Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)

5. szám - Dr. Bauer Mária: Az aktívszén regenerálásának időszerű kérdései

Dr. Bauer M.: Az aktívszén regenerálásának Hidrológiai Közlöny 1977. 5. sz. 227 Szén bevezetés Gáz kivezetés inencék kivitelezése, üzemelése, termodinamikája és a reaktiválási folyamat tanulmányozása céljára. A 2. ábra bemutatja a hat tűzterű kemence vázlatos felépítését. A függőleges falú kemence ellenálló anyagból készült és egy sorozat horizontális, egymás felett elhelyezett tűzteret tartalmaz. A nedves, elhasznált szén bekerül az 1. sz. tűztérbe, (a tűztér külső élénél) és mechanikusan mozgatva, spirális alakban halad tovább a tűztér középpontja felé. A középponthoz közel a szén a második, 2. sz. tűztérbe esik és mechanikusan mozog a 2. sz. tűztér külső éle felé, ahonnan a 3. sz. tűztérbe jut. így halad keresztül a szén mind a hat tűztéren, amíg a 6. tűztér elvezető nyílásán el nem távozik. A 4., 5. és 6. tűztér mindegyike a hengeralakú köpeny mindegyik oldalán két gáz tüzelővel és gőzbevezetőkkel van ellátva (az ábrán nincs jelölve). A forró gőzök és folyékony gázok ezeken a tüzelő nyílásokon keresztül — a szénnel ellenkező irányban — a tűztér teteje felé haladnak. A több tűzterű kemencék alkalmazásának előnye a kemence viszonylag jó felépítése, amely közvetlen tüzelésű, forgó kiképzésű, ezért nagyobb a reakció felület és a kemence térfogat aránya. A beruházási költség minimális, a befogadó képesség maximális. Nagy előnye a közvetett tüzelésű, forgócsöves reaktorokkal szemben, hogy csupa ellenálló anyagból van felépítve, így korrodálódása minimális. Ezzel szemben a közvetett tüzelésű, forgócsöves reaktoroknál a cső drága fémből készül, s élettartama korlátozott. Hátránya ellenben, hogy az igényelt fűtőanyagot az aktiváláshoz használt gáztól nem lehet elválasztani. 3.2 Közvetett tüzelésű, f

or gócsöves reaktor működési elve A forgócsöves reaktor keresztmetszetét a 3. ábrán láthatjuk (laboratóriumi méret). Két fő alkotórésze: 1. a forgó cső, 2. 3 db elektromos fűtésű kamra, amelyet külön-külön lehet szabályozni. A forgó cső mindkét végén egy-egy biztosító-sapkával van lezárva, ezek biztosítják, hogy a be- és kilépő gázokból veszteség ne léphessen fel. A mechanikai veszteség —- kopási veszteség — 0,2%nál kevesebb volt (laboratóriumi körülmények között). Az aktiváló gázok összetétele: nitrogén, széndioxid és gőz, a folyékony gázban előforduló arány szerint. Az eljárásnál fölös gőzt is alkalmaznak. A gáz hőmérsékletét a szénágy felett öt ponton mérik. A szén és a gáz mozgása ellentétes. 3.3 A ,,fluidizált ágyas regenerálás" elve. Kísérlet kis telepek regenerálási problémáinak gazdaságos megoldására Az előzőekben említett berendezések alkalmazása csak bizonyos regenerálási kapacitás elérése esetén gazdaságos. A kis telepek regenerálási problémáinak gazdaságos megoldása egészen a legutóbbi időkig hiányzott. Üj eljárást dolgozott ki a Karlsruhe-i Egyetem kutatócsoportja, Dr. Sontheimer professzor irányításával, mely a kis kapacitású telepek regenerálási lehetőségeit is figyelembe veszi. Az ún. „fluidizált ágyas regenerálás" elvét a 4. ábra mutatja be. Az Forgogaz-1 \biztasif5~ . 1 sapka lárbsapka_ Coil típusú elektromos fűtőtestek Vezér/ó tengely Szén óetöltőcsó Szénbiztosltó Bázkivezetés Forgó cső Kemence futó kamrák II. i 3. ábra. A forgócső, zárósapkák és kemence tűztér keresztmetszete a kísérleti csór egener átornál Laboratóriumi méret Regenerált szén felfogó tartálya , Gázbevezetés