Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)
3. szám - Dr. Gabriel András: Az erózió mértékéről és lejtős területek mértékadó lefolyásának kérdéséről
Dr. Gábriel A.: Az erózió mértéke Hidrológiai Közlöny, 1976. 3. sz. 129 az ország legerodáltabb területe [15] és a Völgységet, valamint a Hegyhátat (Baranya-csatorna vízgyűjtője), amelyek a talajvédelmi beavatkozás sürgőssége szempontjából a 2., illetve 5. helyen állnak a védelemre szoruló 103 vízgyűjtő közül [3]. Az utóbbira az árvízi hozam megállapításához a Csermák B. által felállított összefüggés közös lefolyási és csapadéktényezője (B) a Bózsva vízgyűjtőjével együtt a legnagyobb az országban. A helyes csapadékkörzetesítéséhez sok, ombrográffal felszerelt állomásra és az adatok hosszabb sorára lenne szükség [17], ha figyelembe vesszük, hogy a nagy záporok hatásterülete különösen dombvidékeken kicsi. Az USA-ban a hasonló célra szolgáló csapadókkörzetek nagysága kereken 1000 km 2, azaz egy járásnyi terület [10]. Bacsó feldolgozásai is részletesebb differenciálást tehetnének lehetővé [1]. Több segédlet és kézikönyv közli az 1, 2 és 4 éves gyakorisággal várható óracsapadékokat 12 állomásról. Bacsó tizenöt meteorológiai állomás ombrográf-szalagjairól a 10 és 20 éves gyakoriságúakat is meghatározta, mintegy 200 állomásra pedig interpolálással megállapította, de ezek nem kerültek publikálásra. Ha 10 éves gyakoriságú záporral számolnánk, akkor közeli adatok hiányában elfogadhatnók mértékadónak a Motoc és Trasculescu [12] által megadott 40 mm óracsapadékot, akik szerint egész Közép-Európára ez az érték irányadó. A Bacsó által példaként közölt kőszegi 10 éves gyakoriságú óracsapadék ugyancsak 40 mm. A nagy záporok kis hatásterületét és a kétségtelenül meglevő, néhány községnvi vagy csak néhány km 2-nyi záporgócos területeket szem előtt tartva, jobbnak látszik a 40 mm óracsapadékkal számolni, mint egy nem záporgócos helyen, 70—80 km távolságban fekvő állomás adataival. Ezzel és Frevert tényezőivel Korbélyénál nagyobb, a gyülekezési idő szerint redukálva ahhoz hasonló y-értékeket kapunk. Frevert tényezői feltételezhetően 10 éves gyakoriságú záporra érvényesek, miután a gyepes vízlevezetőket is ilyen gyakoriságú vízhozamra javasolja méretezni [4]. Mattyasovszkynak hasonló értékű lefolyási tényezői is erre és 5—20% esésű szántóföldre vonatkoznak. Frevertnek az 5—10 százalékos lejtőjű szántóföldre megadott tényezői (talajonként oc = 0,4, 0,6, 0,7) vizsgálataink szerint kicsik a meredekebb lejtőkre vonatkozókhoz (0,52, 0,72, 0,82) képest, inkább 4—5 éves gyakoriságú záporra lehetnének érvényesek egységesen az 5—6%-osnál meredekebb szántóföldekre. Közbeeső «-érték is felvehető (0,5, 0,62). A 40 mm óracsapadéknak megfelelő 111 l/sec ha értékből a meredek lejtőjű középkötött talajra vonatkozó 0,72 lefolyási tényezővel 80 l/sec ha, az 5—10%-os lejtőre közölt 0,6 tényezővel 67 l/sec ha fajlagos lefolyást kapunk. Ha a 4 éves gyakoriságú, Kompolton 80 l/sec ha intenzitású (29 mm) óracsapadékkal számolnánk 68, illetve 48 l/sec ha fajlagos lefolyást kapnánk. Ezeket a vízgyűjtő területével beszorozva és a