államokéihoz képest, de az ország mintegy 70%-án fellelhető termálvizek egy egészséges testkultúra lényeges elemévé tehetők. A közvetlen gyógyászati vonatkozásokon kívül, de azt mondhatjuk, azokkal azonos jelentőségű szinten, itt nő túl a termálfürdőzés a közvetlen gazdasági vonatkozásokon és válik elsőrendű szociálpolitikai tényezővé. Az, hogy ez a lehetőség városok, iparvidékek, mezőgazdasági övezetek olyan dolgozói részére elérhető közelségben legyen, akiknek a természettel való kapcsolata alig biztosítható, vagy túlságosan egyoldalú — fontos regionális tervezési kérdés. Csakúgy, mint azok a szociálpolitikai vonatkozások, amelyek a szükséges munkaerő előteremtésével, ill. az egyre szűkülő mértékben, de egyes területeken vagy kategóriákban még elképzelhetően, a helyi szabad munkaerő foglalkoztatásával kapcsolatosak. Hasonló jellegűek egyes körzeteknek az idegenforgalomban rejlő lehetőségek felhasználásával történő fejlesztésének kérdései is. A hely és teriedelem csak a legfontosabb szempontok vázolására adott lehetőséget. Minden esetre, a koncepcionális tervezés, amelynek feladata bizonyos komplex problémakörök elvi összefüggéseinek, alapjainak és kapcsolatainak feltárása, ebben a témában sem zárható le még. Ennek a munkának az elkészült javaslatok gyakorlatba való átültetésével és bizonyos részfeladatok megoldásával párhuzamosan továbbra is tág lehetőségei és feladatai vannak.