Hidrológiai Közlöny 1977 (57. évfolyam)

3. szám - Dr. Salamin Pál:A vízrendezés jelentősebb elvi és gyakorlati kérdései

114 Hidrológiai Közlöny 1977. 3. sz. Dr. Salamin P.: A vízrendezés kérdés — a vízhozam kicsi —lianem mélységi szintkérdés, a dréncső mélyen van, s az elvezetés mély gyűjtőárkot, s alföldi körülmények között ehhez csatlakozó mély csatornákat kíván. A mély elemek kialakítása nehézkes (nagy földmunka, sok veszteség területben, költséges fenntartás), a vízépítőnek kell a jó megoldást megtalálnia. 5.11 Mezőgazdasági vízrendezési elemek. Szinte minden mezőgazdasági művelet a vízrendezésre is hatással van. Következő felsorolásunk tárgyalásunk kereteit akarja csak megszabni (ezek tehát általában nem közvetlen vízrendezési elemek): 1. területrendezés, művelési ágak kialakítása, táblásítás, úthálózat létesítése, 2. a növénytermesztés (szántókon, réteken, legelőkön, szőlőkben, gyümölcsökben), 4. az erdőművelés, 4. a talajművelés és talajjavítás, 5. az egyéb műveletek. A területrendezés, a művelési ágak megválasztása, a táblásítás, az úthálózat létesítése egyrészt a vízrendezés vonalas létesítményeinek kereteit szabja meg, másrészt jó megoldással más önmagában is nagyban enyhíti az elvizenyősödést vagy az eróziós veszélyt. A növénytermesztés helyes kialakítása síkvidéken is, de kiemelkedően domb-hegyvidéken csökkenti a vízkárokat (a vetésszerkezet jó kialakítása stb.). Az erdősítés, a visszaerdősítés elsősorban az erózió elleni védekezés eszköze. A talajművelés és a talajjavítás — mint arra már sok helyen rámutattunk — a vízrendező szemszögéből nézve a legjelentősebb mezőgazdasági jellegű beavatkozás. A vizet egyenletesen visszatartó talajfelszín, a jó vízbefogadó és vízvisszatartó talajtér már fél sikert jelent az erózió elleni védelemben. Az egyéb jellegű beavatkozások közül megemlítjük például az erő- és munkagépek jó megválasztását (amelyek az adott hajlású lejtőn jól működnek, nem váltanak ki eróziót stb.). Itt említhetők meg további példaként az erózió elleni védelemben jelentős mulch-anyagok (4.7 fejezet). 5.12 Vízépítési vízrendezési elemek. A vízépítési jellegű vízrendezési elemek a következőképpen csoportosíthatók: Közvetlen vízrendezést szolgáló elemek: a táblán belüli elemek: 1. közel vízszintes vízvisszatartó elemek (sáncok, teraszok, teraszsáncok, övbarázdák, övárkok, övcsatornák), 2. a tulajdonképpeni tereprendezés (felszínalakítás), 3. a lejtőirányú vízvezetők, (gyepes és burkolt vízlevezetők), a táblán kívüli elemek: 4. síkvidéki árkok és csatornák, műtárgyaikkal, tározók, 5. domb-hegyvidéki vízmosások, ideiglenes és állandó patakok, vízfolyások, árkok, műtárgyaikkal, tározók, a talajon belüli elemek: 6. a talajt víztelenítő elemek (drénrendszerek), a vízrendezést befolyásoló vízhasznosító elemek: 7. hasznosítási célú tározók (a környezet el vizenyősödése), 8. öntözőrendszerek (nedvesebb helyzet, nagyobb biztonsági igény stb.). Külön ki kell emelni azokat az emelemeket, amelyek a mezőgazdasági települések belterületén, valamint a mezőgazdasági üzemek központjaiban oldják meg a vízrendezési feladatokat. Ezek az elemek tulajdonképpen az előző felsoroláshoz tartoznak, csak a belterület igényeinek megfelelően kisebb különbségeket mutatnak (például más a belsőségi út mentén az árkok kialakítása stb.). Az egyes elemek szerepét itt nem részletezzük. 5.13 A technikai fejlődés kérdései. A jelen fejezet keretei nem engedik meg a műszaki fejlesztés kérdéseinek beható elemzését, mégis szükségesnek tartjuk egy-egy szóban felsorolásszerűen felvetni a műszaki fejlődés legújabb irányait a vízrendezési építési ésfenntartási munkák terén: a földmunkagépek (kis- és nagycsatornák építése, tereprendező gépek stb.) fejlődése töretlennek tekinthető, a drénező, drénfektető gépek fejlődése igen nagy mértékű, a legújabban megvásárolt német drénező gép teljesítménye minden mai igényt kielégít, a műanyagcső-gyártás hazai szempontból még megoldatlan, a vízrendezési elemek, főleg a nagy csatornák fenntartását biztosító gépek hazai széleskörű bevezetése ugyancsak megoldatlan. 5.2 A síkvidéki mezőgazdasági üzem vízrendezési megoldásai A síkvidéki mezőgazdasági üzem vízrendezési megoldásait vagy a vízrendezésre nagy hatású egyéb beavatkozásokat a továbbiakban egységesen (nem bontva fel mezőgazdasági és vízépítési részműveletekre) tárgyaljuk : Az üzem teljes területére terjedő műveletek: 1. területrendezés, művelési ágak megválasztása, táblásítás magas szintű megoldása (figyelemmel a 3.3 fejezetben a táblákkal kapcsolatosan mondottakra), 2. az árokrendszer kellő kapacitású és mélységű kialakítása, vízvisszatartó-szabályozó műtárgyak építése, esetleges tározó, vízvisszatartó területek gondos megválasztäiSä, 3. az úthálózat víztelenítésének kifogástalan megoldása (az útmenti árkoknak a vízvezető rendszerbe való bekapcsolásával és kifogástalan fenntartásával, 4. az üzemi központ burkolatlan területének sűrű drénrendszerrel a víztelenítése (az egykét ha-os központi udvar intenzív drénezése mellékeredményként adódik, ha a gazdaság a szántó vagy legelő területein amúgy is drénez). a táblákon belüli műveletek: (lehetőleg egyszerű, természetes megoldások)