Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)

1. szám - Balázs László–Dobó Lászlóné–Dr. Fázold–Ádám–Gábor Béla: Az iparfejlesztés és a vízminőségszabályozás alapvető kérdései a Sajó vízgyűjtőjén

38 Hidrológiai Közlöny 1977. 1. sz. Az iparfejlesztés és a vízminőségszabályozás alapvető kérdései a Sajó vízgyűjtőjén BALÁZS LÁSZLÓ*- DOBÓ LÁSZLÓSÉ" I — Dr. F.4ZOLI1 ÁDÁM* — G Á li O K BÉLA'" 1. A Sajó-völgy gazdasági jelentősége Természeti adottságaiból eredően Borsod megye és különösképpen a Sajóvölgy évtizedek óta jelentős ipari bázis. A megye területén már a XVIII—XIX században működtek vashámorok és az egyik legrégibb üzemet, a Diósgyőri Papírgyár elődjét ] 872-ben alapították. A háborús éveket követően a térség iparának jelentősége az ország gazdasági fejlődésében tovább növekedett. Az energia- és nyersanyagkészletek, a helyi munkaerőtartalékok, az ipari tapasztalatok, a meglevő szakképzettség, az ipari kooperációs lehetőségek, a bizonyos szintig kiépült infrastruktúra, valamint a helyi piaci lehetőségek mind össztönzően hatottak az ipar gyorsabb ütemű fejlődésére. 1950-től mintegy 270 új ipartelep és gyár létesült. Az ország összes ipari beruházásának közel egyötöde jutott a megyére ; emellett igen jelentős öszszeget fordítottak a meglevő üzemek rekonstrukciójára és korszerűsítésére is. Az ipari termelés 1949 és 1973 között több mint nyolcszorosára emelkedett. Jelentős változások következtek be az ipar összetételében is. Az I950-es évek elején fejlesztés elsősorban a bányászat és kohászat terén történt, az 1960-as évektől kezdődően pedig a vegyipar gyors kibontakozása figyelhető meg. A termelés és a népesség koncentrálódása azóta is folytatódik főként a Sajó völgyében. Ennek, valamint az infrastrukturális hálózatok integrálódásának eredményeképpen a Sajó-völgyi iparvidék — gazdasági és településhálózati szempontból — egy szerkezeti egységet alkot az Ózd—Kazincbarcika— Miskolc—Leninváros tengely mentén. Az ipari termelés nagyságrendjére jellemző, hogy az országos villamosenergiatermelés 15%-át, a barnaszéntermelés 33%-át adja a Sajó-völgy. Kohászati termékek termeléséből a részesedés: nyersvas 64% ; nyersacél 59% ; melegen hengerelt rúd és idomacél 92% ; kovácsolt és sajtolt acéltermékek 46% ; acélöntvény 26%. A sajóvölgyi vegyipar termeli a nitrogén műtrágya 73%-át, valamint a PVC-por teljes mennyiségét. 2. A Sajó-völgy vízkészletgazdálkodási rendszere A Sajó vízgyűjtőterületén elhelyezkedő jelentősobi) ipari üzemek és települések vízhasználati rendszere az 1. ábrán látható. Az ábrából kitűnik, hogy több üzem ipari vízigényét közvetlenül a Sajóitól biztosítja és szennyvizeit ugyanezen vízfolyásba vezeti vissza. Az ütemek vízgazdálkodása ilyenformán hatással van egymásra: a folyás irányában lejjebb fekvő üzemek a feljebb levők kibocsátott szennyvízével terhelt folyóvizet használják. A vízgazdálkodási rendszer mind az alsó, mind a felső végén nyitott, ami az érkező és tovább adandó vízmennyiség, valamint vízminőség szempontjából meghatározó tényező. A Sajó Q95%-os tartósságú vízhozama a határszelvényben 2,7 m^/s. A vízkészlet kihasználtságának mértékét az 1. táblázatban tüntetjük fel. A vízigényeket és a kibocsátott szennyvízhozamokat a 2. táblázatban foglaltuk össze, ,,S"-betűvel megjelölve a Sajóból közvetlenül történő vízkivé* Észak magyarországi Vízügyi Igazgatóság, kolc. ** UNDP/WHO Project Iroda, Budapest. *** Lenin Kohászati Művek, Miskolc. Misteleket. Ezeket az adatokat az 1. táblázat adataival összevetve megállapítható, hogv mértékadó Sajóvízhozam esetében vízkészletgazdálkodási problémák lépnek fel. Ezt súlyosbítja az egyidejűleg jelentkező nagy szennyezőanyag koncentráció is. Kisvízhozamok esetében — például a Borsodi Hőerőműben — a teljes Sajó vízhozam használa/. láblázat A Sajó () 95%-os tartóságú készletére szerkesztett összesítő vízmérleg Table I. Comprehensive water balance compiled for the supply of <J5 per cent duration in the Sajó River (1) Water management unit, (2) Direct catchment area of the Sajó Kiver, (3) Total for the outflow cross-section of the entire Sajó catchment, (4) Resources, (5) Supply of 95 per cent duration, (0) Obligatory flow in the channel, (7) Natural firm supply, (8) Supplies engaged abroad, (9) Part available in Hungary of the reduced natural supplies, (10) Increment from storage, (11) Return flow from underground supplies, (12) Mine drainage discharge, (13) Transfer within the country. (14) Supply to be released downstream, (15) Available surface resources, (16) Water demand, (17) Domestic, (18) Industrial, (19) Irrigation, fishing, (20) Return flow from surface water, (21) Consumptive use, (22) Balance, (23) Unengaged resources (24) Utilization of the unengaged resources Vízgazdálkodási egység (1) (4) (5) («) (7) («) ('.») (Id) (11) (12) (13) (14) (15) (16) (17) (18) (19) (20) (21) (22) (23) (24) VÍZKÉSZLET Q 95 % tartósságú vízkészlet Mederben hagyandó vízkészlet Természetes alapvízkészlet Külföldön lekötött vízkészlet Redukált természetes vízkészlet M, o-n hasznosítható része Tározott többlet Felszínalatti vízből származó visszavezetés Bányavíz bevezetés Belföldi átvezetés + Továbbadandó vízkészlet Hasznosítható felszíni vízkészlet VÍZIGÉNY Lakossági Ipari Öntözés, halászat Felszíni vízből származó visszavezetés Vízfelhasználás MÉKL1ÍG Szabad vízkészlet A szabad vízkészlet, kihasználtsága Sajóközvetlen vízgyűjtő [l/s] (2) 6305 1679 4626 2000 262(i 1021 118 550 900 23(10 I I 15 6280 48 5280 1000 1 15 90 % Sajó teljes vízgyűjtő torkolati szelvényére összesített [l/s] (3) 15 000 4 275 10 725 5 600 5 125 830 I 221 949 l 805 1 845 5 500 2 585 375 7 886 3 033 6 023 2 233 352 87 %