Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)

4. szám - Dr. Salamin András: Összetett vízgazdálkodási rendszerek üzembiztonságának meghatározása

Dr. Salamin A.: összetett vízgazdálkodási rendszerek Hidrológiai Közlöny 1977. 4. sz. 179 Abb. 6. Ereignisgraph Hasonlóan érdekes lehet előrejelzési szempontból annak valószínűsége, hogy egyidejűleg két csapadékmérő adata nem tud árvizes időszakban a központba jutni. Ennek meghatározásához 6. ábrán szemléltetett rész-eseménygráfot használhatjuk fel. A keresett valószínűség — a soros és párhuzamos kapcsolású részrendszerekre (események összegére és szorzatára) elmondottaknak megfelelően — az alábbi lesz: P{[(4 + B+C + D + E) • (A + B + C + D + E)] • H} = [P(A + B+C+D + E)]°--P(H) = = 8,4 • 104( = )7,4 [óra/év]. Ebben az esetben az üzemzavar évi óráinak száma 7,4 óra. A számítás részletezése nélkül bemutatjuk az ismertetett eljárással meghatározott megbízhatósági jellemzőket az adatgyűjtési üzemmódban: — annak valószínűsége, hogy egy mérőérzékelő adata nem érkezik be a központba, számítógépes adatgyűjtés esetén (5. ábra): 7,83. 10~ 2( = )686 órai év, — annak valószínűsége, hogy egy mérőérzékelő adata nem érkezik be a központba, tartalék központos üzemmódnál (7a ábra): 2,80.10~

2( = )245 óra/év, — annak a valószínűsége, hogy egy mérőérzékelő adata nem érkezik be a központba, operátori lekérdezés mellett (7b ábra) : 2,50.10~}{ = )219 óra/év, — annak valószínűsége, hogy egy mérőérzékelő adata nem szerezhető be a MAK-néA való helyszíni adatkikérés esetén (7c ábra): 8,2.103(=)72 óra/eV Hasonlóan határozható meg a rendszer üzemét jellemző más üzembiztonsági tényező is. A bemutatott példa jól szemlélteti, hogy a számítógép vezérlésű adat begyűjtés biztonsága nem kielégítő (686 óra/év üzemszünet) a folyamatos adatgyűjtés szempontjából, ez a biztonság azonban a technikai rendszer megfelelő kiépítésével gyakorlati szempontból kielégítővé növelhető (72 óra/év üzemszünet). Szükséges megjegyezni, hogy az adatgyűjtő rendszer kiépítésének szükséges feltétele a számítógép, elsősorban a folyamatosan begyűjtött nagyszámú (10 ezer/nap) adat rendezési és feldolgozási igénye miatt. * \Mamm 7. ábra. Eseménygráf Abb. 7. Ereignisgraph A bemutatott példa egyúttal rámutatott arra is, hogy az összetett rendszerek üzembiztonságának jellemzése általában nem lehetséges egy számmal, a különböző üzemeltetési feladatokat, illetve üzemmódokat különböző üzembiztonsági paraméterekkel lehet jellemezni. Az üzembiztonságot jellemző paraméterek közül célszerű egyet vagy néhányat kiválasztani, mely a rendszer egészének üzembiztonságára adhat jellemzést, s mely a vízgazdálkodási rendszer egésze szempontjából mértékadó lehet. Példánkban bemutatott rendszernél a két fő feladatra: a folyamatos adatgyűjtésre és az árvízi előrejelzésre kell a rendszer egészét jellemző üzembiztonsági paramétert megadni: — a folyamatos adatgyűjtésnél 8,2.10"

3 valószínűséggel számolhatunk üzemzavarra, ami 72 óra/év üzemszünetnek felel meg, — az árvízi előrejelzés üzembiztonságát alapvetően a számítógép és adatgyűjtés üzembiztonsága határozza meg. Ennek jellemzésére a két csapadékmérő adatának együttes üzemzavarának valószínűségét tekinthetjük számítógépes adatgyűjtés esetén jellemző értéknek, mely érték a korábban részletezett számítások alapján 1,07.10"ami 94 óra/év üzemszünetnek felel meg. összefoglalás Tanulmányunkban a valószínűségszámítás néhány tételének felhasználásával olyan eljárást kívántunk bemutatni, mely segítségével összetett vízgazdálkodási rendszerek üzemelésének megbízhatósága jellemezhető. A megbízhatóság jellemzésére a gyakorlatban jól értelmezhető paramétert: az üzemzavar relatív gyakoriságát (valószínűségét) használtuk fel. Az eljárás alkalmazásának egyik legfontosabb kérdése az ún. eseménygráf meghatározása. Az újszerű fogalom szemléltetésére, a gráf meghatározásának bemutatására tényleges rendszer adatainak felhasználásával számpéldát mutat-