Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)
6-7. szám - Dr. Öllős Géza: Nitrogéneltávolítás a szennyvízből
254 Hidrológiai Közlöny 1977. 6—7. sz. Dr. öllős G.: Nitrogéneltávolítás vetkezőkben csak az utótisztítást, azon belül is elsősorban a szabad ammónia eltávolításának elvi és gyakorlati vonatkozásait tekintjük át [ 10]. Külön hangsúlyt helyezünk a legújabb üzemelési tapasztalatokra, melyek a tervezési szemlélethez alapvető fontosságúak. A második (biológiai) lépcsőt elhagyó szennyvízből a kémiai kezelés (mészadagolás) révén először a foszfátot távolítják el, kicsapatással. Ezután következik a nitrogén-eltávolítás, melynek feltételei már adottak, hiszen — a második tisztítási fokozatot úgy üzemeltetik, hogy a nitrogén zöme ammónia alakjában maradjon, — a foszfát kicsapatáshoz adagolt mész révén a 10,8<pH<ll,5 tartományt szabályozzák be, így az 1. ábra értelmében az ammónia mintegy 96%-a szabad ammónia (oldott ammóniagáz) formájában lesz jelen, — a foszfátkicsapásnál keletkező iszapot ülepítik. ]. kép. Magas pH-jú tavak a South Lake Tahoe-i szennyvíztisztító telepen Szerző felvétele CH. 7. ripydbi ebicoKozo pH na eodooiucmnoü cmaiujuii Coymx JleÜK Taxoe Bild 1. Seen mit hohem pH an der Abwasserkläranlage South Lake Tahoe A kérdés ezek után, milyen módszerrel távolítható el a szabad ammónia? A kutatás számára több lehetőség kínálkozott. A következőkben a szóbajöhető eljárásokat részletezzük. Magas pH-jú tó. A mésszel kezelt, s ennek következtében magas pH-jú szennyvíz szabad felszínű, sekély mélységű tóba vezetése a tavakból, folyókból, szennyvíztisztító tavakból való ammónia eltávolítás ismert ténye alapján vetődött fel [11, 12, 13]. A kutatások a következő eredményre vezettek: — A szabad ammónia a szennyvízből a légtérbe a fáziselválasztó felület két oldalán levő folyadék-, ill. gázfilmen keresztül távozik. Minthogy az ammónia könnyen oldódik, így a külső gázfilm játssza a diffúzió folyamatában a főszerepet. Ezért ezt a filmet kell „áteresztővé" tenni, vagyis fel kell törni, ill. a felületet növelni kell. A gázfilm a szél, a ventilláció hatására jobban feltörhető, mint pl. amit a víz felszínének mozgatása (hullámkeltés), a gázmolekulák víztérben való felfelé mozgatása (sűrített levegővel) tud biztosítani. Tó esetében kedvező a tófelület növelése, kis mélység megtartása mellett (1. kép). Az eddig említett tényezőkön túlmenően, minthogy a tó fedetlen, a levegőhőmérséklet hatása alapvető. Az ilyen mesterségesen nem befolyásolt felszínű tó a szabad ammónia kb. 10—15%-át képes eltávolítani. E mellett az ilyen tó másik funkciója a szennyvíz mennyiségi és minőségi kiegyenlítése, ami a toronyba emelés, valamint az azután következő törésponti klórozás szempontjából lényeges. Kedvezőbb eredményeket értek el, ha a szennyvizet a tófelület fölé elhelyezett fúvókákból függőleges irányban felfelé porlasztották (13. ábra, 2. kép). A tóban a tartózkodási idő 7—18 óra, a tó szennyvizét 4—13-szor recirkuláltatják a tó fölé. Minimálisan 39%-os ammóniagáz eltávolításra lehet számítani, még a hideg időszakban is. A további nitrogéneltávolítás érdekében a tó vizét a szabad ammóniát kilevegőztető toronyba szivattyúzzák (3. kép). Ezek szerkezeti kialakítása 2. kép. A magas pH-jú tó szennyvizének fúvókás porlasztása Szerző felvétele CH. 2. Pacnunenue cmoHnoü eodbt U3 npyda c ebicoKUM pH iepe3 moHKoe con/io Bild. 2. Düsenzerstäubung des Abwassers des Teiches mit hohem pH 3. kép. Ammóniagáz kilevegőztető torony a South Lake Tahoe-i szennyvíztisztító telepen Szerző felvétele CH. 3. AapaquoHHaH öauinn öaíi ydaAenusi aMMOHueeozo za3a na eodooiucmHOü cmanquu Coymx JleÜK Taxoe Bild 3. Ammoniengas-Auslüftungsturm an der Abwasserkläranlage South Lake Tahoe