Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)
8. szám - Erdős László: A talajvízkészlet szélsőséges változásai
348 Hidrológiai Közlöny 1977. 8. sz. Erdős L.: Talajvízkészlet szélsőséges változásai z[dm] z[dm] 2. ábra. A szélsésőges vízkészlet eloszlás szélső helyzetei. Erdőhát, 1951—70. a) márciusban, b) októberben Puc. 2. KpaÜHue noAoncenusi 3KcmpenHoeo pacnpedeAenun eAazo3anacoe Spdéxam, 1951—70 Fig. 2. Extreme positions of the extreme soil moisture distribution. Erdőhát, 1951 —1970 a) in March, b) in October passzív vízkészletének. A w min(<min) az a z éghajlatilag determinált legkisebb passzív vízkészlet, amely „sohasem" vesz részt a csupasz talaj vízforgalmában. Nevezzük a továbbiakban a u; min{fmm) vízkészletet — közelítő analógiával — a csupasz talaj „fosszilis" vízkészletének. Magától értetődik, hogy növénytakaró esetén, a növények révén, a fő gyökérzóna rétegeiben a passzív, ill. fosszilis vízkészlet egy része „aktivizálódhat". 2. A szélsőség karakterisztikák és a liidrofizikai állandók viszonya Először a szélsőséges vízkészletek ós a hidrofizikai állandók (Erdős, 1976.) viszonyát tekintjük. A 2. ábrán tipikus (szélsőséges) helyzeteket mutatunk be. Mivel a hidrofizikai állandók nem időfüggvények (csupasz, nem művelt talajon az időbeli változásuk elhanyagolható), a szélsőséges vízkészletek időbeli változásait a hidrofizikai állandókhoz is viszonyíthatjuk. Néhány általános megfigyelésünk a következő. A szélsőséges vízkészletek mindenféle változásai mindig és mindenütt a maximális kapilláris vízkapacitás és a hervadáspont vízkészletei között maradnak (egyetlen kivétel: a w min a 0—10 cm-ben, mely július—szeptember között érinti, ill. minimális mértékben túllépi a Hp határát). Egész évben Hp < w mi n < W k, viszont lehet (W k — a szabadföldi vízkapacitás). Az utóbbinak időben három típusa jellemző: 1. w ma x > W k novembertől—márciusig; 2. Wmax< Wt júliustól—októberig; és 3. áprilistól—júniusig, azaz a w m ax(z) összeggörbéje valamilyen Zi mélységben metszi a W k(z) összeggörbéjét. Ezek a metszéspontok áprilistól—júniusig sorban 80, 100, 120 cm-en találhatók. Érdekes képet nyújt a 3. ábra izoplétája. Itt rétegenként jellemeztük W k viszonyát. A w ma x / W k =s 1 eseteket 0-val jelöltük. A legfelső rétegekben az év nagyobbik felében (7 hónapig) w; ma x rs W k, míg 2 méter körül már csak 3—4 hóhapig. Igen szembetűnő a mélység szerinti fáziseltolódás (egész decemberig), amely analóg a talaj kiszáradás mechanizmusával. A 2. ábrán könnyű észrevenni, hogy a szélsőséges vízkészletek mélységbeli eloszlása nagyon hasonlít a hidrofizikai állandók mélységbeli eloszlására. Egyik sem lineáris függvény. A szélsőséges vízkészletek és a hidrofizikai állandók között viszont igen szoros és szigorúan lineáris kapcsolatot találunk. Kiszámítottuk a w ma x(z) =f (W k(z)) és w>min(z)=f(Hpz) lineáris regressziós egyenleteket i ttfrnttt ft e Ví——|—j—|—[— :— 20 4—? f— / II III IV V Vt VII VIII IX X XI XII [hónap] 3. ábra. A u/ max-= W'k helyzetek izoplétája. Erdőhát, 1951—70 Puc. 3. M3onAema cumyatfuü W'KÜKC -=• W'k- dpdexam, 1951—70. Fig. 3. Isopleth of u>' ma x -= W'k situations. Erdőhát, 1951 — 1970
