Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)
5. szám - Csanádi Lajosné dr.–dr. Hankó Géza–Iritz László–Szabó István: A vízigény és összetevőinek előrejelzése
200 Hidrológiai Közlöny 1977. 5. sz. Csanádi L.-né és mtsai: A vízigény és összetevőinek előrejelzése A vízhasználónként külön-külön kidolgozott — a továbbiakban ismertetésre kerülő — előrejelzési módszer végső soron egyfelelől a gazdasági növekedés, másfelől a fajlagos vízigény lehetséges szélső értékeinek alakulását meghatározó legfontosabb tényezők alapján becsli a gazdaságilag egységes körzetek távlati vízigényeit. A népesség vízigényének előrejelzése A népesség várható vízigényét a népesség számának és személyes vízszükségletének alakulása határozza meg. Ez az igény szoros kapcsolatban van az ország, vagy valamely meghatározott terület népességének életszínvonalával. A népesség számának várható alakulásáról a Népességtudományi Intézet előrejelzései, a településhálózat fejlesztéséről pedig a hosszútávú lakásépítési és közművesítési program és a településhálózat fejlesztési terv adatai nyújtottak tájékoztatást. A jelenlegi közép- és hosszútávú tervezési gyakorlatnak megfelelően a térség településeit településkategóriákba soroltuk. Ezek: kiemelt települések (kiemelt felsőfokú központok, felsőfokú központok, részletes felsőfokú központok), középfokú központok (városok, községek), alsófokú központok, egyéb települések. A településkategóriánként differenciált fajlagos vízigényeket jórészt csak analógiák alapján számítható tényezők figyelembevételével tudtuk meghatározni, melyek között a legfontosabbak: az általános élet- és kultúrszínvonal, a népesség foglalkozási ágak szerinti megoszlása, a kialakult életmódok és szokások, a település jellege és vízellátásának módja, a lakások és vízellátásuk típusai. Az egyes településkategóriákra vonatkozó víznormák meghatározásánál a következő ellátási módokat vettük figyelembe: — egyedi fúrt, vagy ásott kútból történő ellátás, — közterületi közkifolyós ellátás, — a lakások belső vízvezeték nélküli, közös csapolóhellyel történő ellátása, — a lakáson belüli vízcsappal és vízöblítéses W. C.-vel történő ellátás (félkomfort), — fürdőszobával, vízöblítéses WC-vel történő ellátás (teljes komfort), — fürdőszobával, vízöblítéses W. C.-vel, központi, vagy távfűtéssel, termálvízzel történő ellátás (magasszintű komfort). A különböző ellátási módok hatását (adathiány miatt) csak az egyes településkategóriákra kialakított víznormákban tudtuk figyelembe venni. Ily módon az azonos szerepkörű településekre, azonos összetételű ellátás feltételezése mellett a következő víznormákkal számoltunk: — kiemelt települések: első időhorizontra 200— 230 l/fő/nap, második időhorizontra 250—300 Ijfojnap, — középfokú központok: első időhorizontra 120—150 Ijfojnap, második időhorizontra 150—200 Ijfojnap, — alsófokú központok: első időhorizontra 80— 120 Ijfojnap, második időhorizontra 120— 150 llfőjnap, — egyéb települések: első időhorizontra 60— 80 Ijfojnap, második időhorizontra 80—120 Ijfojnap. Ezen túlmenően a közműves vízellátásban nem részesülő lakosságnál 40 Ijfojnap víznormát alkalmaztunk. Mindezek figyelembevételével tehát a népesség vízigényének előrejelzése az alábbi két fő munkafázisra tagozódott: — a vizsgált térség várható népességének — az előrejelzési időszak utolsó évére — az azonos szinten ellátandó településkategóriákba sorolása, — az egyes településkategóriákra vízellátási módok figyelembevételével a fajlagos víznormák megállapítása. A fentiek alapján a térség, és ezen belül az egyes területek népességének adott időhorizontra vonatkozó (év), bruttó (b), összes (ö), éves (é) vízigényét 1 az alábbi összefüggés alkalmazásával számítottuk ki: Név,b,e,é= ^ ^jjj ^ hjk-ajic (1) i j k ahol i a vizsgált területi egységek, j a településkategóriák, k az ellátási módok, Zyj az i-edik területen a J-edik településkategóriába tartozó népesség száma, akik &-adik típusú vízszolgáltatásban részesülnek, ajk fajlagos víznorma. Az ipari termelés vízigényének előrejelzése Az ipari termelés növekedési üteme és szerkezetének változása, valamint az ipari vízigények menynyiségének alakulása között szoros az összefüggés. Ezért az ipari vízigény előrejelzésének első alapfeltétele az volt, hogy ismerjük az ipari termelés várható növekedési ütemét, és szerkezeti változásait, de információkra volt szükségünk az ipar műszaki technológiai színvonalának várható alakulásáról is. Az ipari termelés várható fejlődése előrejelzésének alapját a Hosszútávú Népgazdasági Tervezés Területi Bizottságának a térségre vonatkozó alapvető iparfejlesztési előirányzatai és elvei képezték. Ezek az alábbiak: — Az iparfejlesztés tudatos területi politikájának megfelelően a már erősen iparosodott körzetekben az ipar fejlesztése elsősorban nagyarányú korszerűsítéssel és racionalizálással történik, melynek következtében a felszabaduló munkaerő lehetőséget nyújt a dinamikus iparágak e térségekben való fejlesztésére és a tercier ágazatok növekvő létszámigényének kielégítésére. — Az iparstruktúra várható fejlődése egy sor ágazatban jelentős számú új üzem létesítését is megkívánja, ami kedvező feltételeket jelenthet az ipar térbeli arányainak változásához. 1 Az (1), (2), (3), (4), (5) és (6) kifejezésekben előforduló év, b, ö, é,f, a, h, t, p indexek értelmezése a 4. ábra szerint.
