Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)
4. szám
175 Hidrológiai Közlöny 1977. 10. sz. Beszámoló Hiányos talajvíz-idősorok kiegészítése Dr. RÉTHÁTI LÁSZLÓ, a műszaki tudományok doktora" Vannak hidrológiai feladatok, amelyek csak folytonos idősorok ismeretében oldhatók meg. Sajnálatos körülmény, hogy ennek a követelménynek legnagyobb százalékban éppen a legrégebben telepített VITUKI-kutak nem tesznek eleget, alig találunk közöttük ugyanis olyan kutat, amelyet 1944- és 1945-ben is folyamatosan észleltek. A hiányzó adatok pótlására két lehetőség kínálkozik: a statisztikai és a determinisztikus (fizikai) módszer. Mivel a talajvíz tehetetlensége — így emlékezőképessége is — nagyobb, mint a felszíni vizeké, elegendőnek látszik az első utat, illetve ennek olyan változatát követni, amely a vizsgált időszak hidrológiai és meteorológiai körülményeit is figyelembe veszi. 1. A hiányzó adatok pótlása A következőkben annak a 41 kútnak az idősorát fogjuk vizsgálni, amelyekre korábban homogenitásvizsgálat készült [2], Ezek között mindössze 10 van (alig 25%!), amelynek 1938/72. évi idősora folytonos. A hiányok naptári évek szerint a következőképpen oszlanak meg: 1944 1 kút, 1945 1 kút, 1944 és 1945 19 kút, 1944, 1945 +másik év 4 kút, 1945 -f másik év 2 kút, egyéb év(ek) 4 kút. A felsorolásból is látható, hogy a hiányos idősorú kutak közel 90%-ánál hiányzik a háborús évek közül legalább az egyik, így a vizsgálatot 1944-, ill. 1945-re célszerű elsősorban elvégeznünk. 1.1 Módszertani kérdések Az ismeretlen évi KÖV-et első közelítésként úgy számíthatjuk, hogy a teljes idősorú évek alapján meghatározzuk minden naptári évre i számú hónap átlagos vízállásának (F») és az évi KÖV-nek (K é) a különbségét, majd ezek átlagát Ebből az 1944. évi KÖV: K u =7^+01 A közelítés várhatóan annál jobb lesz, minél nagyobbra tudjuk i-t választani. így pl. a 307. sz. kút esetében az egyes naptári évekre számított V\—K 6 különbségek at i szórása i-vel az 1. ábra szaggatott vonallal kihúzott görbéje szerint változik. Ez a módszer már bizonyos fokig figyelembe veszi az adott kút általános sajátosságait, elsősorban a területre jellemző vízjátékot (a önérték pl. felszínközeli talajvízre általában kisebb, mint a 3—4 m körül mozgó talajvízre). Ugyanakkor közismert tény, hogy a tetőzést követő vízszintsüllyedés (A) mértéke a tavaszi maximum (m) függvénye [1]. így pl. a 307. sz. kútra a vizsgált tartományban A- -0,435 m + 246 alakú, igen szoros (r= 0,937) összefüggés adódott (2. ábra). * Földmérő ós Talajvizsgáló Vállalat, Budapest. Mindezt figyelembe véve, számítási módszerünket úgy finomíthatjuk, hogy meghatározzuk a kútra jellemző Ö'Í(VÍ) összefüggést, ahol ő- az első i hónap átlagos vízállásának (F,) és az évi KÖV-nek (K é) a különbsége. A keresett 1944. évi KÖV ekkor: Z 4 4=F* 4+ŐÍ(FÍ 4). 5 6 7 8 9 10 1. ábra. A Vi — K é különbségek szórása az átlagképzésbe bevont hónapok számának (i) függvényében (307. sz. kút) Fig. 1. Standard deviation of the differences Vi—K é vs. the number of months included (i) in the mean (Well No. 307) Tavaszi maximális vízszint (a perem alatt, cm-ben) 2. ábra. összefüggés a tavaszi maximum (m) és az ezt követő vizszintsüllyedés (A) között (307. sz. kút) Fig. 2. The spring maximum m vs. the subsequent drop A of the water table (well No. 307)
