Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)
5. szám - Csanádi Lajosné dr.–dr. Hankó Géza–Iritz László–Szabó István: A vízigény és összetevőinek előrejelzése
202 Hidrológiai Közlöny 1977. 5. sz. Csanádi L.-né és mtsai: A vízigény és összetevőinek előrejelzése A mezőgazdaság öntözővízigényét az öntözendő terület nagysága és az öntözési módok arányának alakulása, valamint a fajlagos vízigény (öntözővíz norma) alapján határoztuk meg. Az öntözővízigény meghatározásánál — területileg két fejlesztési változatot feltételezve — a vízgazdálkodás hosszútávú fejlesztési koncepciója kidolgozása során alkalmazott víznormákkal számoltunk. A művelési ágakra, illetve az öntözési szempontból eltérő igényű egyes növényi kultúrákra a következő víznormákat állapították meg: rizs: 15 000 m 3\ha, zöldség: 5000 vi 3/ha, egyéb szántóföldi növények: 3000 m 3\ha, rét—legelő: 3600 rn 3\ha, szőlő—gyümölcs: 3200 m 3lha. A halgazdaságok vízigényének várható alakulása összefüggésben van a halfogyasztás növekedésével és azokkal az adottságokkal és műszaki feltételekkel, amelyek a területen a halastavak létesítésére lehetőséget nyújtanak. Ennek figyelembevételével határoztuk meg a várható halastó területek nagyságát, mely területnél a tófelület ha-ként 13 000 m 3 feltöltési és 6000 m 3 vízpótlási vízigényével számoltunk. Az állatállomány vízigényének megállapításához az állomány várható változása szolgált- alapul. A koncentrált állattenyésztő telepek kialakítása, illetve az iparszerű állattartás térhódítása következtében az állatállomány vízigény előrejelzésénél figyelembe vettük a tartási technológiai fejlődésnek a vízigényekre gyakorolt hatását is. A mezőgazdaság feldolgozó üzemeinek vízigény előrejelzésénél a jelenlegi gazdaságpolitikai intézkedések és a fejlődés várható tendenciáinak figyelembevételével feltételeztük, hogy a mezőgazdasági üzemeken belül a saját termékek feldolgozása fokozódni fog. Az élelmiszer-gazdaságban működő vertikális kooperációk továbbfejlődése alapján várható, hogy a mezőgazdasági üzemek közös vállalkozásai révén a mezőgazdaságon belüli feldolgozó ipar egyes ágazataiban lehetővé válik az optimális nagyságrendű termelőkapacitások létrehozása és ennek a gazdasági előnyei a további fejlődés irányában hatnak. A feldolgozó üzemek vízigényének meghatározásánál összevont élelmiszeripari víznormákkal számoltunk. Az előzőeknek megfelelően a vizsgált térségre és. időszakra külön-külön határoztuk meg az öntözés, a halgazdaságok, az állatállomány és a mezőgazdasági feldolgozó üzemek várható bruttó, összes, éves vízigényét, melyeket az alábbi összefüggés felhasználásával összesítettünk (az indexhalmazt egyszerűsítve) : M = 2 2 öifCif + X hidi + if i + ^ (na + ^ ^ t i mg m (3) i im ahol i a vizsgált területi egységek,/ az öntözési módok, öif i-edik területi egységben /-edik öntözési mód szerint öntözendő terület (ha), Cy öntözővíznorma (m 3\ha), hi halastavak várható területe az i-edik területi egységben, di tófeltöltési és vízpótI. H. III. Fejlesztési szint (a) 2. ábra. Vízigényfejlődés a Tisza völgyében Puc. 2. Pa36umue eodonompeöHocmeü e npedenax öacceÜHa p. Tucbi (a) ypoBeHfa pa3BHTHH, (b) B0A0n0TpeöH0CTH (1) npoMbiujjreHHOCTb, (2) opomenne, (3) pußHoe XO3«BCTBO (4) nacojieHHe Fig. 2. Development of water demands in the Tisza Valley (a) development level, (b) water demand, (I) industry, (2) irrigation, (3) fishery, (4) population lási idénynorma (m 3lha) az i-edik területi egységben, ái az állatállomány várható száma (számosállatban) az i-edik területi egységben, e* fajlagos víznorma (m 3\év) számosállat, <» m mezőgazdasági feldolgozó üzemek várható termelési értéke az i-edik területi egységben (1000 Ft) ós m-edik iparágban, g m mezőgazdasági feldolgozó üzemek fajlagos frissvízigénye az m-edik iparágban. A vízhasználónkénti vízigényelőrejelzés alapján mutatja be a 2. ábra a várható fejlődést. 2. Vízigények felbontása Az ismertetett módszerek alapján a gazdasági körzetként előrejelzett éves frissvízigényt a vízkészletgazdálkodási számításokhoz fel kell bontani, vagyis meg kell határozni a vízmérlegszelvények hatásterületére az éves összes vízigényt, a felszíni és felszínalatti forrásból kielégítendő igényeket, a vízelhasználást és a vízvisszavezetést, valamint ezen vízigényösszetevők havi értékeit. Hatásterületek vízigénye: A rendelkezésre álló adatbázis alapján a vízigényelőrejelzés gazdasági körzetenként készíthető el. Ugyanakkor a vízgazdálkodási mérlegek összeállításához a vízfolyáson kijelölt mérleg-szelvény hatásterületén 2 jelentkező vízigényt kell ismerni. Az 1. ábra bemutatja a Tiszán kijelölt vízmérlegszelvények hatásterületét. A vázlatos helyszínrajz alapján is megállapítható, hogy a gazdasági körzetek és a vízmérleg-hatásterületek határai nem esnek egybe. A vízgazdálkodási adatok, a gazdasági fejlődés várható területi eredményei és a természetföldrajzi adottságok alapján tapasztalati úton külön-külön becsültük az öt tiszai mérlegszelvényhez tartozó mindenegyes teljes hatásterület összes vízigényét. 2 Az emberi tevékenység következtében valamely mérlegszelvény vízgyűjtőjének és hatásterületének határa nem azonos.
