Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

2. szám - Dr. Blahó Miklós–dr. Vajna Zoltán: Közel vízfajsúlyú szemcsék eltávolítása szennyvízből, flotációval

Fehér F.: Előrejelzés síkvidéki rendszerhidrológiai modellek segítségével Hidrológiai Közlöny 1976. 2. sz. 93 2. ábra. A belvizelőrejelzés elvi sémája Puc. 2. IIpuMjunuaAbHan cxeMa npedcKa3bwanun nodmonAenuH Fig. 2. Diagrammatical scheme of excess runoff forecasting nagyságrendű. A belvízrendezés célja éppen ennek az időelőnynek a csökkentése, mert így gyorsul a levonulás és csökkennek a károk. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetben a korábbi években kidolgozásra került egy csapadékelőrejelző program, amely a sokéves csapadékadatokból tájékoztató előrejelzést ad. (A program neve: UCSAP ,programmnyelv: FORTRAN-IV, számítógép: IBM-360). Ezzel a programmal csak tájékoztató adatokat kaphatunk. A belvízelőrejelzés elvi sémáját a 2. ábrán mutatjuk be, hozzátéve azt, hogy az ábrán feltüntetett előrejelzési lehetőségekre az előbbiekben részletesen tárgyalt területi határok vonatkoznak. 4. Előrejelzés rendszerhidrológiai modellekkel A síkvidéki rendszerhidrológiai modellekkel való előrejelzés gyakorlati végrehajtását az EXPRE program lefuttatásával kell kezdeni. Az EXPRE program futtatásához [5] alapján hidrometeorológiai adatok (csapadék, léghőmérséklet, levegő relatív nedvességtartalma) talajfizikai adatok (Horfow-képlet paraméterei, kezdeti talajnedvességtartalom érték), az evapotranspiráció számításához szükséges növényszorzó, és a beszivárgási körülményszorzó megadása szükséges. Ennek alapján összeállítjuk az input táblázatot, majd a futtatás után megkapjuk a naponként keletkező belvíztömeg értékeket. A 3. ábrán a Mirhó—Gyolcsi kísérleti belvíztöblözet 1970. február—áprilisi belvízhelyzetét mutatjuk be, mégpedig a csapadék értékeket, a számított és mért belvíztömeg értékeket, valamint ezek folyamatos összeggörbéjét. Az ábrán látható, hogy az összes keletkezett belvíztömeg számított értéke jól egyezik a mért értékkel. A 4. ábrán a Dobai-belvízöblözet (Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság) 1970. márciusi belvízhelyzetét mutatjuk be. A csapadékból az EXPRE modell segítségével számítottuk a belvíztömeget, majd ezt a DRAINAGE modell segítségével alakítottuk át belvízhullámmá. Az ábrán feltüntettük az elöntött területet is. A DRAINAGE program paramétereit [6] szerint kell összeállítani, meg kell adni az öblözetet jellemző és a vizsgált belvízhelyzetet jellemző paramétereket. A 3. és 4. ábrából levonható következtetések a szakemberek számára értékes tájékoztatást nyújtanak. így a 6. ábrán látható, hogy a keletkezett belvíztömeg 9,6 mm, ebből a m

3-ben kifejezett értéket és a várható elöntést ki lehet számítani. A 4. ábrán bemutatott belvízhullámból látható, hogy a szivattyútelep kapacitása kielégítő, mert a maximális vízhozamot rövid ideig kell szállítania, de a teljes belvízrendszer nem működik kielégítően, hiszen a terület a víztől csak lassan mentesül, amit az elöntött terület lassú csökkenése mutat. 5. Az előrejelzés operatív megoldása A síkvidéki rendszerhidrológiai modellek segítségével történő belvízelőrejelzés operatív megvalósításának jelenleg több akadálya van. Az EXPRE modell segítségével tönrténő előrejelzéshez, amely nagyobb tájegységekre vonatkozó előrejelzést is adhat, szükséges talajfizikai, növényzeti és hidrológiai feltáró és adatgyűjtő munka. Ezen adatok előzetes összegyűjtése az operatív előrejelzés egyik feltétele. A DRAINAGE modell csak egyes belvízöblözetekre alkalmazható és igen részletes adatgyűjtés szükséges alkalmazásához. Operatív nehézség az is, hogy a programok lefuttatásához szükséges számítógépi kapacitás jelenleg csak Budapesten áll rendelkezésre. A számítások elvégzéséhez pillanatnyilag a VITUKI közreműködése szükséges. Az 1. táblázatban a síkvidéki rendszerhidrológiai modelleket és programokat foglaltuk össze. Itt jegyezzük meg, hogy GIER típusú gépen történő futtatásra a VITIJKI-nak nincs lehetősége, de a szükséges dokumentáció ren-