Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)

3. szám - Kovács Dezső: A folyószabályozás feladatai Magyarországon

134 Hidrológiai Közlöny 1977. 3. sz. Kovács D.: A folyószabályozás — figyelembe véve a vízlépcsők építésének igényeit is szükséges a konténeres technológiával kapcsolatos javaslatok felülvizsgálatai és az alkalmazásukkal kapcsolatos állásfog-" lalás a folyamatban levő kísérletek alapján, — a kőhelyettesítő anyagok és szerkezetek alkalmazása terén elért műszaki fejlesztési i eredmények széles körű ismertetése szükséges, a kipróbált és bevált technológiák bevezetése érdekében. A javaslatok között szerepelt az oldalürítős uszály kísérleti típusának legyártása is, azonban a legújabb áranjánlat szerint a gyártási költség a korábbiaknak közel kétszeresére, kb. 40 millió Ft-ra emelkedett, ezért eddigi javaslatunktól elálltunk. A határozatok végrehajtására intézkedési terv készült a megvalósítás folyamatban van. Összefügg a szabályozási művek építésével és egyben a biztonsági feladatokat ellátó szervezet céljait is szolgálja a vízügyi vízijárműpark fejlesztése, korszerűsítése. Az igények és lehetőségek részletes elemzését tartalmazó előterjesztés alapján az OVH Elnöki Kollégiuma 1974. évben meghatározta a szükséges teendőket, feladatokat [11]. Ezek végrehajtása az anyagi lehetőségek szerint az V. ötéves terv vonatkozásában folyamatban van. A szakágazat irányító-felügyeleti tevékenységének fejlesztése is fontos feladatunk. E tevékenység keretében látja el a szakágazat a tervezés, építés elvi irányítását, koordinálását, a hatósági felügyeletet, a mederkotrások ellenőrzését, a jégveszély elleni védekezés, valamint a hajóútkitűzés irányítását, hogy csak a fontosabbakat említsem. Ugy gondoljuk, hogy elsősorban a fejlesztés személyi feltételeinek a biztosítása szükséges a vízügyi szervek folyamszabályozási részlegei létszámának és összetételének megfelelő kialakításával, majd állandósításával. Szükséges ez azért is, mert egyre kevesebb a nagy szakmai gyakorlattal, tapasztalattal rendelkező folyószabályozó szakember. További feladatunk tehát a szakemberképzés, utánpótlás-nevelés! Folytatjuk ezért a szakmai ismeretek bővítését szolgáló „folyamos" tanfolyamokat, konzultációkat, szakaszbeutazásokat, mert az eddigi tapasztalatok és eredmények biztatóak. A szakmai ismeretszerzésen túlmenően ugyanis jó emberi kapcsolatok is kialakulnak a részt vevő kutató, tervező, építő szakemberek között, amely elengedhetetlen feltétele az együttműködést igénylő további munkáknak. Ezeken a rendezvényeken már formálódik az a szakember-gárda, amelyik képes lesz a nagymúltú szakágazat tevékenységét a korszerű követelményeknek megfelelően ellátni. összefoglalás A folyószabályozás feladatainak meghatározásához ismerni kell a korábbi szabályozások célkitűzéseit, eredményeit, azok hatását, továbbá a fejlesztésnek és az új módszerek kialakításának az indokait, A szabályozások értékelése során megállapíthattuk, hogy a klasszikus célkitűzések ma is érvényesek és megvalósítandók, azonban a megváltozott viszonyok miatt kiegészítésre szorulnak. Az összefüggő szabályozási és a fenntartási munkák hiánya miatt az 1950-es évekre a szabályozási művek jelentős része tönkrement, hatékonyságuk számottevően csökkent, ill. meg is szűnt. Levonható és hasznosítható többek között az a tapasztalat, hogy a legsikeresebben végrehajtott szabályozás sem tekinthető befejezettnek, hanem gondoskodni kell annak állandó kiegészítéséről, fenntartásáról. A vízgazdálkodásban különösen az utóbbi évtizedben bekövetkezett jelentős mértékű fejlődés a folyószabályozást is újabb feladatok elé állította. Nyilvánvalóvá vált, hogy a klasszikus célkitűzések mellett figyelembe kell venni a különböző hasznosító ágazatok igényét is és biztosítani kell a kommunális és ipari vízellátás, a mezőgazdasági vízhasznosítás, a vízerőhasznosítás, a hajózás stb. számára a vízkivételt, a létesítmények üzemelésének a lehetőségét, a megfelelő hajóutat. A megnövekedett követelmények felismerése, a felsődunai vizsgálatok indították el azt a széles körű adatgyűjtő, feltáró és kutatómunkát, valamint vízrajzi felvételezést és adatfeldolgozást jelentősebb folyóinkra vonatkozóan, amelyek eredményeként lehetővé vált új, korszerűbb szabályozási alapelvek és módszerek kidolgozása, összeállítása, majd tervezési útmutatóként történő közreadása. A szakágazat helyzetének felmérése, értékelése alapján azonban meg lehetett állapítani, hogy a fejlesztési célkitűzések és feladatok teljesítése a szakágazat teljes tevékenységének, azaz kutatásitervezési, építési és irányító-felügyeleti munkájának a fejlesztését, korszerűsítését igényli. Ennek megfelelően került sor e területeken a konkrét feladatok meghatározására, amelyekből az alábbi néhány feladat jelentősebbnek ítélhető és kiemelhető: — a Tisza új vízrajzi felvétele, az eredmények korszerű feldolgozása majd közreadása, — a folyószabályozás méretezésével kapcsolatos módszerek továbbfejlesztése, — a tervezési útmutató korszerűsítése, —- az általános szabályozási tervek korszerűsítése, ill. elkészítése a Duna alsó szakaszára és a Tiszára, — az építéstechnológia, ezen belül a polipmarkolós technológia korszerűsítése, tökéletesítése, — a folyamszabályozási részlegek létszámának, összetételének megfelelő kialakítása, állandósítása, — a szakemberképzés és a jó együttműködés érdekében a rendszeres folyamos tanfolyamok, konzultációk, szakaszbeutazások folytatása, ill. szervezése. Összegezve a folyószabályozási tevékenység komplex jellegének megfelelően a feladatok is sokrétűek és ezek végrehajtásánál csak a szakágazat teljes tevékenységére kiterjedő fejlesztés, korszerűsítés vezethet eredményhez.