Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)

5. szám - Egyesületi és Műszaki hírek - Könyvismertetés

198 Hidrológiai Közlöny 1977. 5. sz. Fikry H. Ghobrial: A sejtanyag, illetve baktérium, kinetikája V A levegőztető medence térfogata [1] q A telepre befolyó szennyvíz mennyisége [1/hr] qR A recirkuláltatott iszaphozam [1/hr] qtc Az eltávozott fölösiszapmennyiség [l/nap] x 2 A sejtanyagkoncentráció az elfolyó tisztított vízben [mg/l] x 3 A sejtanyag koncentráció a recirkuláltatott iszapban [mg/l] s 0, s e A befolyó, illetve elfolyó szubsztrátkoncentrá­ciók [mg/l] yct A sejtanyagnak a levegőztető medencében való ki tartózkodási ideje [nap] A szaporulati koefficiens yjí A sejtek energiahasznosítási képességétől függő tényező k r A szubsztrát illékonyságától függő tényező [l/mg] í—­1 l VG ya IRODALOM [1] Ainsworth, G. (1966): „An introduction to the activated sludge process." Process Biochem. 1, 15—22. [2] Benedek, P. et al. (1968): „Discussion to compara­tive biological waste treatment design" (W. W. Eckenfelder) Proc. ASCE, SED SA5. [3] Benedek, P. (1971): „Tervezési irányelvek módosí­tása az eleveniszapos szennyvíztisztításnál." Hidro­lógiai Közlöny, 4. 156—165. [4] Hawkes, H. A. (1961): „An Ecological Approach to Some Bacteria Bed Problems." Jour. Inst. Sew. Purif., 2, 105. [5] Heukelekian, H. et al. (1951): „Factors affecting the quantity of sludge production in the activated sludge process." Sew. Ind. Wastes, 23, 945. [6] Mc Carty, P. L. (1962) and Brodersen, C. F.: „Theory of extended aeration activated sludge." Jour. Water Poll. Control Fed., 34, 1095. [7] McCarty, P. L. (1964): „Thermodynamics of biolo­gical synthesis and growth." Advances in Water Pollution Research, Vol. 2, Pergamon Press. [8] Monod, J. (1942): „Recherches sur la croissance des cultures Bacteriennes." Herman et cie, Paris. [9] Monod, J. (1950): „La technique de culture conti­nue: theorie et applications." Annls. Inst. Pasteur, Paris 79, 390. [10] Weston, R. F. and Eckenfelder, W. W. Jr. (1955): „Application of biological treatment to industrial wastes, I. kinetics of equilibria of oxiditive treat­ment." Sew. Ind. Wastes, 27., 802. Kinetics of coll growth and bacteria prolification in activated sludge treatment By Fikry H. Ghobrial The process of cell growth has been investigated in completely mixed activated sludge systems with batch­and continuous operation. As a new approach it has been assumed that the energy of substrate oxidation is used by the bacteria with limited efficiency only for microbial synthesis, part of this energy leaving the sys­tem in the form of heat. The newly formulated theore­tical foundations of cell growth permit their simplified application in sanitary engineering practice. A completely mixed, continuous activated sludge model has been used for the laboratory experiments. The activated sludge originated from the South Pest treatment plant and has been adapted to glycose provi­ding the source of organic carbon (substrate). The only variable parameter included was sludge age (Ik), varied by the removal rate of excess sludge. In each experi­ments the data were measured in the steady state. The relationships obtained lead to the following conclusions : 1. Bacterial growth, the biological use efficiency of the energy produced anil the endogeneous decay factor may be regarded constant under identical physical and chemical conditions, such as pH, temperature, pressure, etc. 2. Measurements were confined to the suspended so­lids of the mixed liquor MLSS instead of determining the live bacteria mass. The former is belie veil to be more practical and more readily measured in engineering practice. Eq. (15) has been derived and checked against the experimental results by regression analysis. The corre­lation coefficient coéuted is 0.99 demonstrating satis­factorily the validity of the expression. Juhász József: Hidrogeológia. Akadémiai Kiadó. Bu­dapest, 1976. 767 oldal. A hazai szakirodalom régen várt mű kiadásával gaz­dagodott. A föld felszíne alatti vizek eredetével, elő­fordulási formáival, fizikai, kémiai, biológiai, bakterio­lógiai tulajdonságaival, mozgásjelensógeinek törvény­szerűségeivel, a víz és a kőzetek kölcsönhatásaival való foglalkozás igénye az utóbbi évtizedekben ugrásszerűen fokozódott, érthető, hiszen az ipari- ós ivóvízellátással, a gyógyvizekkel, a bányászattal kapcsolatos feladatok jelentős része a hidrogeológiai ismereteken alapul. Hazai viszonyaink között a hidrogeológiai, ill. a hozzá közelálló ismeretek közlésével számos oktatási intézmény foglalkozik. így érthető, hogy a gyakorlati feladatok megoldása közben adódott tapasztalatok egyre inkább igényelték a földtani és a mérnöki szem­lélet egységes rendszerbe kovácsolását. Lényegében véve erre a feladatra vállalkozott a Szerző és ezáltal, hogy a földtani ismereteket következetesen összhangba hozza a mérnöki ismeretekkel, nagy lépéssel vitte előre a hid­rogeológia ügyét. Ma már az is egyre nyilvánvalóbb, hogy a hidrogeo­lógiai feladatok megoldásához az elméleti ismeretek foko­zottabb alkalmazása szükséges, hiszen a kutatások; az adatok értékelése, a következtetések, a döntések meg­hozatala, a vízkészletszámítás stb. ezáltal válik meg­alapozottabbá, sokszor elfogadhatóbbá. Nem vitatható, hogy a mű ilyen vonatkozásban is előremutató. A mű három részre oszlik. Az első rész az általános teleptannal foglalkozik. Ezen belül részletesen megtalál­hatók a teleptan földtani alapjai, a pórustartalom, a kő­zetek víztározási jellemzői, a víz mozgásának módjai a víztartókban, a felszín alatti víz minősége c. fejezetek­hez tartozó ismeretek. A második rész a részletes teleptant foglalja magában. Ezen belül a talajvíz, a rétegvíz (porózus közetek vize), a hasadékos tárolókőzet vize, a felszín alatti víz fel­színre bukkanása fejezetek tartalmaznak részletes is­meretanyagot. A harmadik rész a geohidrológia és a vxzkészletszámxtás­sal foglalkozik. Ezen belül a geohidrológia és a vízkész­letszámítás fejezetek találhatók. A műhöz 539 szakirodalom tartozik, ami önmagában is érzékelteti a Szerző alapos munkáját, körültekintő te­vékenységét. Az élet velejárója, hogy a hidrogeológia területére eső nomenklatúra még nem egységes. A mű által egysége­sebb lett, de bizonyára az egészséges további fejlődést, ill. vitákat is egyidejűleg elősegíti. Az is bizonyos, hogy a hidrogeológia és a környezet­védelem kapcsolatát is el kell mélyíteni, ami pl. talajvíz, karsztvíz esetében különösen felvetődik. A mű egységes szemléleti rendszere ilyen szempontból is könnyen to­vábbfejleszthető. Juhász József könyvét, meg vagyok győződve, hogy a hazai és külföldi hidrogeológusok, a társtudományterü­letek szakemberei, és nem utolsósorban az oktatási in­tézmények, a fiatal szakemberek egyaránt haszonnal forgatják. A mű tetszetős, gondos kiállítása az Akadémiai Kiadó dolgozóinak odaadó tevékenységét dicséri. Dr. ÖUős Géza

Next

/
Oldalképek
Tartalom