Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)

4. szám - Dr. Ponyi Jenő–Frankó András: A szervesszén horizontális eloszlása a Balaton felső iszaprétegében

Dr. Ponyi J.—Frankó A.: A szervesszén horizontális Hidrológiai Közlöny 1977. 4. sz. 165 vízkicserélődését (14 hónap) [28], ez azt jelenti, hogy a medence minden m

2-ére évente és átlagosan 60 g oldott szerves-C jut. A jelen tanulmányban közölt szerves-C adatainak módszertani különbözősége miatt [8] nem tudjuk összevetni a korábbi adatokkal. Azonban azokat az adatokat, melyeket száraz égetéses eljárással határozunk meg (1. táblázat) össze tudjuk hasonlítani a korábbiakkal, és úgy látjuk, hogy Keszthelyi-medencében közel 70 év alatt a szervesanyag mennyisége több mint 3-szorosára növekedett, egyéb helyeken kisebb mértékű az emelkedés. Osszeségében a tó üledékének szervesanyag tartalma alacsony. Okát abban látjuk, hogy a hullámzás a szervesanyag egy részét kidobja a partra (turzások), másrészt a szél hatására létrejött áramlások a szervesanyagot az É-i part szélárnyékos területeire, a nádasok közelébe juttatják. Ezzel magyarázható, hogy az utóbbi helyeken 40%-os szervesanyag tartalmat is találunk [6]. Tabelle 1. Organischer Stoffgehalt der oberen Schlammschicht des Bedaton (in einer Wassermenge von 3 m mit Oxydationsverfahren gemessen ) 1. táblázat A Balaton ielső iszaprétegének szervcsanyag-tartalma (3 in köriili vízmennyiségben, száraz oxidációs eljárással mérve) Emszt (1911) Entz et al. (1963) Ponyi, Frankó (1973) [ %1 Keszthely 2,13 3,20 7,95 Akaii—Szemes 3,21 — 3,15 Tihany, Keleti part 1,25 2,93 Összefoglalás A Balaton 24 keresztszelvényéből származó 168 iszapminta szerves-C analízisét Walkley és Black módszerével végezték el a szerzők, melynek alapján a következő megállapításokat tették: 1. A tó felső 5 cm-es iszaprétegének szerves-C tartalma más európai tavakhoz viszonyítva igen alacsony és 0,27—2,33% között változik. 2. A tó DNy-i részén fekvő két medencében, ahová a vízbefolyások döntő többsége torkollik, viszonylag magasabbak a szerves-C értékek (1,9% felett).' 3. A középső medencétől eltekintve a szerves-C foltszerűen oszlik el, melyek a tó sajátságos hidrodinamikai viszonyai (ÉK-i medence), és részben a Zala-folyó hatása (Keszthelyi-öböl) magyaráz. 4. A vizsgált keresztszelvények szerves-C tartalmának átlagértékei a tó DNy-i végétől (I. szelvény) csökkenő tendenciát mutatnak az ÉK-i medence kezdetéig (XVIII. szelvény), majd újra valamelyest megemelkednek. A medencék között, feltehetően az áramlások miatt, az átlag szerves-C értékek lecsökkennek. IRODALOM [1] Buchanan, J. B., M. Kain (1971): Measurement of the physiological and chamical environment. — In: N. A. Holme, A. D. Mclntyre: Methods for the Study of Marine Benthos. IBP Handbook No 16, 30—58. [2] Csajághy, O., V. Tolnay (1955): Chemical and physical properties of silt deposited. — Hidr. Közlöny, 35, 173—177 (in Hungarian with English and Russian summary). [3] Davies, B. E. (1974): Loss-on-ignition as an stimate of soil organic matter. — Soil Sei. Soc. Amer. Proc. 38, 150—151. [4] Emszt, K. (1911): Die chemische Zusammensetzung des Schlammes und des Untergrundes von Balatonsee-Boden. — Res. wiss. Erforsch, des Balatonsees. I. 1. Tl. Anhang VII. 1—17. [5] Entz, B. (1959): Chemische Charakterisierung der Gewässer in der Umgebung des Balatonsees (Plattensees) und chemische Verhältnisse des Balatonwassers. Annál. Biol. Tihany. 26, 131—201. [6] Entz, B., J. E. Ponyi, O. Tamás (1963): Sedimentuntersuchungen in südwestlichsten Teile des Balaton in der Bucht von Keszthely in 1962. — Annal. Biol. Tihany 30, 103—125. [7] Felföldy, L.—K. Karliczky, J. Tóth (1970): On the organic carbon of the Balaton Lake water. — Bes. in Water. Qual. and Water Technol. VITUKI, 1, 3—13. [8] Frankó, A., E. J.' Ponyi (1973a): Sesonal change of the organic carbon content of Lake Balaton during 1972. — Annal. Biol. Tihany, 40, 185—195. [9] Frankó, A., J. E. Ponyi (1973b): The carbon: nitrogen ration in the top silt layer at different points in Lake Balaton. — Hidr. Közlöny, 2, 81—84 (in Hungarian with English summary). [10] Hansen, K. (1961): Lake types and lake sediments. — Ver. Internat. Verein. Limnol. 14, 285—290. [11] Herodek, S., O. Tamás (1975): A fitoplankton tömege, termelése és a Balaton eutrofizálódása. — Hidr. Közlöny. (In press.) [12] Kajak, Z., A. Hillbricht-Ilkowska, E. Pierzynska (1970): Production in several Mazurian lakes. Preliminary papers for UNESCO-IBP symposium on productivity problems of fresh waters (Kazimierz Dolny, Poland) 1, 173—189. [13] Kuznetsov, S. I. (1968): Recent studies on the role of microorganisms in the cycling [of substances in lakes. — Limnol. Oceanogr. 13, 211—224. [14] Ligeti, L. (1974): Keszthely and Lake Balaton. — Vízügyi Közlemények 3, 402—431 (in Hungarian with English, French and German summary). [15] Muszkalay, L., Starosolszky, Ö. (1964): AufEinwirkung des Windes zustandekommenden Wasserbewegungen am Balaton. Hidrol. Közlöny 8, 337—344. [16] Müller, O. (1969): Sedimentbildung im Plattensee (Ungarn). — Naturwissenschaften 56, 606—615. [17] Ohle, W. (1958): The dynamics of metabolsim of lakes as a function of gas-ebullition from their mud. — Vom Wasser. 25, 127—149. [18] Ohle, W. (1962): The metabolsim of lakes as a basis for 2 general matabolic dynamisms in waters. — Meersforsch. (Kiel), 18, 107—120. [19] Pachner, Cs. (1972): A Zala vízgyűjtő ós a Balaton kapcsolata. — (Manuscript). [20] Pásztó, P. (1963): Examination of the water quality of Lake Balaton. — VITUKI Report No.' 11, p. 125. (Lithogr. in Hungarian witli English, German and Russian summary.) [21] Ponyi, E. J. (1971): Investigations on crustacean and molluscan remains in the upper sedimentary layer of Lake Balaton. -— Annal. Biol. Tihany, 38, 183—197. [22] Ponyi, E. J., Oláh J., A. Frankó (1972): Distribution of organic matter and bacteria in the upper