Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)

5. szám - Oláh János–Zsigri András–Kintzky Ágnes: Halastavak elsődleges termelésének mérése a napi oxigéngörbe matematikai értékelésével

238 Hidrológiai Közlöny 1977. 5. sz. Oláh—Zsigri—Kiutzky: Halastavak elsődleges ben (4. ábra). A napi három pontos számítás halastavi alkalmazása tehát jelentős hibákhoz vezethet az elsődleges termelés becslésénél. Következtetések 1. A vízi ekoszisztémák elsődleges termelésének mérésére általánosan használt sötét-világos palack módszer és ennek sekélyvizű halastavakra általunk kialakított sötét-világos üveghenger vátozatának a használatával az intenzíven műtrágyázott halastavakban többszörösen alulbecsüljük az elsődleges termelést, különösen, ha hosszú inkubációs időt használunk. 2. A sötét-világos in vitro módszerek halastavi használatánál a módszerekben rejlő hibák nagyobb mértékben jelentkeznek. Az üveghatás, a tóvíz mechanikai mozgásának kizárásával, még az üveghenger eljárásnál is jelentkező tápanyagutánpótlás csökkenése, az algák szesztonnal együtt történő kiülepedése. Különösen nagy alulbecsülést eredményez a sötét üvegedényben a légzés intenzitásának a csökkenése. 3. Eredményeink szerint a halastavakban a légzés intenzitása erőteljes napi ritmust mutat, délutáni maximummal. A légzés intenzitása és tóvíz oxigén koncentrációja között erős pozitív korrelá ciót találtunk (r = 0,84). A vizsgált koncentráció tartományban (2—15 mg 1 _

1) a légzés az oxigén koncentrációval egyenesen arányos volt. 4. A természetes környezetben mért oxigén koncentrációk matematikai kiértékelésén alapuló McConnel három pontos becslése feltételezi a diffúzió és a légzés állandóságát egész napra ezért halastavaknál nem alkalmazható. A módszerrel kapott eredmények és a tényleges elsődleges termelés között nincs korreláció (r = 0,24). 5. A természetes környezetben mért napi oxigénkoncentráció görbék értékelésére általánosan használt Odúm módszer, amely azon a feltevésen alapul, hogy az éjszakai órákra számított légzés az egész nap folyamán állandó, a halastavak elsődleges termelésének becslésére így szintén nem használható. A módszerrel számított napi produkció, légzés és diffúzió értékek összegzésével jelentős eltéréseket kaptunk a nap végén a tóban mért értékektől. Az eltérés a légzés alulbecsléséből adódik. 6. A légzés napi ritmusát és az oxigén koncentrációval való függését figyelembe véve kialakítottunk egy olyan módszert, amely az előző becslések hibáit kiküszöböli. Módszerünkkel kapott eredmények jól közelítették a nap végén a tóban mért oxigén koncentráció értékeket. Módszerünkkel 2,22-szer nagyobb bruttó produkciót kaptunk, mint az eredeti Odúm módszerrel. IRODALOM [1] Anderson R. S. (1974): Diurnal primary production patterns in seven lakes ponds in Alberta (Canada). Oecologia (Berl.) 14 : 1 —17. [2] Body C. E. (1973): Summer algal communities and primary productivity in fish ponds. Hydrobiologia 41 : 357—390. [3] Hammer U. T., K. F. Walker and W

. D. Williams (1973): Derivation of daily phytoplankton production estimates from short-term experiments in some shallow, eutrophic Australian saline lakes. Aust. J. mar. Freshwat. Res. 24 : 259—266. [4] Kalbe L. (1972): Sauerstoff und Primärproduktion in hypertrophen Flachseen des Havelgebietes. Int. Revue ges. Hydrobiol. 57 : 825

—

862. [5

] McConnel W. I. (1962): Productivity relations in carbon microcosm. Limnol. Oceanogr. 7 : 335—343. [6] Odúm H. T. (1956): Primary production on flowing waters

