Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

3. szám - Dr. Gabriel András: Az erózió mértékéről és lejtős területek mértékadó lefolyásának kérdéséről

Dr. Gábriel A.: Az erózió mértéke 1. kép. A gödöllői tartamvizsgálatban a lefolyásmérő parcellák alatt elhelyezett felfogó berendezés Puc. 1. yjiaenueamtfan ycmaHoeKa, pacnoAoxceHnan Ha cmoKoeux ruiowaúKax e redéAAé e cmaipioHapHOM onume III. 1. The intercepting device positioned at the lower end of runoff plots in the long-term experiments at Gödöllő művelt területeken a hosszú lejtők meredek, alsó szakaszán több, 2,2—2,4 m mélységet elérő igen szűk vízmosás keletkezett, többnyire traktorkeréknyomban. Amikor a vízmosás átvágódott az 50—60 cm mély, kötöttebb rétegen, és a laza homokba mélyedt, fenekét a víz az egyes lépcsők között eróziómentes lejtőig erodálta (2. és 3. kép). Az ugyanitt 1972 nyarán még kétszer bekövetkezett felhőszakadás már csak hosszabbította és nem mélyítette az április közepén keletkezett vízmosásokat. Áprilisban a 15—16% esésű, legerodáltabb lejtőszakaszon 4800 t/ha — a legerodáltabb (vízszintesen 10 m, lejtősen 1 m hosszú) mérőhelyen 12 500 t/ha — talajlesodrást mértünk. Ugyanakkor a táblán 30—40 m-rel feljebb azonosan művelt 5%-os lejtőről csak 110 t/ha talaj mosódott le, vízszintesen művelt, 9—11%-os rövid lejtőről pe2. kép. A vízvájatok egyenletes eloszlásánál térfogatuk alapján is mérhető az erózió Lejtőirányban művelt szántóföld egy felhc'szakaaás után Kerepes, 1972. április. Puc. 2. npu paeitoMepiioM pacrtpedeAeHuu 3p03U0iinbtx 60p03Ö 3p03UW M03KH0 U3MepUmb, UCXOÖH 113 UX OŐbéMO. riauiHH, oöpaóomaHHaa edoAb CKAOIIO nocAe Aiienn. Kepenem, anpeAb 1972 z III. 2. Where the rills are distributed uniformly, the rate of erosion can be measured also on the basis of their volume. Land ploughed parallel to the slope after a cloudburst. Kerepes, April 1972 Hidrológiai Közlöny, 1976. 3. sz. 127 dig 180 t/ha. Búzavetésben ekkor sem észleltünk mérhető eróziót. Kisparcellás vizsgálataink szerint is nemcsak az eróziónak, de a felszíni elfolyásnak is nagyobb része a tavaszi és nyári záporok idején keletkezik. Nagyol)b eróziós kárt a 15—16 mm mennyiséget és 0,4 mm/perc intenzitást elérő záporok okoznak. Északabbra pl. Lengyelországban, a Szovjetunió területének nagy részén nagyobb erózió keletkezik a lefolyó hólé, mint a záporok nyomában [16]. 3. kép. A 2. ábrán látható lejtőrész közelében traktorkeréknyomokban keletkezett 2—2,4 mély vízmosások. Kerepes, 1972. április Puc. 3. Oepaeu, ZAyőuHoü 2—2,4 M, eo3HUKiuue e KOAeax, ocmaeAenHbix mpanmopoM EŐAU3U ytacmica CKAOHO, U3O6paoKeiinozo na puc. 2. Kepenem, anpeAb 1972 e. III. 3. 2 to 2, 4 m deep gullies developed in the vicinity of the slope section shown in Fig. 2. in tractor wheel tracks Kerepes, April 1972 Télen hóolvadáskor nagy talaj lesodrást inkább a barázdákban, hajlatokban koncentrálódó víz idéz elő. Rövid lejtőszakaszokról a lefolyó hólé magasabb területekről való ráfolyás nélkül nem sodor magával sok talajrészecskét. Tartamvizsgálatunkban nagyobb téli eróziót az alul fagyott talajra hullott esők okoztak. A legnagyobb téli félévi eróziót kukorica alá művelt parcellán mértük 1963ban 5,5 t/ha értékben. Az utóbbi időben évtizedenként mintegy két alkalommal volt annyi havunk, amennyiből jelentős lefolyás keletkezett. Egyik ilyen havas tél végén, 1954 márciusában a vízvájatok alapján Pilisszentkereszten a község és a Pilis-csúcs közötti 14—17 százalékos lejtőn mértük a talajlesodrást. Ekkor