Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)
2. szám - Fehér Ferenc: Előrejelzés síkvidéki rendszerhidrológiai modellek segítségével - Egyesületi és Műszaki hírek
66 Hidrológiai Közlöny 1976. 2. sz. Dr. Petrasovits I.: Az öntözővíznormák [7] Petrsovits I. : Öntözővízigény megállapításának problémái. Hidrológiai Közlöny. 1967. 47. évf. 10. 456-461. p. [8] Petrasovits I. — Balogh J. : Növénytermesztés és vízgazdálkodás. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest, 1975. 316. p. [9] Posgay E. : Az öntözés időpontjának és normájának meghatározása. Öntözéses Gazdálkodás. 1968. 2. 27-38. p. [10] Ruzsányi L. : Adatok a növényállomány vízfogyasztására. Magyar Mezőgazdaság, 1973. 28. évf. 40. 12-13. p. [11] Szabolcs I. : Az Alföld öntözése és a talajok termékenysége. Agrártudományi Közlemények. 29. köt. 1 — 2. 91-96. p. [12] Szalóki S. : A talajvízszint, az evapotranszspiráeió és az öntözés néhány kérdése. Kandidátusi értekezés. Szarvas, 1971. [13] Szász G. : A termesztett növények vízigényének és az öntözés gyakoriságának meteorológiai vizsgálata. Növénytermelés. 1973. 22. Tom. 3. No. 241 — 258. p. [14] Trümmer Á. : Az öntözés alapelvei. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest, 1952. 576. p. On the fundamental and methodological problems related to the standard rates of irrigation By Dr. Petrasovits, I. Doctor of Agricultural Sciences The standard water application rate in irrigation is the highest allowable use rate of irrigation water specified by the competent authority. It must be revised regularly, since the technical level, the training of operators and the economic conditions of the irrigation farms vary in time. Results in agricultural research make the more accurate determination of the standard irrigation rates possible. The fundamental and methodological implications are reviewed for potential inclusion in the new irrigation rate specifications which are to be issued in the near future in Hungary. The standard rate of irrigation is understood as the average water demand estimated for the main climatological regions on the basis of the plant water demand, the properties of the soils irrigated, the depth of the ground water table and the climatic water shortage. For estimating the plant water demand the following simplified oecological scheme is adopted: Vi= ET opt, áÉ h=Vi-Cs, Öt=ÁÉ h-T h, where Vi = the water demand of the plant stand, «2'opt :- the optimal evapotranspiration, áÉ h = the climatic water shortage of the plant, CN = the total precipitation, Öi =r- the irrigation water demand, Tá = the water stored in the soil at the beginning of the growing season In connection with these relationships the factors, which can and which must not be neglected in the standard rate specifications are listed. The concepts are defined and estimation methods are presented for the design water demand on the plant, for the design climatic water shortage and for the design irrigation water demand. The main crops grown are classified into 10 categories on the bais of their koecf»logical moisture demand. One factor involved in the oecological moisture demand is the demand for soil moisture of the various species, the other being their water absorbing ability (depth of the root zone). Examples are presented for estimating the magnitude of the seasonal standard irrigation rate for sugar beet, maize and wheat stands in the climatic regions Tiszafüred, Mosonmagyaróvár and Szeged. The problems still open to debate, requiring further experiences and research are listed in conclusion. Egyesületi és Műszaki hírek Rovatvezető: Dr. VÁGÁS ISTVÁN A Nemzetközi Öntözési és Vízrendezési Szövetség (ICID) IX. Kongresszusa Moszkvában A Nemzetközi Öntözési és Vízrendezési Szövetség IX. Kongresszusát 1975. július 28. ós augusztus 2. között rendezték meg Moszkvában. A Kongresszust megelőző munkabizottsági ülésekkel és a Kongresszust követő tanulmányutakkal együtt a teljes program július 21-től augusztus 17-ig tartott. A Kongresszusnak ünnepi jelleget adott a Szövetség 25 éves fennállásának jubileuma. A rendezvényeken közel 50 ország képviseletében mintegy 2000 fő vett részt. A 19 fős magyar küldöttséget dr. Petrasovits Imre, az ICID Magyar Nemzeti Bizottságának titkára vezette. A Kongresszuson részt vett a Magyar Hidrológiai Társaság által szervezett 12 fős csoport is. A Kongresszus megnyitó ülését ós a fogadásokat a Kreml Kongresszusi Palotájában rendezték meg. A jubileumi emlékülésre és a szakremai ülésekre a Rosszija szálló Koncert termében került sor. A jubileumi ülésen kitüntetéseket adományoztak a Szövetségben kiemelkedő munkát végző személyeknek. Magyar részről Dégen Imrét tüntették ki. A Kongresszus szakmai ülésein az alábbi témák voltak napirendben (zárójelben a beküldött tanulmányok száma). Szimpozion: Az automatizálás bevezetése az öntözés ós a vízrendezés területén (7). 30. kérdéscsoport: Hordalékfogók az öntözővízkivételi műtárgyaknál (36). 31. kérdéscsoport: A felszín alatti vízből való öntözés tervezése (53). 32.1 kérdéscsoport: Az öntözés korszerű módszereinek összehasonlítása (50). 32.2 kérdéscsoport: A szivattyúzási technika fejlesztése az öntözéseknél (23). Speciális ülés: Környezetvédelmi szempontok az öntözés, a vízrendezés ós az árvízmentesítés tervezésénél (19.) Magyar részről a Szimpozionra Dávid László, a 31. kérdéscsoporthoz Érdi, Sándor — Kálmán Miklós, a 32,1 kérdéscsoporthoz Kereszturszky János, Marjai Gyula, Pálfai Imre ós iSzító János, a Speciális ülésre pedig Petresovits Imre küldött be tanulmányt. A Szimpozionon a szerzők röviden bemutatták tanulmányukat, a többi ülésen összefoglaló beszámolók hangzottak el, melyeket felszólalások követtek. A 32.2 kérdéscsoport összefoglalóját Gerencsér Árpád tartotta. A vitában magyar részről Kálmán Miklós, Perényi Károly és V. Nagy Imre szólalt fel. A Kongresszus keretében Öntözési és Vízrendezési Világkiállítást is rendeztek, melynek egyik legsikeresebb része a magyar kiállítási anyag volt. A Kongresszus alatt hajókirándulást szerveztek a Moszkva — Volga Csatornán, a Kongresszus után pedig négy tanulmányutat a következő útvonalakon: I. Kiev — Szimferopol — Jalta — Krasznodár — Szocsi—Volgográd, 2. Szamarkand—Taskent—DuSanbe, 3. Taskent — Fergana— Bukhara, 4. Sukhumi — Tbiliszi — Jereván — Baku. Dr. Pálfai Imre
