Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)
4. szám - Dr. Horváth Imre: Átfolyási vizsgálatok zárt gyorsszűrőben. (Hozzászól: Mészáros Gábor, Pálhidy Attila)
Dr. Hortobágyi 1.: Hidrobiológiái vizsgálatok Hidrológiai Közlöny 1976. 4. sz. 167 IRODALOM [1] Benedek P.—László A.: A vegyészmérnöki tudomány alapjai. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1964. [2] Danckwerts, P. V.: Continuous flow system. Distribution of residence times. Chemical Engineering Science 2, (195:1), 1—13. [3] Fiedler, R. A. —Fitch, E. B.: Appraising Basin Performance from Dye Test Results Sewage and Ind. Wastes. 9, (1959), 1016—121. [4] Horváth I.: Az átfolyási elmélet alapelvei ós azok alkalmazása szennyvíztisztító műtárgyak vizsgálatában. Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények. 1—2, (1968), 223—278. [5] Horváth I.: Az átfolyási elmélet ós a lineáris rendszerek elméletének kapcsolatáról. Vízügyi Közlemények 1. (1971), 44—50. [6] Horváth I.: Szűrési sebesség nevelhetőségének vizsgálata zárt szűrőben. VITUKI zárójelentés, Budapest, 1971. [7] Horváth I.—Juhász J.—Szekeres M.: A szűrési sebesség nevelhetőségének vizsgálata zárt gyorsszűrőben. Vízügyi Közlemények. 3 (1972). [8 ] Tv es, K. .J. : Theory of Filtration. Special Subject No 7. International Water Supply Congress, Vienna. International Water Supply Association. 1969. [9] Levenspiel, O. : Chemical Reaction Engineering. John Wiley and Sons, Inc. New-York —London, 1962. [10] Mintz, D. M. : Modern Theory of Filtration. Special Subject No. 10. International Water Supply Congress, Barcelona. International Water Supply Association, London, 1966. [11] Muszkalay L.—Vágás I.: Ülepítő medencék áramlástani hatásfokának megállapítása. Hidrológiai Közlöny 11/12, (1954), 461—473. [ 1 2] Müller —Neuhaus, O.: Über die Kennzeichung der Hydraulischen Verhältnisse bei Klärbecken. Die Wasserwirtschaft 1. (1952 — 53), 7—10. [13] Schoenemann, K. . Der Chemische Umsatz bei kontinuierlich durchgeführten Reaktionen. Dechema Monographien 21, 1952. [14] Szigyártó Z.: Hidrológiai események valószínűségének becslése eloszlásfüggvények segítségével. Vízügyi Közlemények 4. (1966), 453—480. [15] Todorovic, P.— Todorovic, Z.: Contribution to the Tracer Kinetics Theory. Bulletin of the I ASM. 1. (1966), 111—121. [16] Vágás I. : s Az ülepítós fizikokémiai szemlélete. Hidrológiai Közlöny. 5. (I960), 375—382. [17] Horváth I.: A szűrési sebesség és a hidraulikai gradiens kapcsolata. Hidrológiai Közlöni/ 10. (1974), 454—460. HOZZÁSZÓLÁSOK Muszkalay László* Az átfolyási vizsgálatok mintegy 25 éve terjedtek el részint a vegyipari reaktorok, részint a szennyvíztechnológiai műtárgyak hidraulikai viszonyainak, elsősorban a tartózkodási időnek a meghatározására. Hazai vizsgálataink [11] mindjárt az elején felhívták a figyelmet arra, hogy az általánosan alkalmazott, pillanatnyi adagoláson alapuló, ún. átfolyási hullám meghatározást nehezen befolyásolható hiba terheli. Vizsgálataink azt mutatták, hogy ezt a hibát elsősorban a pillanatnyi adagolás idejének bizonytalansága okozza. Ennek meg* Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest. szüntetésére alkalmaztuk a folyamatos adagolást a vízgyűjtő karakterisztikák esetében definiált mértékadó esők analógiája alapján, vagyis a jelzőoldatot addig adagoltuk, amíg a gyakorlatilag még áramlónak tekinthető térből is megérkezett a jelzőanyag a vizsgált szelvénybe. Ezzel nagymértékben megnőtt az eljárás reprodukálhatósága és ugyanakkor az átfolyási idő szabatos meghatározásán kívül több, hidraulikai és üzemelési paraméter számítását is lehetővé tette. Az eljárásnak azonban, főleg nagy tartózkodási idők esetében technikai nehézségei vannak a hosszú, egyenletes hozamú és intenzitású jelzőoldat adagolás miatt. Ezért az átfolyási görbe meghatározása mellett továbbra is alkalmazzák a jelzőanyag hullám, az ún. átfolyási hullám felvételét is. Ugyanakkor az átfolyási vizsgálatok alkalmazási köre és elméletének felhasználása is nagymértékben kiszélesedett. Az ülepítők vizsgálatán kívül alkalmazzák ftz eljárást szivárgási, szűrési, árhullámlevonulási, diszperziós kérdések megoldására is és matematikai statisztikai alapon eloszlás függvényként is értelmezik. Főleg az árhullámvonulási és diszperziós vizsgálatoknál fontos szerepet kap a pillanatnyi hatásokra létrejövő átfolyási hullámok kérdése. Ezért is az elég nagy számban végzett átfolyási hullámfelvételek értékelése érdekében érdemes foglalkozni a pillanatnyi adagolás körülményeivel és azok hatásával, melyre dr. Horváth Imre jelen tanulmánya jó lehetőséget biztosít. Mészáros Gábor** Tanulmányában Horváth Imre a nyomásalatti zárt gyorsszűrők egységes zárt rendszerként történő vizsgálatáról számolt be. Vitathatatlan, hogy az átfolyási görbék felvételén és analiziálásán alapuló módszer alkalmazása újabb szempontokkal segítheti a gyorsszűrők jobb megismerését. A vázolt vizsgálati módszert azonban jelen formájában csak első közelítésnek tarthatjuk, mivel összevonva vizsgál mind technológiai, mind hidraulikai szempontból alapvetően eltérő folyamatokat. A folyamatok eltérő volta miatt ugyanis — még a kísérlettechnikai problémák ellenére is — meg kell különböztetni legalább a szűrőréteg feletti vízteret, s a tulajdonképpeni szűrőréteget. (A mérések eredményeit még a szűrtvízgyűjtőtér is befolyásolhatja). Fokozottan szükségesnek tartom e megkülönböztetést akkor, ha egy adott berendezés különböző vízhozamok alapulvételével végzett vizsgálatán túlmenően mérési eredmények okszerű felhasználására (pl. méretezés) törekszünk. Hidraulikai szempontból ugyanis a szűrőréteg feletti térben kialakuló áramlási viszonyokat a tehetetlenséghői és a súrlódásból, a szűrőrétegbeli viszonyokat viszont a nyomásgradiensből és a súrlódásból származó erők határozzák meg alapvetően, s a két rész közötti kölcsönhatás — különösen csapvíz esetén — elhanyagolhatónak tűnik. Technológiai szempontból, ugyancsak alapvető eltérések vannak a két tér között, hiszen pl. a ** Budapesti Műszaki Egyetem.
