Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)
6-7. szám - Dr. Vágás István:Adatok az 1876–1975. időszak tiszavölgyi árvizeiről
Dr. Vágás I.: Adatok az 1876—1975 időszak Hidrológiai Közlöny 1977. 6—7. sz. 321 A száz évre kiterjedő vizsgálat igazolta, hogy az éveknek mintegy harmada árvízmentes év volt, azaz sem tavasszal, sem nyáron, sem ősszel nem haladta meg a vízállás a fő vízmércéken a 600 cm-t. Ezenkívül a leggyakoribbak voltak a csak tavaszi, továbbá a tavaszi és nyári idényben egyaránt árvizes évek. A további árvízi évtípusok különkülön ritkák voltak, együttesen is csak az éveknek 1/4-ében — 1/5-ében fordultak elő. A legnagyobb általános tiszavölgyi árvizek az 1888, 1895, 1919, 1932 és 1970 években voltak. A 800 cm-nél magasabb vízállások a fő vízmércéken 13—15-ször'fordultak elő tehát kereken minden hetedik évben, főként az év első négy hónapjában. A kimagaslóan magas árvíz kialakulásához — különösen a középső és alsó folyószakaszokon — a főfolyó egymásra halmozódó árhullámaira, valamint a mellékfolyók egyidejű áradására van szükség, ezért ilyen árvizek rendszerint az első félév minél előrehaladottabb időszakában következhetnek csak be (májusban, vagy júniusban). A 900 cm-t Vásárosnaményban 1888-ban és 1970-ben érte el, vagy haladta meg a vízállás, Szolnokon 1970-ben, Szegeden pedig 1919-ben, 1932-ben és 1970-ben. Az évi nagyvizek 1876—1975 időszakra vonatkozó empirikus eloszlásfüggvénye közel áll a normális eloszláshoz. ígv a várható értéken (KNV) kívül a szórások is jellemzőek. A százévenként átlagosan egyszer előfordulható vízállások mind a négy vizsgált fő vízmércén (Vásárosnamény, Tokaj, Szolnok, Szeged) nagyobbak voltak az eddigi legnagyobb víznél, nagyobb mértékben a felső, kisebb mértékben az alsó vízmércéken. Ez és az 1,3 ezrelékes nagy vizek értéke arra utal, hogy az eddigi vízállásokat meghaladó nagy árvizek bekövetkezése a jövőben sem lehet kizárt. Befejezésül köszönetemet fejezem ki RAtkay László munkatársamnak adatgyűjtési tevékenységért. IRODALOM [1] Aujeszky László—Herényi Dénes—Béli Béla : Mezőgazdasági meteorológia. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1951. [2] Bogdánfy Ödön : A természetes vízfolyások hidraulikája. Franklin Társulat, Budapest, 1906. (II. 228. old. és 250. old.). [3] Botár Imre—Károlyi Zsigmond : A Tisza szabályozása. VIZDOK, Budapest, 1971. (1. 60. old. és II. 30. old.) [4] Iványi Bertalan: A Tisza kisvízi szabályozása. Vízügyi Közlemények, 1948. 4. (418. old.) [5] Kardos Imre (szerk.): Szeged árvízvédelmi rendszere. VIZDOK, Budapest, 1975. (21. old.) [6] Korbély József: A Tisza szabályozása. Debrecen, 1937. (41. old.) [7] Vágás István: Az Alsó-Tiszán és mellékfolyóin 1970. májusában és júniusában kialakult árhullámok hidrológiai jellemzése. „Az Alsó-Tisza vidéki nagy árvízvédekezés, I9tU" e. kiadvány, VIZDOK, 1972. (61. öld.) [8] Vágás István : Hidrológiai statisztika. Szakmérnöki jegyzet. BMF, Budapest, 1974. (M. 275 füzet) [9] Vízrajzi Évkönyvek (1892—1975), és a/, azokat megelőző, vízállásokat összefoglaló különböző kiadványok (1876- 1891). [10] V. Nagy Imre: Hidrológia I—TI., Tankönyvkiadó. Budapest, I 965. Data on tbe floods in the Tisza Valley from 1876 (o 11175 I. Statistical analysis of liighwaters oil the Tisza River Dr. Vágás, I. Candidate of Technical Sciences The floods on the Tisza River, in the period from 1876 to 1975 are analysed, demonstrating (hat the annual highwaters during the century considered originate from water regimes having the same character and that, disregarding random fluctuations, the high water characteristics of the river have remained unchanged. The saine does not, apply to the decades before 1876, the date of regulation works on the stream. The analysis covering round 100 years has shown further that no floods have occurred in about one-third of the years, viz. the stages on the major water gages, have not exceeded the 600 cm mark in spring, summer and autumn alike. Years with spring floods only, further those with floods in both the spring- and summer seasons were found most frequent. Years with other flood patterns were rare individually and have occurred — without distinguishing between them — in one-fourth to one-fifth of all years. The highest floods affecting the entire basin of the Tisza River were those of 1888, 1895 1919, 1932 and 1970. Stages higher than the 800 cm mark on the major gages were recorded 13 to 15 times, thus every seventh year, especially in the first four months of the years. Exceptionally high floods, particularly on the central and lower reaches of the river, are liable to occur, when successive flood waves overtake each other on the main stem and coincide with floods travelling down the tributaries. For this reason the probability of such floods is greater in the later part of the first half year, viz. in May and June. The 900 cm mark was surpassed at Vásárosnamény in 1888 and 1970, at Szolnok in 1970 while at Szeged in 1919, 1932 and in 1970 only. The empirical distribution function of annual highwaters from 1876 to 1975 is close to the normal distribution, so that in addition to the expectation (normal highwater), the standard deviations are also relevant. The stages to be expected with once in hundred years frequency on the four key river gages examined, namely Vásárosnamény, Tokaj, Szolnok and Szegeti, were found to be higher than those on record thus far, the difference being greater for the upstream gages than for the downstream ones. This fact and the peaks of 1.3 °/oo probability imply that the occurrence of great floods exceeding the stages recorded thus far must not be excluded.