Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)

3. szám - Kovács Dezső: A folyószabályozás feladatai Magyarországon

132 Hidrológiai Közlöny 1977. 3. sz. Kovács D.: A folyószabályozás lékágrendszerre és a főmederre terjed ki, és amelynek fő célja a meder és a hajózási viszonyok javítása, a dunakilitii vízlépcső elhelyezésének, kialakításának figyelemhevételével történik és a közös ütemtervek szerint 1980-ig be is fejeződik. E rendezés keretében a hajózási szempontból kedvezőtlen folyószakaszokon sor kerül kiegészítő kisvízszabályozási beavatkozásra és esetenként szabályozási, illetve gázlókotrásokra. Ezzel a szabályozási módszerrel a jelenlegi hajóútméreteket tudjuk biztosítani, illetve fenntartani, ami kb. 20—22 dm vízmélység és 80—100 m szélesség a DB vízszintre vonatkoztatva. A vízlépcsőrendszer kiépítésével, illetve üzemelésével kapcsolatosan a régi elhagyott meder és az átmeneti szakasz szabályozása jelent komoly tervezési, építési, majd fenntartási feladatot, amelyeknek a nehézségeit már többé-kevésbé ismerjük, a megoldásokat még nem. Szakágazati feladat a tervezés koordinálása, a helyes szabályozási módszerek megválasztása. A Gönyü—Budapest közötti Duna-szakaszon a vízlépcsőrendszer kiépítéséig állagmegóvási munkák folynak, helyi beavatkozással kívánunk javítani a dömösi sziklapad és a szentendrei szigetcsúcs térségének hajózási viszonyain. A szabályozási beavatkozás módjának meghatározását a szakágazat legközelebbi feladatának tekintjük. — a Budapest alatti szakaszon különösen Dunaföldvár—déli országhatár között több jégtorlódásra hajlamos kanyarulat és gázlós szakasz szabályozását kell folytatni, ill. megkezdeni a jegesárvízveszély csökkentése érdekében. A Paks—Zádor-i kanyar rendezése után a Sió-torok környékének rendezéséről a hartai kanyar, valamint a Sárospart—Dunaszekcső közötti szakasz szabályozásáról gondoskodunk. A beruházási munkák megindítása előtt vizsgálatok, tanulmányok alapján egyértelműen meghatározzuk a helyes és gazdaságos szabályozási beavatkozás módját. Természetesen a közösérdekű Duna-szakasz szabályozását a jugoszláv oldali szabályozással egyeztetjük. Még nincs döntés a Sárospart—Dunaszekcső közötti szakasz rendezésének módját illetően, ezért ez a legközelebbi sürgős feladat. A tervezett munkálatok eredményeként a Budapest alatti szakaszon a hajózási viszonyok is javulnak, és az eddigi tapasztalatok alapján várható a 28—30 dm-es mélységű és 120—150 m szélességű hajóút kialakulása. A Tiszán —-figyelembe véve a tiszalöki, a kiskörei és az épülő Novi-Becej-i vízlépcsők kedvező hatását, a hajózási viszonyok javítása érdekében, a fejlesztési időszakban elsősorban a Dombrád feletti szakasz szabályozása szükséges. A feladat meghatározásánál feltételezzük, hogy a kikötő-átrakó Komoró térségében (új szelvényezés 609 fmk-nél) létesül. Ha a rakodó egy további változatként javasolt helyre, Dombrád térségébe kerül, úgy mintegy 120 millió Ft-ra becsülhető szabályozási munka elhagyható lenne. A csongrádi vízlépcső üzembe helyezéséig a Kisköre alatti Tisza-szakaszon a hajózást korlátozó gázlók megjavítása helyi beavatkozással, kotrással történik. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a vízlépcsők hatásterületén feltétlenül szükséges és új feladatként jelentkezik a partok állandósítása, sőt egyes kanyarok rendezése is. Ennek számbavétele a Tiszalök—Tokaj—Dombrád közötti szakaszon megtörtént és több száz millió Ft-ra becsülhető. Meghatározásra vár a csongrádi vízlépcső által érintett szakaszon is a szabályozási munkák mennyisége, mert kapcsolódó beruházásként ez nem szerepel az előkészítő tervekben. A Dráván — a tervezett időszakban az árvízvédelmi biztonság növelése és a hajózási viszonyok megjavítása egyaránt fontos feladat. A jóváhagyott közös általános szabályozási terv alapján elsősorban a Barcs alatti szakasz mederszabályozása célszerű, ez kielégíti a jövőben várható hajózási igényeket is. A Barcs feletti szakaszon a tervezett vízlépcső elrendezését, hatását figyelembe kell venni. Az összeállítás nem terjedhet ki a többi folyó, folyószakasz szabályozási feladatainak ismertetésére, jóllehet helyi jelentőségüket tekintve ezek is fontosak. A fejlesztési célkitűzések és feladatok teljesítése igényli a folyószabályozási szakágazat teljes tevékenységének, azaz kutatási-tervezési, építési és irányító-felügyeleti munkájának a fejlesztését, korszerűsítését. Ennek keretében: — a kutatás-tervezés, műszaki előkészítés területén feladataink a következők: — az adatgyűjtési módszerek fejlesztése úgy, hogy a folyószabályozás tervezéséhez szükséges információk kellő mennyiségben és időben rendelkezésre álljanak. Gondoskodás az adatok gépi feldolgozásához szükséges programok elkészítéséről. E feladatok közül is kiemelten kezeljük a Tiszát, mielőbb végre kell hajtani a Tisza új teljes vízrajzi felvételét, a felvételi eredmények korszerű feldolgozását majd közreadását, — a szabályozásra kerülő folyók morfológiai jellemzőinek vizsgálata a folyók alakulását befolyásoló morfológiai paraméterek meghatározása a szabályozás célszerű és gazdaságos módjának kiválasztásához. Model I kísérletek végzése a szabályozási művek hatásának a kanyarfejlődés folyamatának leírásához, — a jégjelenségekre vonatkozó ismeretek fejlesztése. A hő- és szennyvízterhelések hatásának vizsgálata a jégjelenségek alakulására. Összefüggések meghatározása a jéglevonulás morfológiai és hőháztartási feltételei között, — kísérleti folyószakaszokon a mederalakulást befolyásoló alapjelenségek, a hordalékmozgás, a mederátrendeződés, a vízjárás kapcsolatának vizsgálata, abból a célból, hogy az eredmények alapján szabályozási módszereket, tervezési irányelveket lehessen meghatározni. Gondoskodás a Tisza