. Limnol. Oceanogr. 1 : 102—117. [7] Oláh J. (1971): Glass effect and the microbial plankton-seston relation in the water of Lake Balaton and Belső. Annál. Biol. Tihany 38 : 153—160. [8] BuHöepe F. F. (1955): 3HaqeHHe (J)0T0CUHTesa ßjifl o6oraiueHiiji boäw KHCJiopoflOM ripn caiwoomuneHHH 3arp>i3HeHHbix BOA

. — Tpydbi ecec. zudpoöuoA. oöiif. 6 : 46—69. Messung der primären Produktion der Fischteiche mit mathematischer Wertung der täglichen Sauerstoffkurve Oláh, J.

—Zsigri, An. — Frau V. Kintzky, Á. 1. Zur Messung der primären Produktion der WasserÖkosysteme durch Anwendung des allgemein verwendeten dunkel-hellen Flaschensystems und der unsererseits ausgebildeten Variante: der dunkelhellen Glaszylinder, unterschätzten wir mehrfach die primäre Produktion in den mit Kunstdünger gedüngten Tischteichen, besonders wenn wir eine lange Inkubationszeit verwendeten. 2. Bei Anwendung der dunkel-hellen in vitro-Systeme in Fischteichen, melden sich die in den Methoden verborgenen Fehler in grösserem Masse. Die Glasswirkung mit Ausschaltung der mechanischen Bewegung des Teichwassers, die sieh auch beim Glaswalzen-Verfahren meldende Verringerung der Nährstoffergänzung, die Ablagerung der Algen zusammen mit dem Seston. Eine besonders grosse Unterschätzung resultiert im dunklen Glasgefäss die Verringerung der Atmungsintensität. 3. Laut unseren Resultaten zeigt die Atmungsintensität in den Fischteichen einen kraftvollen Tagesrythnius, mit dem Maxima am Nachmittag, Die zwischen der Atmungsintensität und der Sauerstoffkonzentration des Teichwassers finden wir eine starke positive Korrelation (r = 0,84). Im untersuchten Konzentrationsbereich (2—15 mg/1 war die Atmung mit der Sauerstoffkonzentration gerade proportional. 4. Die auf mathematischer Wertung fussenden drei genauen Einschätzungen McConnel-s der in natürlicher Umwelt gemessenen Sauerstoffkonzentrationen setzen die Beständigkeit der Diffusion und der Atmung für den ganzen Tag voraus, deshalb kann dies bei Fischteichen nicht angewendet werden. Zwischen den mit dieser Methode erhaltenen Resultate und der effektiven primären Produktion besteht keine Korrelation (r = 0,24). 5. Die zur Wertung der in natürlicher Umwelt gemessenen täglichen Sauerstoffkonzentrationkurven im allgemeinen verwendete Odum-Methode, die auf jener Voraussetzung fusst, dass die für die Nachtstunden berechnete Atmung den ganzen Tag hindurch beständig ist, kann für die Einschätzung der primären Produktion der Fischteiche somit ebenfalls nicht verwendet werden. Mit der Summierung der mit dieser Methode berechneten Tagesproduktion, Atmung und Diffusionswerte, erhielten wir eine bedeutende Abweichung von den am Ende des Tages im Teich gemessenen Werten. 6. Unter Berücksichtigung des täglichen Rythmus des Atmens uns seines Zusammenhangs mit der Sauerstoffkonzentration, winde eine Methode ausgearbeitet, die die Fehler der früheren Schätzungen ausschliesst. Die mit unserer Methode erhaltenen Resultate haben die Werte der am Ende des Tages im Teich gemessenen Sauerstoffkonzentration gut angenähert. Mit unserer Methode erhielten wir um 2,22-mal grössere Bruttoproduktion als mit der ursprünglichen Odum-Methode.