Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)

5. szám - Erdős László: A csupáasz talaj vízkészlet változásai

Erdős L.: A csupasz talaj vízkészlet-változásai Hidrológiai Közlöny 1977. 5. sz. 215 A'(Z) 18 [mm] 8 10 1Z z [dm] sek: az átlagos évi amplitúdó gyorsabban csökken a mélységgel, mint az átlagos évi közepes vízkészletek mélység szerinti csökkenése; az átlagos évi amplitúdó 200 cm-ig nem lesz sem nulla, sem konstans értékű; a hányados függvényt (igen jó közelítéssel) hiperbola egyenletével írhatjuk le; az átlagos vízkészletek mélység függvénye valószínűleg igen szoros és egyszerű kapcsolatban áll az átlagos évi amplitúdó mélység függvényével. Az 5. ábra görbéjének lineáris transzformációja alapján az összefüggés csakis hiperbola lehet, azaz A(z) b -=~=a+ — . w(z) z (9) 0 2 4 6 8 10 12 14 16 IB 20 z[dm] 4. ábra. A számított amplitúdó-mélység görbe az empirikus értékekkel együtt. Erdőhát, 1951—70 Puc. 4. Paciemnan Kpueaa ,,2Ayőuua-aMnAumyda" c naHecenueM BMnupmecKux eeAUtUH. HaöA. cm. Spdexam, 1951—70 Abb. 4. Die berechnete Amplituden-Tiefekurve zusammen mit den empirischen Werten. Erdőhát, 1951 — 70 5. ábra. Az empirikus amplitúdó-vízkészlet hányados mélység görbéje. Erdőhát, 1951—70 Puc. 5. Kpueaa eAyóuHti SMnupmiecicoeo lacmHoeo ,,aMnAumyda-aAyöuna" HaőA. cm. Spdexam 1951—70 Abb. 5. Tiefenkurve des Quotienten des empirischen Amplituden-Wasservorrats. Erdőhát, 1951 — 70 valamilyen Zj— e helyen veszi fel. A legfelső rétegben kiszámított e értékét (e = 0,725) a teljes értelmezési tartományban állandónak vettük, bár tudnunk kell, hogy e=e(z) maga is. Mivel az A'(z) függvény görbéjét e eltolással ábrázoltuk, ezért a függvény görbe és az empirikus amplitúdó értékek illeszkedését reálisan lehet megítélni. Szembetűnő a 4. ábrán, hogy néhány empirikus amplitúdó érték illeszkedése kevésbé jó, mint ez a mért értékek véletlen szóródása következtében mindig várható. Ugyanakkor az is látható, hogy egészében az illeszkedés jó, szisztematikus eltérés nincsen, vagyis a megoldás hitelessége (az empirikus érték tartományon belül) nem lehet kétséges. Az empirikus amplitúdó értékekkel és az átlagos évi közepes vízkészlet adatokkal empirikus hányados-mélység függvényt állítottunk elő (5. ábra). A görbe alapján levonható lényeges következtetéA (9)-ből és (7)-ből előállíthatjuk az átlagos évi közepes talajvízkészlet összeg mélység függvényét. ahol a, b — empirikus paraméterek A w(z) empirikus és számított (10. egyenlet) függvényeinek az illeszkedését a relatív különbségekkel jellemezzük (6. ábra). A relatív különbségek (eltekintve a legfelső rétegtől) kisebbek 2%-nál, nagyobb részben 1%-nál is, vagyis elhanyagolhatók. Ennek alapján a (10) egyenletet gyakorlatilag valódi függvény kapcsolatnak tekinthetjük. Ez azt igazolja, hogy a talaj átlagos vízkészletei és az átlagos évi amplitúdó mélységbeli változásai között mély talajvíz esetében valóban igen szoros és egyértelmű kapcsolat létezik. Az évi menetben a teljes réteg abszolút vízkészletei változnak, a kiszáradási szakaszban csökkennek, a benedvesedési szakaszban növekszenek. E folyamatok lejátszódása közben az egyes talaj rétegek relatív vízkészleteinek is változnia kell, mivel mindkét folyamatban a talajfelszín az aktív felszín, ill. a felszín közeli rétegek a legaktívabbak. A mélységbeli nedvességprofil görbéje kiszáradási periódusban ,,egyenesedik" és benedvesedési periódusban „görbül". Ennek a folyamatnak is van évi menete és szélső helyzetei. A 2. táblázat alapján kiszámíthatjuk a fő talajrétegek relatív vízkészleteit, minden hónapra, amelyekből most csak 6. ábra. A talajréteg vízkészletek számított és empirikus értékeinek a relatív eltérései. Erdőhát, 1951—70 Puc. 6. OmnocumeAbHbie HecoenadeHun u3Mepewibix u paciumaHHbix eeAWiun enaao3anacoe noieu. Spdexam, 1951—70 Abb. 6. Relative Abweichungen der berechneten und empirischen Werte der Wasservorräte in der Bodenschicht. Erdőhát, 1951 — 70