Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

9. szám - Dr. Váncsa András Lajos: Adatok Észak-Magyarország vízfolyásainak algavegetációjához, különös tekintettel a vízminőségi állapotok megítélésére - Dr. Váncsa András Lajos:A Sajó algái és a folyó vízszennyeződése

Hidrológiai Közlöny 1976. 9. sz. 422 Adatok Észak-Magyarország vízfolyásainak algavegetációjához, különös tekintettel a vízminőségi állapotok megítélésére 2. A Sajó algái és a folyó vízszennyeződése* I)r. VÁNCSA ANDRÁS LA .TOS»* Bevezetés Vízszennyezés minden olyan hatás, mely felszíni és felszín alatti vizeink minőségét úgy változtatja meg, liogy a víz alkalmassága emberi használatra és a benne zajló természetes életfolyamatok biztosítására csökken vagy megszűnik. A biológiai vízminőség mutatói (halobitás-, trofitás-, szaprobitás- és toxicitás-fok) közül a trofitás-fok a vízben levő szervetlen növényi tápanyagoknak a növények számára való hozzáférhetőségét jelenti (Félföldy, 1972). Fentiek alapján több éves vizsgálati eredmények megfelelő értékelésével hasznos megállapításokat tehetünk, a jellemző taxonok és az alga literszám ismeretében. Különösen jól jelzik a tápanyag tartalom hozzáférhetőségét az alkalmakként jelentkező alga tömegprodukciók. Ezért fontos számunkra az ilyen jelenségek vizsgálata, különösen olyan vízfolyásban, ahol ipari szennyvizek és kommunális létesítmények szennyvíztisztító berendezéseinek egyre nagyobb oldott-anyag tartalma kerül be, növelve ezáltal a víz elsődleges tápanyagainak mennyiségét. A Sajót 1949-től egész évben szennyezett, vagy igen erősen szennyezett kategóriába tartozó vízfolyásként tartjuk nyilván. A szennyezések már az országhatáron túl nagymértékben terhelik a folyót. Ez az alapszennyezés elsősorban nagy oxigénfogyasztásban megnyilvánuló szerves terhelésben jelentkezik. Hazai mederszakaszában a szennyezések tovább folytatódnak. A szerves anyagok mennyiségének növekedése mellett erősen befolyásolják az egyéb vízhasználatok-vízszennyezések a víz minőségét. Így pl. ipari szennyvizek szervetlen anyag tartalma, mérgek, vegyiipari szennyező anyagok, hőszennyezés, valamint mezőgazdasági termelésből származó, bemosódó szennyezések. Az algavegetáció minőségi-mennyiségi viszonyainak tanulmányozására 1965—1969 között összesen 291 algagyűjtést vizsgáltam és értékeltem az alábbi részletezés szerint: 1965-ben 12 1966-ban 25 1967-enn 80 1968-ban 16 1969-ben 158 Az 1969-ben vizsgált 158 gyűjtésből 130-at kvalitatíve és kvantitatíve is feldolgoztam, a 130 részletesen vizsgált algológiai mintából 96 származik azonos nyolc szelvény gyűjtőhelyein ha* Előadásként elhangzott: a MBT Botanikai Szakosztályának 991. szakülésén (1974. III. 19-én). Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság, Miskolc. vonta végzett gyűjtések anyagából. Ezek az adatok adják tanulmányom gerincét, melyeket együtt értékeltem az 1965—1968 közötti években elvégzett vizsgálataimmal. Korábbi közleményemben (Váncsa, 1974) már előzetes rövid közlést adtam a Sajó algavege7. ábra. A vizsgálati terület vázlatos helyszínrajza A fekete nyilakkal jelzett fontosabb szennyezők a magyarországi mederszakaszon sorrendben az alábbiak : BL: Borsodnádasdi Lemezgyár ÓKÜ : Ózdi Kohászati Üzemek BH: Borsodi Hőerőmű BVK: Uorsodi Vegyi Kombinát f:M V : Észak-Magyarországi Vegyiművek LKM : Lenin Kohászati Művek DIGÉP: Diósgyőri Gépgyárak MISKOLC: Miskolc-város egyéb ipari- és kommunális szennyvizei, részben a Szinva patakon, részben közcsatornahálózaton keresztül A körökkel jelzett mintavételi helyek közül az 1—8. sorszámnak 1: Sajópüspöki, 2: Dubicsány—Vadna, Sajókaza, 4: Sajószentpéter, 5: Miskolc felett, 6: Felsőzsolca, 7: Sajólád, 8: Kesznyéten) a havonta rendszeresen, míg a sorszámnélküli körök (sorrendben azl —2. között: Hangony felett, Putnok; a 3- 4. között: BH—BVK felett, BH—BVK alatt; a 4—5. között: Sajóecseg, Szirmabesenyő; az 5—6. között: Szinva alatt; a 7—8. között: Ónod, Körömi-rév és Sajóörös; a 8. után pedig: Takta alatt, a Tiszába torkolás előtt) az alkalomszerűen végzett gyűjtések szelvényeit jelölik Abb. 7. Schematischer Lageplan des I

'ntersuchungsgebiets Die mit schwarzen Pfeilen bezeichneten wichtigsten Verunreiniger sind an der ungarischen Flussstrecke

: BL: Borosdnádasdi Lemezgyár (Blechf'abrik Borsodnádasd) ÓKÜ: Ózdi Kohászati Üzemek (Ózder Hüttenwerke) BH: Borsodi Hőerőmű (Borsoder Wärmekraftwerke) BVK: Borsodi Vegyi Kombinát (Chemisches Kombinat Borsod) f,M V: Északmagyarországi Vegyiművek (Chemische Werke Nord-Ungarns) LKM: Lenin Kohászati Művek (Hüttenwerke Lenin) DIGÉP: Diósgyőri Gépgyárak (Maschinenfabriken Diósgyőr) MISKOLC: Sonstige Siedlungs- und Industrieabwässer der Stadt Miskolc, teils am Szinva-Bach, teils über das öffentliche Kanalnetz An den mit Kreisen bezeichneten Probenahmestellen werden unter Nr. 1—8 (Sajópüspöki, 2: Dubicsány—Vadna, S: Sajókaza, 4: Sajószentpéter, 5: oberhalb von Miskolc, 0: Felsőzsolca, 7: Sajólád, 8: Kesznyéten) monatlich regelmässig, an jenen ohne Nummern (in der Reihenfolge zwischen 1—2: Oberhalb von Hangony, Putnok( zwischen 3—4: oberhalb der BH—

BVK, unter BH—

BVK; zwischen 4—5:Sajószeg, Szirmabesnyő; zwischen 5—(>: stromab der Szinva; zwischen 7—8: Onód, Körömi-rév und Sajóörs, schliesslich nach 8: unter Takta, vor Einmündung in die Theiss) nur gelegentlich Einsammlungen vorgenommen JELMAßYARAUT' ^ Szennyezés Mintavételi hely Település O