Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

2. szám - Dr. Roller Béla–dr. Nagy Tamás–dr. Györgyi József: Szivárgási áramképek vizsgálata véges elemek módszerével

Hidrológiai Közlöny 1976. 3. sz. 83 Felszínivíz tisztításával kapcsolatos zoológiai vizsgálatok jelentősége Dr. HEGEDÜSJÄNO S*— KOLLÁR GYÖRG Y** Amikor felszínivíz tisztításával jutunk ivóvízhez, mindig szem előtt kell tartanunk, hogy tulajdonképpen élő rendszerrel dolgozunk. Nyersvizünk különböző egyedszámban mindig tartalmaz élő és elpusztult növényi és állati szervezeteket. A tisztítás folyamatának lényeges feladata az, hogy a lebegőanyag és oldott vegyületek sokaságának eltávolítása és bakteriológiailag megfelelő minőségű ivóvíz biztosítása mellett, a fito- és Zooplankton tagok nagyrészét is eltávolítsa. E plankton szervezetek testében a baktériumok ugyanis, mint zárványok, a klór csírátlanító hatásával szemben védelmet nyerve kerülhetnek az ivóvíz hálózatba, de tápanyag-forrásként a vezetéki endemikus flóra és fauna számára is jelentősek. Jelen dolgozatunkban a nyersvíz Zooplankton összetételét és a felszínivíz-tisztítással készült ivóvíz biológiai minőségére gyakorolt hatását tárgyaljuk. Anyag és módszer Vizsgálat ainkat, a budapesti folszíriivíz tisztítóműben felhasználásra kerülő nyersvízből (1659 folyó kin/ és a tisztítóműben gyártott ivóvízből végeztük. A mintavétel minden esetben délelőtt 10 órakor történt. Mindkét vízminta esetében külön-külön 60 /t-os pórusméretű (Príma 25) plaiiktonbáló segítségével 100 liter vizet szűrtünk le. Az összegyűlt szesztont cent rifugálással tömörítettük és azonnal vizsgáltuk. Konzervált mintával — a mikroszervezetek roncsolódása miatt- sohasem dolgoztunk. Célunk nem a fauna teljes minőségi és mennyiségi viszonyainak felmérése, hanem az volt, hogy az ivóvíztisztításnál szinte egyeduralkodó jelentőségűnek tartott fitoplankton mellett, a figyelmet a Zooplankton jelentőségére is felhívjuk. Vizsgálati eredmények Duna Tipikus Zooplankton tagok — euplanktonikus szervezetek — csak néhány törzs -— Plasmodroma, Ciliophora, Aschelminthes és Arthropoda-fajai közül kerülnek ki. Legtöbbször azonban tychoplanktonikus szervezetek — Nemathelminthes, Annelida, stb. — is, mint plankton vendégek kerülhetnek a planktonszervezetek közé. A Zooplankton tagjai közül egyesek a baktériumok számának csökkentésében, oldott vegyületek és darabos, formált tápanyagok eliminálásában, mások a növényi tápanyagnak az állatvilágba történő átáramoltatásában vesznek részt. Mennyiségük a Dunában kicsi. Az egyedszám csak a nyári hónapokban haladja meg az 1000 ind/l értéket. Az év jelentős részében 100—1000 ind/l érték között váltakozik . A téli hónapokban pedig 100 ind/l érték alá csök* Fővárosi Vízművek. * * Bp. Műszaki Egyetem. Vízgazdálkodási és Vízépítési Intézet. ken. Különösen alacsonynak tűnik ez az érték, ha a fitoplankton magas, sokszor 30—40 millió ind/1 egyedszámát vesszük figyelembe. A Duna zooplanktonjában a mennyiségi viszonyokat tekintve a kerekesférgek (Rotatoria) dominálnak. Tavaszi hónapokban a Rotaria rotatoria Pallas a leggyakoribb. Nyáron, amikor az egyed- és fajgazdaság is a legnagyobb, legjelentősebbek a Keratella cochlearis Gosse, Keratella quadrata 0. F. Müller, Branchionus culyciflorus Pallas, Branchionus quadridentatus Hermann, Branchionus quadredentatus var. bevispinus Ehrenberg, Branchionus urceolaris 0. F. Müller, Filinia longiseta\Ehrenberg, Kellicottia longispina Kellicott és a Synchaeta pectinata Ehrenberg fajok [3, 11] (1 és 2. kép). Igen jellemzőek a Duna zooplanktonjára a csillósok (Ciliophora), melyek közül a nyeles csillókoszorusok (Peritricha) rendjébe tartozó Vortieella campanula Ehrenberg, Epistylis plicatilis Ehren1. kép. Keratella cochlearis, kerekesjéreg Fig. 1. Keratella cocldearis •» 2. kép. Rotaria rotatoria, kerekesjéreg Fig. 2. Rotaria rotatoria