Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)

6-7. szám - Könyvismertetés

324 Hidrológiai Közlöny 1977. 6—7. sz. Beszámoló a Hidraulikai és Műszaki Hidrológiai Szakosztály 1976. évi működéséről A Szakosztály 1976-ban élőadó üléseken, ankéton ós munkabizottságban fejtett ki működést. Az óv folyamán !) alkalommal volt előadó ülés, amelyükön összesen 16 előadó tartott előadást. Az előadók között hárman külföldi meghívottak voltak. Kiemelkedő témája volt az előadásoknak dr. 1*. Nagy Imre és dr. Reimann József február 12-én megtartott előadása, amely a különböző hidrológiai változók közötti sztochasztikus vizsgálatáról szólott. Március 11-én különböző meteorológiai és hidrometriai műszerekről volt szó. Május 20-án az árvízhozamok számítása szerepelt napirenden. November 11-ón dr. Zsuffa István ésBuzetzky Győző az aktív természetvédelemről és annak liidrológiai-vizgazdálkodási vonatkozásairól adott elő. Nagy érdeklődéssel kísért ankétot rendezett a szakosztály április 23-án ,, KI keveredési jelenségek vizsgálata" címmel, amelyen 3 külföldi ós 10 hazai szerző összesen !) előadása került sorra. Dr. Starosolszky Ödön, a Nemzetközi Hidraulikai Kutatási Szövetség (IAHR) .légbizottságának elnöke a szakosztály keretében megalakította a Jég-munkacsoportot. A munkacsoport többek között feladatául tűzte ki a magyar jégterminológia tisztázását, figyelőmmel a/. IAIIK nemzetközi terminológiájára. A munkacsoport foglalkozni kíván a dunai jégószlelések egységesítésével és nemzetközi vitára bocsátható irányelvek'kidolgozásával. A szakosztály kapcsolatokat épített ki az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület Vízienergia-Munkabizottságával. A Munkabizottság energetikus ós vízgépész tagjai októberben tanulmányi látogatást szerveztek a VlTUKI-laboratóriumban folyó, vízerőművekkel kapcsolatos modellkísérletek megtekintésére. A Vízienergia-Munkabizottság előadóul vízépítő-mérnök tagtársaikat is meghívta, akik a prédikálószéki szivattyús energiatározó és a drávai vízerő hasznosítás vízépítési vonatkozásait ismertették. A szakosztály valamennyi programba vett 1976. évi témája időszerű, és népgazdasági szempontból is fontos kérdéseket érintett. Mindazonáltal, a Szakosztály vezetősége sajnálkozással állapította meg hogy a Szakosztály két szakterülete közül a hidrológia ugyan igen szépen volt képviselve, viszont a hidraulika kérdései csak szórványosan jutottak nyilvánossághoz Ebben része van a két tudományterület hazai művelői között, kialak

( It aránytalanságnak is. A Szakosztály-tudománypolitikai vonatkozásai miatt, igyekezni fog ezen a helyzeten saját múködósi körében is javítani, de erre felhívja a figyelmét az MTA Vízgazdálkodástudományi Kőbizott sága Hidrológiai és Hidraulikai Albizottságának is. V. I. Beszámoló a Középdunántúli Területi Szervezet 1976. évi tevékenységéről A Területi Szervezet 1976-ban szervezetileg is tovább fejlődött. Május 11-én Veszprém megyében Körzeti Csoport alakult. A megalakulás alapja volt a Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság Veszprémi Kirendeltségének körzetében megélénkült társasági élet. Veszprém megye sajátos, változatos vízgazdálkodási arculata és az ott kialakult vízügyi kérdések is szükségessé tették a Körzeti Csoport megalakulását, A korábban már működő Tolna megyei Körzeti Csojxirt 1976-ban is eredményesen működött. A Területi Szervezet az év folyamán hét előadó ülést rendezett, amelyen képviselve volt a hidraulika, limnölógia, környezetvédelem ós a számítógépek tárgyköre. A Velencei tó fejlesztésével külön ülésszak foglalkozott. -Jelentős részt vállalat a területi szervezet a szept. 30 — okt. 1. között Keszthelyen tartott Balatoni Ankét megrendezésében és tudományos előkészítésében is. A Területi Szervezet szerves kapcsolatban állt az ,,Alba Regia" barlangkutató csoporttal, amely 1976-ban számos elismerést kapott. A Területi Szervezet több tagja külföldi tanulmányúton vett részt, Csehszlovákiában. A Területi Szervezet rendezvényein egyre nagyobb létszámban más területi szervezetek képviselői is megjelentek. V. T. Könyvismertetés Kereszturszky J.—Szító J.—Szőke Molnár L.: Korszerű esőztető berendezések üzemeltetése és értékelése. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest, 19761146 oldal, 21 ábrával és 17 táblázattal. A könyv az öntözéses gazdálkodás fejlesztésének egyik fontos kérdésével, a gépi mozgatású esőztető szárnyvezetékek üzemeltetésével foglalkozik. A könyv ismeretanyaga jórészt az Öntözési Kutató Intézet Kultúrtechnikai és Ökonómiai osztályán folyó vizsgálatok eredményeire épül. A Szerzők — a négy fejezetre tagolódó műben — elősző]

1 a különféle típusú szárnyvezetékek műszaki jellemzőit ismertetik, majd az üzemeltetés szervezési kérdéseit tárgyalják, ezután a berendezések gazdasági értékelését közlik, végül javaslatokat adnak a berendezések alkalmazására . A műszaki jellemzőket ismertető fejezet az esőztető szárny vezetékeket — üzemeltetési szempontok szerint — két fő csoportba, a helyben üzemelő ós a járva üzemelő berendezések csoportjába sorolja. Ezeken belül 11 különféle típust (vontatható, gördülő stb.) különböztet meg és összesen 24 berendezés részletes adatait tartalmazza. Az esőztető szárnyvezetékek üzemeltetési kérdéseinek a tárgyalását az öntözési szolgáltatás általános munkaszervezési kérdéseinek az összefoglalása vezeti be. A szárny vezetékek üzemeltetését a Szerzők típus-csoportonként mutatják be, leírva a jellemző ráfordításokat ós a munkaszervezeti egységek kialakítását. Az üzemelési rendet egy-egy vázlattal szemléltetik. A berendezések értékelését a következő jellemzők alapján végzik : beruházási költség ós szerkezete, termelésből kieső terület aránya, élőmunka-ráfordítás, gépimunkaráfordítás, energiaigény, öntözési költség. Az öntözés költségét befolyásoló tényezőket (öntözések száma stb.) részletesen elemzik A könyv végén javaslatokat kapunk a különböző típusú berendezések legcélszerűbb alkalmazási területére vonatkozóan. A könyv a nagyszámú ós igen eltérő műszaki, üzemelési és gazdasági jellemzőkkel rendelkező esőztető berendezések megismeréséhez és gazdaságos üzemeltetéshez kíván segítséget adni. A kiadványt — melyet a berendezésekről készített fényképek vagy rajzok gazdagabbá tehettek volna — az üzemeltető szakembereken kívül eredményesen használhatják a beruházás, a tervezés és az oktatás területén is. dr. Pálfai Imre