Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)
4. szám - Könyvismertetés
Dr. Salamin A.: összetett vízgazdálkodási rendszerek Hidrológiai Közlöny 1977. 4. sz. 181 Annak valószínűsége pedig, liogy legfeljebb k számú következik be, a (10)-ből határozható meg • R k=Pl+Pz+ ...+Pk, Pk=Rk-Ri-k. (12) Bestimmung der Betriebssicherheit der komplexen wasserwirtschaftlichen Systeme Dr. Salamin, A. Die immer komplexer werdenden wasserwirtschaftlichen Aufgaben erfordern immer komplexere technische Lösungen. Infolge der verwickelten technischen Lösungen wird die Bestimmung der Betriebssicherheit (Betriebsverlässlichkeit) erschwert. Im allgemeinen ist die Betriebssicherheit der einzellnen Elemente der grossen komplexen technischen Systeme bekannt, diese wurden unter Laboratoriums- oder anderen Betriebsverhältnissen bemessen, die Bestimmung der Betriebssicherheit der Gesamtheit des grossen Systems stösst aber oft auf Schwierigkeiten. Zur Charakterisierung der Betriebssicherheit ist in der Praxis die Wahrscheinlichkeit der Betriebsstörung (Betriebspause) des Systems äusserst kennzeiehend, z. B. mit relativer Häufigkeit ausgedrückt: der Quotient der jährlichen Betriebsstunden und der jählichen gesamten Betriebsstunden. Dieser Wert bedeutet nicht nur für den Inbetriebhalter, sondern auch beim Vergleich der verschiedenen Systeme nützliche Informationen. Bei wasserwirtschaftlichen Systemen, wo die Aufgaben verschiedenartig sind (z. B. Datensammlung, Wassersteuerung usw.) ist es zweckmässig, die Betriebssicherheit für die Lösung der einzelnen Aufgaben auch separat zu kennzeichnen. In unserer Abhandlung wollen wir über ein Verfahren berichten, das eine Charakterisierung der Betriebssicherheit eines aus mehreren Teilelementen aufgebauten Wasserwirtschaftssystems unter Verwendung der Kennwerte der Betriebssicherheit der einzelnen Teilelemente enthält. Bei diesem Verfahren wird der sich auf die Summe und das Produkt der Wahrscheinlichkeitsrechnungs-Ereignisse beziehende Grundsatz verwendet 1 , 5 (die verwendeten Posten sind im Anhang zusammengefasst. Zur Veranschaulichung des Verfahrens zeigen wir das im Einzugsgebiet der Zagyva — Tarna-Flüsse aufgestellte automatische Datensammlungs- und Vorhersagesystem . folytatás a 166. oldalról tot ós a fiatalabb üledékeket. A vetők menti kapcsolatot az aljzat és a fiatalabb (miocén, pannóniai) üledékek között a szénsavas vizek jelenléte bizonyítja. Vendel Miklós eredeti földtani térképe nagyon jól tükrözi a Soproni hegység ós közvetlen környékének szerkezeti helyzetét, amely kitűnő alapot ad földtani szelvények szerkesztéséhez is. A Balaton után a legkedveltebb üdülőterület a Dunakanyar. Korábban csak a Duna jelentette a vonzóerőt, ma az Esztergom, Visegrád, Leányfalu, Szentendre és Vác hévízkútja ós az ezekre telepített meleg vizű strandfürdők még inkább keresetté tették ezt a területet. A gyógy-idegenforgalom szempontjából is igen jelentős fővárosi hévizek áramlási viszonyait Vendel Miklós ós Kisházi Péter, újabban pedig a VITUKI vizsgálta részletesen. A felsőpannóniai képződmények megismeréséhez új adatokat szolgáltatott a Csepel sziget D-i részén mélyült ráckevei hévízkút. A rendkívül gyors ütemben fejlődő és nemcsak a belföldieket, de a külföldieket is vonzó Balaton vízellátásában — különösen az utóbbi években — súlyos nehézségek adódtak. Mivel a mélyfúrású kutak már nem tudták a fokozott vízigényt kielégíteni, ezért nemrég a Balatonra már felszíni vízkivételi művet is kellett telepíteni. Végleges megoldást csak a regionális vízellátó rendszerek kiépítése jelenthet, amelynek bázisát a bakonyi karsztvíz képezi. Üj üdülőterületnek számít a kiskörei vízlépcső környéke és a Hernád-menti terület. Mindkettő kedvező vízföldtani adottságokkal rendelkezik és úgy tűnik, hogy egyik helyen sem lesznek vízellátási gondok. A Börzsöny D-i része tulajdonképpen a Dunakanyarhoz tartozik és földtani, vízföldtani adottságai közel azonosak az Esztergom —Szentendre közötti területtel. Jelenleg a Börzsönyben folyó kutatások adataiból úgy tűnik, hogy az eocén és triász képződmények itt is alkalmasak karsztvíznyerésre. Ezzel a korábban vízszegénynek minősíthető hegységben új lehetőségek adódnak az üdülőterületek bővítésére. Az ismertetetteken kívül a Mátra, Mecsek, Villányi, Kőszegi hegység és környéke, az Alföld is számos közkedvelt üdülőterülettel rendelkezik, sőt néhány a gyógyüdülőhely felvételeit is kielégíti. E témával kapcsolatosan az utóbbi néhány évtizedben sok kiváló és korszerű földtani és vízföldtani közlemény jelent meg és ezek legtöbbje helyes szemlélettel értékelte a ma már nélkülözhetetlen geofizikai adatokat egy-egy terület megismerésénél. A földtani szelvények szerkesztése bár a geológus szemnek kissé szokatlan, minden bizonnyal a szerző által célba vett olvasó réteg sok hasznos adathoz jut a vízbeszerzést illetően. A fényképes illusztrációk szerencsésen egészítik ki a munkát, s a tájismerettel nem rendelkezők a tárgyalt területekről képi ábrázolás formájában is kaphatnak ízelítőt, Dr. Dobos Irma
