Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)

3. szám - Könyvismertetés

Dr. Salamin P.: A vízrendezés Hidrológiai Közlöny 1977. 3. sz. 117 HHKOB Ce.lbCKOI'O 11 BOflHOrO X03HHCTB. Ha CBOflHOH CXC.Me ocBemaroTca (])H3imecKne npoueccw n neflOJionmccKiie ycJiOBna (JiopMHpoBanHH noBepxnocTHoro cTOKa. Kpo\ie ocyiiieHHH CTaTbH yaejiaeT BHiiMaHiia h Bonpo­caM 3po3nn. B 3aKJiK)>ieHne npMBOflHTCH nepe'ieHb Hayqno­Hcc.ieaoBaTeJibCKHX h npoeKTHbix 3a/iai Mejwopaumi. Major theoretical and practical problems in reclamation — drainage By Sálamin, J'. Prof., CTSc. The paper presents in an abstracted form the subject of the discussions on the topic "The theoretical and practical problems in reclamation — drainage". After a general review of agricultural water development the problems in reclamation — drainage are considered in detail. The need for cooperation between the agronomist and hydraulic engineer is emphasized, the successive physical processes involved in the development of surface water and the characteristic situations in the soil are described with reference to a comprehensive illustrative figure. Besides relamation — drainage, the problems of soil erosion are also dealt, with. In conclusion the problems in designing and research on reclamation —drainage are summarized. Könyvismertetés Jócsik Lajos: Környezetünk védelmében. Közgazda­sági és Jogi Könyvkiadó, Budapest 1976. (343 oldal, 52 fotó, 32 ábra.) A szerző már előző, hasonló tárgyú könyvével, az „Öngyilkos civilizáció"-val belépett a magyar környezet­védelem avatott tollú publicistáinak sorába, ezért ért­hető, hogy ezt az újabb munkát már valamiféle össze­hasonlító elvárással fogja kezébe az olvasó. A téma je­lenlegi időszerűségét ismerve, állíthatjuk: nem fog csalódni. A könyv alcímében már megadja azt a témakört, me­lyet igyekszik körülhatárolni: hazai feladatok és nem­zetközi együttműködés. Előbbivel kapcsolatosan a szerző feltehetően nyomatékkal használja a feladatok szót, hi­szen a könyv utolsó sorai erre engednek következtetni: ,,. . .a környezetvédelemnek ki kell bontakoznia a szép szavak világából. A szólamok eléggé ismeretesek. Most már eljött a tettek ideje !" Az már a szerző szóles látó­körének bizonyítéka, hogy a tettekot éppen nemzetközi, pozitív példákból merítve sürgeti. Az első fejezet „A tárgyiasított természet" címet viseli, s részletesen bemutatja a környezetvédelem egyik alapvető kategóriájának, a hulladékoknak számos vo­natkozását, így pl. másodlagos nyersanyagforrásként való hasznosításukat (technológiával együtt), az urbani­záció szerepét; mindezeket a termelés ós a fogyasztás oldaláról nézve. A második fejezet hazánk ökológiai helyzetével, a szerző szóhasználatával élve ,,a magyar ökológiai vá­gyónknál foglalkozik. Tárgyalja mindazokat a környe­zeti elemeket, melyek jelenleg a környezetvédelem kü­lönböző ágazatait képviselik: a levegőt (ezzel együtt a zajt, ill. zajelhárítást), a vizet, a talajt, az élővilágot, a tájat. Végül említést tesz a civilizációs ártalmaktól szen­vedő emberiség alkalmas környezetben való pihenéséről, kikapcsolódásáról is. A környezetvédelem főbb nemzetközi vonatkozásait a szerző „A világ nagytakarítása" s a „Nemzetközi együtt­működés a szennyeződés ellen" c. további fejezetekben mutatja be, bár a hazánkkal szomszédos országok hely­zetét már az előbbiekben vázolta. Jól épül o tárgykörbe, a környezet jogi védelmének s ezen téma hazai eredmé­nyeinek ismertetése, a környezetvédelmi törvény előkészí­téséig. Végül képet alkothatunk a nemzetközi méretekben folyó környezetvédelmi harcról kót világkonferencián (Párizs 