Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)
10. szám - Tóth András: Tárolás gazdaságossága regionális vízellátó rendszerben
Tóth A.: Tárolás gazdaságossága Hidrológiai Közlöny 1977. 10. sz. 455 a fogyasztás kiegyenlítése érdekében a tárolókapacitást a fogyasztási helyekre kell szétosztani. A 2000 m 3-nél nagyobb tárolómedencék K Te egységköltségét leíró egyenlet azonban meglehetősen lapos lefutású, és nem követünk el nagy hibát, ha egy közepes értéket veszünk figyelembe számításaiknál, pl.: K T e= 1250 Ft/m 3 egységárat. Ha a Q n napicsúcs tárolandó hányadát e-nal jelöljük, a helyi tárolás költsége: K T H=Q n-8Q 400-e-Kr,, (18) illetőleg K T 9=Q n-86 400-0,09-K T e, (19) és K T2 5=Q n-86 400- 0,25- K T e (20) Helyettesítsük be a (4) egyenlőtlenségbe (20,18, 17, 15 és 19) egyenleteket: Q n86 400-0,25 -Kre^Qn 86 400 -e-K T e^ , 0,762 , . .0,275862 ^L-5620-0,402518 ( « ~ 1 Ifefl ^ { a 082758 6 ){u-ß) • <?n 827586 3+ Qn86 400 • 0,09/TTe . (21) Egyszerűsítsük (Q n 86 400-üT T e)-vel végig osztva. Ebből megkapjuk a napi kapacitás tárolt hányadának gazdaságossági feltételét: 0,25^gs 0,02618 -L 0,762 , a.ó — I a0,8275863 (10,1724137 . X n Te Í ^kWól T^ß) 0,275862 + 0,09 6. Következtetések (22) szempontjából nagyon fontos tényező a távvezeték hossza és a gazdaságosság tekintetében leglényegesebb faktor, az egységnyi tárolótér beruházási költsége döntő e alakulásában, jelentős a<j és a szerepe is, a többi (ténvező azomban kis hatványkitevője miatt csak kis mértékben befolyásolja a tárolandó hányad értékét. 7. Számítási példa Vegyük fel a következő alapadatokat: aó = 1,5 a = 1,5 L = 50, 40, 30, 20, 10 km Q„ = 200 000, 150 000, 100 000, 50 000, 20 000, 10 000 in 3/nap K T e = 1250 Ft/m 3 ^kWó = 1 Ft/kWó (alapdíjjal és csúcsdíjjal együtt) H = 0,75 ß =0,1. Vállalati szintű gazdaságossági számításnál hazai körülmények között amortizáció ' 2% =0,02 eszközlekötési járulók 5% =0,05 karbantartási költség 3% =0,03 összesen: Behelyettesítve (22) képletbe 0,01106 -L (km) (9 = 0,10 0,25 3>e=£— + 0,09 (23) Q0.1724137 ' v ' n 1. táblázat Napi csúcsvíztermelés (Q n) gazdaságosan tárolható hányada a fogyasztás környezetében a távvezetékhossz (L) függvényében, TO6A. 7. SKOHOMunecKU onpaedanno üKKy My AU pK€ MUH ÖOAH cymoiHO nompeÖAiieMozo KOAUiecmea eodbi (Q n) e 3aeucuMocmu omdAUHbi mpyßonpoeodoe (L) A (22) egyenletből következik, hogy akkor lesz nagy a fogyasztás környezetében a napicsúcskapacitás gazdaságosan tárolható hányada, vagyis e, ha a) ad nagy, vagyis nagy a napi fogyasztásingadozás, b) a. kicsi, vagyis kicsi az éves fogyasztásingadozás, c) L nagy, vagyis hosszú a távvezeték, d) Q n kicsi, vagyis kicsi a napicsúcsfogyasztás, e) K T e kicsi, vagyis olcsók a tárolók, /) &kWó nagy, vagyis drága az áram, g) fi kicsi, vagyis rossz a hatásfok, h) ß kicsi, vagyis csekély az amortizáció, fenntartás és eszközlekötési járulék. Ezek közül közvetlenül is beláthatók a), c), e) pontok alattiak. Ha azonban szemügyre vesszük a (11) képletet, világossá válik az is, hogy kis a, Q n, fi és ß, illetőleg nagy k kWÓ esetében kicsi lesz a csövekben az optimális v n vízsebesség, vagyis viszonylag nagy csőátmérőket kell alkalmazni. A napi, ill. óracsúcsra méretezett nagyobb csőátmérők költségkülönbsége is nagyobb lesz, tehát a gazdaságosan tárolható napi kapacitáshányad növekszik. A (22) képlet további elemzése alapján közvetlenül belátható, hogy a biztonság, ill. sebezhetőség L [km] Q n [1000 m 3/nap] 10 20 30 40 50 200 0,186 0,282 0,377 0,472 0,568 150 0,191 0,291 0,392 0,492 0,596 100 0,197 0,306 0,413 0,521 0,629 • 50 0,211 0,333 0,454 0,576 0,698 20 0,221 0,375 0,517 0,658 0,803 10 0,251 0,411 0,604 0,731 0,892 % 19—25 28—41 38—60 47—73 57—89 Az eredményt az 1. táblázathat foglalva is igazoltuk a távvezeték hosszának döntő jelentőségét a gazdaságosan tárolható kapacitáshányad meghatározásánál. 10 km-es távvezeték esetében sohasem lehet gazdaságos a napi víztermelés 25%-ánál többet tárolni, ennél hosszabb vezetéknél azonban a tárolótérfogat jelentősen megnövelhető. IRODALOM [1] 4/1974. (VIII. 30.) BM számú tűzrendészeti rendelet. [2] Wiederhold W.: Fernwasserversorgung als Transportaufgabe. GW F 1967/40 — 41. 1147—1157. o. [3] Tóth A. — Kiss J.: Gazdaságos áramlási sebesség regionális vízellátó rendszerek távvezetékeiben. Hidrológiai Közlöny, 1976. 5. 229 — 235. o. 05 3K0H0TH<1H0CTH aKKyiYiyJIHpOBaHHH BOflbl B perHOHajibHbix CHCTeMax BOflOcnaCweHHH Tom, A. ripn MeCTHOM BOÄOCHaSweHHH COOpy>«eHHfl flJlíi 3a6opa H nOflrOTOBKH BOflbl paCMHTblBaiOTCfl HCXOAH H3 3HalemiH cyTOHHoro rniKa noTpeSJieHHH. Kan npaBHJio ai<KyMyjiHpyeTCfl 20—25% OT e>KecyTOHHO noTpeßjifleMoro oßbeivia Boabi. B perHOHaJibHbix CHCTe.wax — H3 3a noBbiuieHHoro pucKa, CBH3aHHoro c B03MO>KHOCTbK) noBpe>K-