gyülekezési idő szerint redukálva, a méretezéshez alkalmas vízhozamokat kaphatunk. A lepelben és koncentráltan folyó víz sebességét az Oroszlány által közölt ábrákról vehetjük fel [13]. Különböző gyakoriságú záporokhoz és eltérő módon hasznosított szántóföldekhez talajonként különböző lefolyási tényező tartozik. Tízéves és négyéves gyakoriságú zápor esetén nem számolhatunk azonos tényezővel [17]. Ha feltételezzük, hogy a talaj mindkét esetben azonos mennyiségű csapadékot képes elnyelni, különböző lesz az elfolyás hányada; a 27—29 mm 4 évenként várható esetben kevesebb, mint a 38—40 mm tízéves gyakoriságú zápor idején. Célszerűbb lenne a talaj által felvehető vízmennyiség [9] alapján megállapítani a különböző gyakoriságú záporokból várható lefolyást. A kisvízgvűjtők mértékadó lefolyásai kiszámításának sok nehézségét kiküszöböli a Ven Te Chow által először az USA Illinois államára kidolgozott árhullámkép-számítási módszer. Ez az USA egész területére is alkalmazhatónak bizonyult, és 1968ban a Talajvédelmi Szolgálat kiadta, mint a kisvízgyűjtő területek mértékadó lefolyásának megállapítási módszerét [10]. A módszert nálunk Wisnovszky ismertette [17], és az a magyar viszonyokra történt megfelelő átdolgozás után Vízmosáskötések tervezési irányelvei címen szabványként (OVH MI 142—74.) is megjelent 1975 áprilisában, 800 ha-ig terjedő vízgyűjtőre. A módszerrel a mértékadó vízhozamot a szokásos tényezők: a lefolyási tényező, a csapadéktényező, az árhullámcsúcs-redukciós tényező és a terület szorzatából kapjuk. A négy talajféleség, a művelési ágak, növénycsoportok és ezek termesztési módjai szerint differenciált lefolyási tényezőket Wisnovszky szerint Ven Te Chow 5, 10, 25 és 50 éves gyakoriságú esetre szerkesztette meg. A felsorolt kiadványok csak a 25 éves gyakoriságú csapadékra vonatkozókat közlik. Csapadékként a Ven Te Chow által kidolgozott módszer a megfelelő gyakoriságú 24 órás csapadékot veszi alapul, amelynek a mi viszonyainkhoz hasonlónak vett II. típusánál kereken a fele másfél óra alatt hull le. Ennek legnagyobb része a másfél óra középső félórájában. Az esésviszonyok nem a lefolyási tényezőkben, hanem az árhullámcsúcs-redukciós tényezőben nyernek kifejezést a vízgyűjtő kiterjedésének késleltető hatásával együtt. A mértékadó lefolyás segédletekről is megállapítható. A súlyozással meghatározott lefolyási tényező 100-zal szorozva, a segédletekben a megfelelő hidrológiai állapotot jelenti. Az egyes hidrológiai állapotok (a = 0,6 és 0,9 között) és a háromféle átlagesés (0—3%, 3—8%, 8% felett) szerint különböző segédletekről a vízgyűjtőterület és a mértékadó csapadék függvényében állapítható meg a 25 éves gyakoriságii mértékadó vízhozam, ebből szorzótényezővel a 33 és 50 éves gyakoriságú. A csapadékadatokat az OVH segédletekbe is az országot 16 körzetre osztó MNÖSZ 15 300 sz. szabványból javasolják venni. A segédletből pl. 50 ha vízgyűjtőterületre 75-ös, azaz közepes hidrológiai állapotra, 8% feletti lejtőre, 80 mm 24 órás csapadékra kereken 3 m 3/sec vízhozamot, azaz 60 liter/sec ha fajlagos lefolyást kapunk, 100 ha-ra 55, 20 ha-ra 75 l/sec ha értéket.
