Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)

3. szám - Könyvismertetés

Dr. Salamin P.: A vízrendezés Hidrológiai Közlöny 1977. 3. sz. 117 HHKOB Ce.lbCKOI'O 11 BOflHOrO X03HHCTB. Ha CBOflHOH CXC.Me ocBemaroTca (])H3imecKne npoueccw n neflOJionmccKiie ycJiOBna (JiopMHpoBanHH noBepxnocTHoro cTOKa. Kpo\ie ocyiiieHHH CTaTbH yaejiaeT BHiiMaHiia h BonpocaM 3po3nn. B 3aKJiK)>ieHne npMBOflHTCH nepe'ieHb HayqnoHcc.ieaoBaTeJibCKHX h npoeKTHbix 3a/iai Mejwopaumi. Major theoretical and practical problems in reclamation — drainage By Sálamin, J'. Prof., CTSc. The paper presents in an abstracted form the subject of the discussions on the topic "The theoretical and practical problems in reclamation — drainage". After a general review of agricultural water development the problems in reclamation — drainage are considered in detail. The need for cooperation between the agronomist and hydraulic engineer is emphasized, the successive physical processes involved in the development of surface water and the characteristic situations in the soil are described with reference to a comprehensive illustrative figure. Besides relamation

— drainage, the problems of soil erosion are also dealt, with. In conclusion the problems in designing and research on reclamation —drainage are summarized. Könyvismertetés Jócsik Lajos: Környezetünk védelmében. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest 1976. (343 oldal, 52 fotó, 32 ábra.) A szerző már előző, hasonló tárgyú könyvével, az „Öngyilkos civilizáció"-val belépett a magyar környezetvédelem avatott tollú publicistáinak sorába, ezért érthető, hogy ezt az újabb munkát már valamiféle összehasonlító elvárással fogja kezébe az olvasó. A téma jelenlegi időszerűségét ismerve, állíthatjuk: nem fog csalódni. A könyv alcímében már megadja azt a témakört, melyet igyekszik körülhatárolni: hazai feladatok és nemzetközi együttműködés. Előbbivel kapcsolatosan a szerző feltehetően nyomatékkal használja a feladatok szót, hiszen a könyv utolsó sorai erre engednek következtetni: ,,. . .a környezetvédelemnek ki kell bontakoznia a szép szavak világából. A szólamok eléggé ismeretesek. Most már eljött a tettek ideje !" Az már a szerző szóles látókörének bizonyítéka, hogy a tettekot éppen nemzetközi, pozitív példákból merítve sürgeti. Az első fejezet „A tárgyiasított természet" címet viseli, s részletesen bemutatja a környezetvédelem egyik alapvető kategóriájának, a hulladékoknak számos vonatkozását, így pl. másodlagos nyersanyagforrásként való hasznosításukat (technológiával együtt), az urbanizáció szerepét; mindezeket a termelés ós a fogyasztás oldaláról nézve. A második fejezet hazánk ökológiai helyzetével, a szerző szóhasználatával élve ,,a magyar ökológiai vágyónknál foglalkozik. Tárgyalja mindazokat a környezeti elemeket, melyek jelenleg a környezetvédelem különböző ágazatait képviselik: a levegőt (ezzel együtt a zajt, ill. zajelhárítást), a vizet, a talajt, az élővilágot, a tájat. Végül említést tesz a civilizációs ártalmaktól szenvedő emberiség alkalmas környezetben való pihenéséről, kikapcsolódásáról is. A környezetvédelem főbb nemzetközi vonatkozásait a szerző „A világ nagytakarítása" s a „Nemzetközi együttműködés a szennyeződés ellen" c. további fejezetekben mutatja be, bár a hazánkkal szomszédos országok helyzetét már az előbbiekben vázolta. Jól épül o tárgykörbe, a környezet jogi védelmének s ezen téma hazai eredményeinek ismertetése, a környezetvédelmi törvény előkészítéséig. Végül képet alkothatunk a nemzetközi méretekben folyó környezetvédelmi harcról kót