Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)
5. szám - Egyesületi és Műszaki hírek - Könyvismertetés
198 Hidrológiai Közlöny 1977. 5. sz. Fikry H. Ghobrial: A sejtanyag, illetve baktérium, kinetikája V A levegőztető medence térfogata [1] q A telepre befolyó szennyvíz mennyisége [1/hr] qR A recirkuláltatott iszaphozam [1/hr] qtc Az eltávozott fölösiszapmennyiség [l/nap] x 2 A sejtanyagkoncentráció az elfolyó tisztított vízben [mg/l] x 3 A sejtanyag koncentráció a recirkuláltatott iszapban [mg/l] s 0, s e A befolyó, illetve elfolyó szubsztrátkoncentrációk [mg/l] yct A sejtanyagnak a levegőztető medencében való ki tartózkodási ideje [nap] A szaporulati koefficiens yjí A sejtek energiahasznosítási képességétől függő tényező k r A szubsztrát illékonyságától függő tényező [l/mg] í—1 l VG ya IRODALOM [1] Ainsworth, G. (1966): „An introduction to the activated sludge process." Process Biochem. 1, 15—22. [2] Benedek, P. et al. (1968): „Discussion to comparative biological waste treatment design" (W. W. Eckenfelder) Proc. ASCE, SED SA5. [3] Benedek, P. (1971): „Tervezési irányelvek módosítása az eleveniszapos szennyvíztisztításnál." Hidrológiai Közlöny, 4. 156—165. [4] Hawkes, H. A. (1961): „An Ecological Approach to Some Bacteria Bed Problems." Jour. Inst. Sew. Purif., 2, 105. [5] Heukelekian, H. et al. (1951): „Factors affecting the quantity of sludge production in the activated sludge process." Sew. Ind. Wastes, 23, 945. [6] Mc Carty, P. L. (1962) and Brodersen, C. F.: „Theory of extended aeration activated sludge." Jour. Water Poll. Control Fed., 34, 1095. [7] McCarty, P. L. (1964): „Thermodynamics of biological synthesis and growth." Advances in Water Pollution Research, Vol. 2, Pergamon Press. [8] Monod, J. (1942): „Recherches sur la croissance des cultures Bacteriennes." Herman et cie, Paris. [9] Monod, J. (1950): „La technique de culture continue: theorie et applications." Annls. Inst. Pasteur, Paris 79, 390. [10] Weston, R. F. and Eckenfelder, W. W. Jr. (1955): „Application of biological treatment to industrial wastes, I. kinetics of equilibria of oxiditive treatment." Sew. Ind. Wastes, 27., 802. Kinetics of coll growth and bacteria prolification in activated sludge treatment By Fikry H. Ghobrial The process of cell growth has been investigated in completely mixed activated sludge systems with batchand continuous operation. As a new approach it has been assumed that the energy of substrate oxidation is used by the bacteria with limited efficiency only for microbial synthesis, part of this energy leaving the system in the form of heat. The newly formulated theoretical foundations of cell growth permit their simplified application in sanitary engineering practice. A completely mixed, continuous activated sludge model has been used for the laboratory experiments. The activated sludge originated from the South Pest treatment plant and has been adapted to glycose providing the source of organic carbon (substrate). The only variable parameter included was sludge age (Ik), varied by the removal rate of excess sludge. In each experiments the data were measured in the steady state. The relationships obtained lead to the following conclusions : 1. Bacterial growth, the biological use efficiency of the energy produced anil the endogeneous decay factor may be regarded constant under identical physical and chemical conditions, such as pH, temperature, pressure, etc. 2. Measurements were confined to the suspended solids of the mixed liquor MLSS instead of determining the live bacteria mass. The former is belie veil to be more practical and more readily measured in engineering practice. Eq. (15) has been derived and checked against the experimental results by regression analysis. The correlation coefficient coéuted is 0.99 demonstrating satisfactorily the validity of the expression. Juhász József: Hidrogeológia. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1976. 767 oldal. A hazai szakirodalom régen várt mű kiadásával gazdagodott. A föld felszíne alatti vizek eredetével, előfordulási formáival, fizikai, kémiai, biológiai, bakteriológiai tulajdonságaival, mozgásjelensógeinek törvényszerűségeivel, a víz és a kőzetek kölcsönhatásaival való foglalkozás igénye az utóbbi évtizedekben ugrásszerűen fokozódott, érthető, hiszen az ipari- ós ivóvízellátással, a gyógyvizekkel, a bányászattal kapcsolatos feladatok jelentős része a hidrogeológiai ismereteken alapul. Hazai viszonyaink között a hidrogeológiai, ill. a hozzá közelálló ismeretek közlésével számos oktatási intézmény foglalkozik. így érthető, hogy a gyakorlati feladatok megoldása közben adódott tapasztalatok egyre inkább igényelték a földtani és a mérnöki szemlélet egységes rendszerbe kovácsolását. Lényegében véve erre a feladatra vállalkozott a Szerző és ezáltal, hogy a földtani ismereteket következetesen összhangba hozza a mérnöki ismeretekkel, nagy lépéssel vitte előre a hidrogeológia ügyét. Ma már az is egyre nyilvánvalóbb, hogy a hidrogeológiai feladatok megoldásához az elméleti ismeretek fokozottabb alkalmazása szükséges, hiszen a kutatások; az adatok értékelése, a következtetések, a döntések meghozatala, a vízkészletszámítás stb. ezáltal válik megalapozottabbá, sokszor elfogadhatóbbá. Nem vitatható, hogy a mű ilyen vonatkozásban is előremutató. A mű három részre oszlik. Az első rész az általános teleptannal foglalkozik. Ezen belül részletesen megtalálhatók a teleptan földtani alapjai, a pórustartalom, a kőzetek víztározási jellemzői, a víz mozgásának módjai a víztartókban, a felszín alatti víz minősége c. fejezetekhez tartozó ismeretek. A második rész a részletes teleptant foglalja magában. Ezen belül a talajvíz, a rétegvíz (porózus közetek vize), a hasadékos tárolókőzet vize, a felszín alatti víz felszínre bukkanása fejezetek tartalmaznak részletes ismeretanyagot. A harmadik rész a geohidrológia és a vxzkészletszámxtással foglalkozik. Ezen belül a geohidrológia és a vízkészletszámítás fejezetek találhatók. A műhöz 539 szakirodalom tartozik, ami önmagában is érzékelteti a Szerző alapos munkáját, körültekintő tevékenységét. Az élet velejárója, hogy a hidrogeológia területére eső nomenklatúra még nem egységes. A mű által egységesebb lett, de bizonyára az egészséges további fejlődést, ill. vitákat is egyidejűleg elősegíti. Az is bizonyos, hogy a hidrogeológia és a környezetvédelem kapcsolatát is el kell mélyíteni, ami pl. talajvíz, karsztvíz esetében különösen felvetődik. A mű egységes szemléleti rendszere ilyen szempontból is könnyen továbbfejleszthető. Juhász József könyvét, meg vagyok győződve, hogy a hazai és külföldi hidrogeológusok, a társtudományterületek szakemberei, és nem utolsósorban az oktatási intézmények, a fiatal szakemberek egyaránt haszonnal forgatják. A mű tetszetős, gondos kiállítása az Akadémiai Kiadó dolgozóinak odaadó tevékenységét dicséri. Dr. ÖUős Géza
