Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)

6-7. szám - Dr. Vágás István:Adatok az 1876–1975. időszak tiszavölgyi árvizeiről

Dr. Vágás I.: Adatok az 1876—1975 időszak Hidrológiai Közlöny 1977. 6—7. sz. 319 Vásárosnaményban mutatkozik: 42 cm. A t-próbán belül azonban ez sem szignifikánsan sok. A legkisebb az eltérés Tokajban: mindössze 6 cm. Közepes értékű az eltérés Szolnokon (—26 cm), valamint Szegeden (31 cm). Az, hogy Szolnokon a második időszak, a többi vízmércén pedig az első időszak hozta meg a magasabb KNV értéket, talán csak akkor volna említésre méltó, ha a KNV-k közötti eltérések szignifikáns különbséget igazoltak volna, és homogenitási hipotézisünk megdöntésére lettek volna elegendően nagyok. Ilyen körülmények között azonban a véletlen ingadozás keretei között maradva helytelen volna minden további magyarázat a kapott eltérések okaira. Más az eredmény természetesen akkor, amikor a szegedi, 1835—1875 negyven éves időszak NV értékeit hasonlítjuk össze az azt követő ötven éves időszakok bármelyikével. Most a t érték mindenhol jelentősen túl lépte az 1,96 küszöbértéket és egyöntetű vízjárásra vonatkozó hipotézisünk fenntartása a közvetlenül követő ötven évvel való öszszehasonlításban 0,001-nél kisebb valószínűséggel lehetne helyes, a későbbi ötven évvel való összehasonlításban pedig 0,01-nél kisebbel. A számításokból nyilvánvaló tehát, hogy a szabályozást megelőző időszak nagyvizeinek járása szignifikánsan eltér a szabályozást követő időszakokétól. Az F-próba az összehasonlított adatsorok szórásnégyzeteinek hányadosét hasonlítja össze az .F-táblézatból vehető küszöbértékkel. Számításaink azt mutatták, hogy az esetünkre megállapítható általában 1,60, a szegedi, szabályozás előtti NV-kkel való összehasonlításnál az 1,64 küszöbértéket ezek a hányadosok sehol sem lépték túl. Ez valószínűleg arra vezethető vissza, hogy a folyó NV eloszlásának nem a jellege változott meg a szabályozás következtében, hiszen az időjárás nem változott, hanem a vízállások emelkedtek a magas töltések miatt. A szabályozás utáni időszak, tehát az 1876— 1975 évszázad évi NV eloszlása egyöntetű voltának igazolása után most már felrajzolhatjuk a teljes időszakra vonatkozó empirikus eloszlás-függvényeket (2. ábra). Ezekre az eloszlásfüggvényekre a normális eloszlás görbéje jól illeszkedik. A lépcsős ábra és a görbe közötti legnagyobb eltérés 0,08, az illeszkedés hiányának küszöbértéke pedig adott esetben 0,136. A normális eloszlásból kapott lényegesebb vízállás értékeket az 5. táblázat tartalmazza. Altalános megállapításaink ebből a következők: A vízmércék 0 pontja (a nagyvizek szempontjából) a Tisza négy fő vízmércéjén gyakorlatilag összhangban áll egymással, hiszen a KNV értékek az egyes vízmércéken mindössze a 648 és 667 cm között változnak, így ez a kis váltakozás kisebb mértékű, mint a két félévszázad összehasonlításában az ugyanazon vízmércén tapasztalt KNV ingadozások. Az empirikus szórás értékei is elég közel állnak egymáshoz. Vásárosnaményban a legnagyobb a szórás tágassága ( ±148 cm), Tokajban a legkisebb (±106 cm), onnan kezdve kissé növekszik: Szolnokon + 120 cm és Szegeden +137 cm. A +2 szórásnyi NV vízállásköz, amely az előfordulási esetek 95,4%-át fogja közre, Vásárosnaményban és Tokajban magában foglalja az eddigi LNV-t is, Szolnokon és Szegeden az LNV ezt a számközt meghaladta (Szegeden 39 cm-rel). Ha azt vizsgáljuk, hogy mennyi az az NV érték, amelyik az évi NV-k sorozatát tekintve száz évenként — normális eloszlást feltételezve — átlagosan egyszer fordul elő, akkor a KNV-t 2,33a értékkel kell növelnünk. Az így számított érték vásáTISZA VÁSÁROSM MENY 2. ábra. Evi NV eloszlások az 1876—1975 időszakra Fig 2. Distribution of annual highwaters for the period 1876 to 1975