világkonferencián (Párizs 1968, Stockholm 1972 ) keresztül, a Szovjetunió ós az Amerikai Egyesült Államok, valamint a KOST és az ENSZ közötti környezetvédelmi együttműködésről. A könyv Mihail Solohov környezetvédelmi állásfoglalásával zárul, melyről a szerző úgy nyilatkozik, hogy ,,. . .az író s az irodalmi realizmus nem maradhat ólomöntötte fülekkel, amikor nemcsak a létforma alapjainak, hanem az irodalmi háttérnek, a környezetnek helyi és planetáris méretű leromlásáról s feladatként felépítéséről van szó"; ennél a feladatnál már valóban tenni, cselekedni kell ! Keresztes Tibor (Szeged) Petresc.u, N.: Az ármentcsített és vízrendezett teriiletek mezőgazdaságának fejlődése (Dezvoltarea agricultural in zonele indiguite si desecate ). Editura Academiei R. S. R. Bukarest, 1974. Románia területének jelentős részét folyóvízi árterületek és vízállásos területek foglalják el. Ezeknek a területeknek a magasfokú mezőgazdasági hasznosítása igen fontos népgazdasági érdek. Világviszonylatban, az ilyen jellegű területek mezőgazdaságának fejlesztése — mind a fejlett, mind pedig a fejlődő országok esetében — a gazdaságfejlesztési ós általános növekedésért folytatott harc stratégiájában a legfontosabb szerepet játssza. A kötet a fentiekben említett kérdést világviszonylatból vizsgálja, majd konkrétan kiemeli a Duna árterületének romániai szakaszán megvalósított műveket, hatalmas méreteik és az alkalmazott műszaki-gazdasági megoldások ötletessége alapján. Külön is érdekes a román vízépítés ós mezőgazdaság e nagyméretű műveinek részletező ismertetése, valamint a világ különböző tájain — elsősorban Hollandiában, Kínában és az Amerikai Egyesült Államokban — megvalósított hasonló jellegű munkálatokkal végzett összehasonlítás. A szerző az ármentesített ós vízrendezett területek mezőgazdaságának fejlesztési kérdéseit a kibernetika és a közgazdaságtudomány legkorszerűbb elveinek megfelelően, igen eredeti módon veti fel. Saját kutatási eredményei a mezőgazdaság fejlesztési kérdéscinek vizsgálati metodikájára vonatkoznak, teljesen újszerű megvilágításba helyezve ezeket. A javasolt elméleti rendszerben első láncszemként a kérdések ekológiai vonatkozásai szerepelnek, és ezekre dinamikus matematikai modellt dolgozott ki. A második láncszem a mezőgazdaság gazdasági fejlődési folyamatának tervezési metodikájára ad komplex modellt, a folyamat szakaszokra bontására, a vízrendezési létesítményekhez, a településekhez és a lakossághoz való kapcsolatokra figyelmet fordító koncepció alapján. Utolsó láncszemként az ármentesítés ós vízrendezés nyomán fejlődő mezőgazdaság gazdasági hatékonyságát vizsgálja a szerző, az általa javasolt új hatékonysági mutatórendszer a gazdaságossági vizsgálatokra és az ezeket kiegészítő fejlőfési tényezőkre alapul. A kötet tudományos jelentősége azáltal kapcsolódik igen szorosan a gyakorlathoz, hogy az elméletileg fejtegetett rendszert a Duna árterületén kialakuló mezőgazdaság fejlesztésénél felmerülő konkrét problémákhoz köti. A levonható következtetések pedig az egyedinél sokkal általánosabb érvényűek, egyéb térségekre; is alkalmazhatóak, ott, ahol a mezőgazdaság fejlesztése az ármentesítés és vízrendezés révén kialakított körülmények között megy végbe. A magyar mezőgazdász és vízügyi szakemberek számára a kötetben szereplő adatok is igen tanulságosak és hasznosak lehetnek. Egyrészről lehetővé teszik a mezőgazdaság fejlesztésében elért eredmények regisztrálását, másrészről pedig, közvetve, megismerhető a folyamon kialakult helyzet a Duna töltésezését és szabályozását követő időszakban. Boga T. László (Szeged)