Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)
6-7. szám - Dr. Öllős Géza: Nitrogéneltávolítás a szennyvízből
250 Hidrológiai Közlöny 1977. 6—7. sz. Dr. öllős G.: Nitrogéneltávolítás 6 NO" + 3 CHgOH - 3 N 2 + 3 C0 2 + 3 H 20 + + 60H- " " (10) 6 N0 3 + 5 CH3OH - 5 C0 2 + 3 N 2 + 7 H 20 + + 60H- (11) A denitrifikációhoz használt metilalkohol egy része új sejtek szintéziséhez használódik fel [6, 5]: (CH 30H)*-C0 2+(CH 20)* + H 20 (12) 3 NO" + 14 CH 30H + C0 2+ 3 H + -3 C-H 70 2N + + H 20 " (13) A denitrifikáció teljes reakcióegyenlete laboratóriumi kísérletek alapján [4]: NOj + 1,08 CH 3OH + H +-0,065 C 5H 70. 2N + + 0,47 N 2 +0,76 C0 2+2,44 H 20 (14) A denitrifikálandó szennyvízben azonban a nitrát mellett nitrit és a keverés miatt némi oldott fejlesztés után — a jövő sokat ígérő eljárása* hiszen a szennyvízben levő valamennyi nitrogénforma eltávolítására alkalmas. Vízvédelem szempontjából fontos előnye, hogy a nitrogént eredeti formájában (elemi nitrogén, N 2) az atmoszférába juttatja. Háromlépcsős eleveniszapos-nitrifikációs-denitrifikációs-utótisztításos szennyvíztisztító rendszert szemléltet az 5. ábra [29]. A denitrifikációs nitrogéneltávolításnak ma már sokféle változata ismert [30]. Ezek teljesítménye, gazdasági sajátosságai eltérőek. Általánosságban ma a (szennyvízbeli) szervesanyagoxidációs-nitrifikációs kombinált rendszerre a 75—90%-os, a metilalkoholos rendszerre pedig a 90—95%-os nitrogéneltávolítási teljesítmény a jellemző. 5.3. Az algaeltávolítás a szennyvíztisztító tóból Az algaeltávolítás a szennyvízben levő nitrogén kivonásának szintén egyik lehetséges módja. CH 3 OH (Metilalkohol) 4. ábra. Hidrogéndonor (metilalkohol) adagolásos denitrifikáló rendszer Puc. 4. fíenumpu^UKatiuoHHaíi cucmeMa c do3upoeanueM eodopoda (MemuAbHoeo cnupma) Abb. 4. Stickstoff donor (Metilalkohol) Dosierungs-Denitrifizierungssystem oxigén is rendszerint jelen van. így a metilalkohol szükséges mennyisége C m [mg/l] a következő tapasztalati egyenletből számítható [4]: <7 m= 2,47^+1,53^ + 0,872)0, (15) ahol N 0 a kezdeti nitrát-nitrogén koncentráció [mg/l], N 1 a kezdeti nitrit-nitrogén koncentráció [mg/l], D 0 a kezdeti oldott oxigén koncentráció [mg/l]. Metilalkohol-adagolásos denitrifikáló rendszert szemléltet a 4. ábra [6]. A nitrifikálás gyakran magában az eleveniszapos aerob berendezésben valósul meg (pl. Wuhrmannrendszer) [23, 25], más esetben elkülönített berendezésben (3. ábra). A denitrifikálást vagy magával az eleveniszappal (Wuhrmann és Bringmann rendszer) vagy metilalkohol adagolásával (4. ábra) valósítják meg. A nitrifikációs majd az azt követő denitrifikációs eljárás — a gyakorlati szempontból kielégítő kiEz esetben kis mélységű szennyvíztisztító tóban a kedvező tápanyag (pl. N +-, P +-vegyületek) és környezeti tényezők hatására nagymértékben elszaporodó algák sejtanyagai közvetítésével érhetjük el célunkat. Az algák az oldható és kolloidális nitrogént asszimiláció révén vonják ki a környezetükben levő szennyvízből. A sejtszaporodást a következő típusú reakcióegyenlet fejezi ki [1]: 106 C0 2+ 81 H 20+ 16 N0 3~ + HPO; " + 18 H + + + fény-C 10 6H 18 1O 4 5N 1 6P+ 150 0 2 (16) Ebből az is kitűnik, hogyha a tóba jutó szennyvíz nitrogénkoncentrációja nagy, akkor az összes nitrogén sejtbe építéséhez esetleg a szennyvízbe C0 2 adagolandó. Az eljárás gyakorlati alkalmazásánál a problémát jelenleg elsősorban az algák szennyvízből való összegyűjtése („aratás") technikai ós gazdasági vonatkozásai jelentik, annak ellenére, hogy az algák összegyűjtésére és kitermelésére nagyon intenzív kutatások folynak.