1968, Stockholm 1972 ) keresztül, a Szovjetunió ós az Amerikai Egyesült Államok, valamint a KOST és az ENSZ közötti környezetvédelmi együttműködésről. A könyv Mihail Solohov környezetvédelmi állásfoglalá­sával zárul, melyről a szerző úgy nyilatkozik, hogy ,,. . .az író s az irodalmi realizmus nem maradhat ólom­öntötte fülekkel, amikor nemcsak a létforma alapjainak, hanem az irodalmi háttérnek, a környezetnek helyi és planetáris méretű leromlásáról s feladatként felépítésé­ről van szó"; ennél a feladatnál már valóban tenni, cse­lekedni kell ! Keresztes Tibor (Szeged) Petresc.u, N.: Az ármentcsített és vízrendezett teriile­tek mezőgazdaságának fejlődése (Dezvoltarea agricul­tural in zonele indiguite si desecate ). Editura Academiei R. S. R. Bukarest, 1974. Románia területének jelentős részét folyóvízi árterü­letek és vízállásos területek foglalják el. Ezeknek a terü­leteknek a magasfokú mezőgazdasági hasznosítása igen fontos népgazdasági érdek. Világviszonylatban, az ilyen jellegű területek mezőgazdaságának fejlesztése — mind a fejlett, mind pedig a fejlődő országok esetében — a gazdaságfejlesztési ós általános növekedésért folytatott harc stratégiájában a legfontosabb szerepet játssza. A kötet a fentiekben említett kérdést világviszonylat­ból vizsgálja, majd konkrétan kiemeli a Duna árterüle­tének romániai szakaszán megvalósított műveket, ha­talmas méreteik és az alkalmazott műszaki-gazdasági megoldások ötletessége alapján. Külön is érdekes a ro­mán vízépítés ós mezőgazdaság e nagyméretű műveinek részletező ismertetése, valamint a világ különböző tá­jain — elsősorban Hollandiában, Kínában és az Ameri­kai Egyesült Államokban — megvalósított hasonló jel­legű munkálatokkal végzett összehasonlítás. A szerző az ármentesített ós vízrendezett területek mezőgazdaságának fejlesztési kérdéseit a kibernetika és a közgazdaságtudomány legkorszerűbb elveinek megfe­lelően, igen eredeti módon veti fel. Saját kutatási ered­ményei a mezőgazdaság fejlesztési kérdéscinek vizsgá­lati metodikájára vonatkoznak, teljesen újszerű meg­világításba helyezve ezeket. A javasolt elméleti rend­szerben első láncszemként a kérdések ekológiai vonat­kozásai szerepelnek, és ezekre dinamikus matematikai modellt dolgozott ki. A második láncszem a mezőgazdaság gazdasági fejlő­dési folyamatának tervezési metodikájára ad komplex modellt, a folyamat szakaszokra bontására, a vízrende­zési létesítményekhez, a településekhez és a lakossághoz való kapcsolatokra figyelmet fordító koncepció alapján. Utolsó láncszemként az ármentesítés ós vízrendezés nyomán fejlődő mezőgazdaság gazdasági hatékonyságát vizsgálja a szerző, az általa javasolt új hatékonysági mutatórendszer a gazdaságossági vizsgálatokra és az ezeket kiegészítő fejlőfési tényezőkre alapul. A kötet tudományos jelentősége azáltal kapcsolódik igen szorosan a gyakorlathoz, hogy az elméletileg fejte­getett rendszert a Duna árterületén kialakuló mezőgaz­daság fejlesztésénél felmerülő konkrét problémákhoz köti. A levonható következtetések pedig az egyedinél sokkal általánosabb érvényűek, egyéb térségekre; is al­kalmazhatóak, ott, ahol a mezőgazdaság fejlesztése az ármentesítés és vízrendezés révén kialakított körülmé­nyek között megy végbe. A magyar mezőgazdász és vízügyi szakemberek szá­mára a kötetben szereplő adatok is igen tanulságosak és hasznosak lehetnek. Egyrészről lehetővé teszik a mező­gazdaság fejlesztésében elért eredmények regisztrálását, másrészről pedig, közvetve, megismerhető a folyamon kialakult helyzet a Duna töltésezését és szabályozását követő időszakban. Boga T. László (Szeged)

Next

/
Oldalképek
Tartalom