Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)

8. szám - Erdős László: A talajvízkészlet szélsőséges változásai

348 Hidrológiai Közlöny 1977. 8. sz. Erdős L.: Talajvízkészlet szélsőséges változásai z[dm] z[dm] 2. ábra. A szélsésőges vízkészlet eloszlás szélső helyzetei. Erdőhát, 1951—70. a) márciusban, b) októberben Puc. 2. KpaÜHue noAoncenusi 3KcmpenHoeo pacnpedeAenun eAazo3anacoe Spdéxam, 1951—70 Fig. 2. Extreme positions of the extreme soil moisture distribution. Erdőhát, 1951 —1970 a) in March, b) in October passzív vízkészletének. A w min(<min) az a z éghajlati­lag determinált legkisebb passzív vízkészlet, amely „sohasem" vesz részt a csupasz talaj vízforgalmá­ban. Nevezzük a továbbiakban a u; min{fmm) víz­készletet — közelítő analógiával — a csupasz talaj „fosszilis" vízkészletének. Magától értetődik, hogy növénytakaró esetén, a növények révén, a fő gyö­kérzóna rétegeiben a passzív, ill. fosszilis vízkészlet egy része „aktivizálódhat". 2. A szélsőség karakterisztikák és a liidrofizikai állandók viszonya Először a szélsőséges vízkészletek ós a hid­rofizikai állandók (Erdős, 1976.) viszonyát tekint­jük. A 2. ábrán tipikus (szélsőséges) helyzeteket mutatunk be. Mivel a hidrofizikai állandók nem időfüggvények (csupasz, nem művelt talajon az időbeli változásuk elhanyagolható), a szélsőséges vízkészletek időbeli változásait a hidrofizikai ál­landókhoz is viszonyíthatjuk. Néhány általános megfigyelésünk a következő. A szélsőséges vízkész­letek mindenféle változásai mindig és mindenütt a maximális kapilláris vízkapacitás és a hervadás­pont vízkészletei között maradnak (egyetlen kivé­tel: a w min a 0—10 cm-ben, mely július—szeptem­ber között érinti, ill. minimális mértékben túllépi a Hp határát). Egész évben Hp < w mi n < W k, vi­szont lehet (W k — a szabadföldi víz­kapacitás). Az utóbbinak időben három típusa jellemző: 1. w ma x > W k novembertől—márciusig; 2. Wmax< Wt júliustól—októberig; és 3. áprilistól—júniusig, azaz a w m ax(z) összeggörbéje valamilyen Zi mélységben metszi a W k(z) összeg­görbéjét. Ezek a metszéspontok áprilistól—júniu­sig sorban 80, 100, 120 cm-en találhatók. Érdekes képet nyújt a 3. ábra izoplétája. Itt rétegenként jellemeztük W k viszonyát. A w ma x / W k =s 1 eseteket 0-val jelöltük. A legfelső rétegekben az év nagyobbik felében (7 hónapig) w; ma x rs W k, míg 2 méter körül már csak 3—4 hóhapig. Igen szembe­tűnő a mélység szerinti fáziseltolódás (egész de­cemberig), amely analóg a talaj kiszáradás mecha­nizmusával. A 2. ábrán könnyű észrevenni, hogy a szélsőséges vízkészletek mélységbeli eloszlása nagyon hasonlít a hidrofizikai állandók mélységbeli eloszlására. Egyik sem lineáris függvény. A szélsőséges víz­készletek és a hidrofizikai állandók között viszont igen szoros és szigorúan lineáris kapcsolatot talá­lunk. Kiszámítottuk a w ma x(z) =f (W k(z)) és w>min(z)=f(Hpz) lineáris regressziós egyenleteket i ttfrnttt ft e Ví——|—j—|—[— :— 20 4—? f— / II III IV V Vt VII VIII IX X XI XII [hónap] 3. ábra. A u/ max-= W'k helyzetek izoplétája. Erdőhát, 1951—70 Puc. 3. M3onAema cumyatfuü W'KÜKC -=• W'k- dpdexam, 1951—70. Fig. 3. Isopleth of u>' ma x -= W'k situations. Erdőhát, 1951 — 1970

Next

/
Oldalképek
Tartalom