Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

2. szám - Dr. Molnár Béla–M. Murvai Ilona: A Kiskunsági Nemzeti Park fülöpházi szikes tavainak kialakulása és földtani története

Dr. Molnár B.— M. Murvai 1.: A Kiskunsági Nemzeti Park Hidrológiai Közlöny 1976. 2. sz. 71 5. ábra. A fülöpházi szikes tavak területe fontosabb szemcse­összetétel típusgörbéi, a minták karbonáttartalmával \ —B A karbonátiszapos minták szemcseösszetételi görbéi 1 Kondor-tó 1. sz. f. 2,0—2,5 m (26,0%) 2 Kondor-tó 2. sz. f. 0,5—1,0 m (36,4%) :i Kondor-tó 2. sz. f. 1,0—1,3 m (36,4%) 4 Kondor-tó 3. sz. f. 0,3—0,4 m (50,0%) 5 Kondor-tó 3. sz. f. 0,4—0,5 m (48,0%) 6 Kondor-tó 3. sz. f. 0,5—0,6 m (57,0%) 7 Kondor-tó 3. sz. f. 1,0—1,5 m (50,0%) 8 Kondor-tó 6. sz. f. 0,6—0,8 m (72,0%) 9 Kondor-tó 4. sz. f. 0,4—0,5 m (56,5%) 10 Kondor-tó 5. sz. f. 0,2—0,4 m (65,5%) C—I) A finom homokos lösz szemcseösszetételi görbéi 1 Kondor-tó 1. sz. f. 6,0—7,0 m ( 5,0%) 2 Szappanosszék 12. sz. f. 2,5—3,0 m (32,7%) 3 Szappanosszék 12. sz. f. 3,0—3,5 m (28,6%) 4 Szappanosszék 11. sz. f. 1,0—1,5 m (31,4%) 5 Szappanosszék 11. sz. f. 1,5—2,5 m (19,0%) 6 Szappanosszék 9. sz. f. 1,5—2,0 m (36,4%) 7 Szappanosszék 9. sz. f. 3,0—4,0 m (23,0%) 8 Szappanosszék 9. sz. f. 5,0—6,0 m (34,1%) 9 Hattyússzék 18. sz. f. 3,0—5,0 m (25,4%) 10 Hattyússzék 18. sz. f. 9,0—10,0 m (30,4%) E A finom homok szemoseösszetételi görbéi 1 Kondor-tó 1. sz. f. 4,0—5,0 m (14,5%) 2 Kondor-tó 2. sz. f. 3,5—4,0 m (15,0%) 3 Kondor-tó 6. sz. f. 2,0—2,5 m (20,4%) 4 Szívósszék 14. sz. f. 0,0—0,5 m (25,0%) Puc. 5. HauóoAee xapaKmepnue munbt tcpuebix epauyAO­MempwiecKOZo cocmaea nopod, CAaeawtifux OKpyweHue co­AomciKoebix 03ep <t>ioAenxa3a c yi'a3auucM coöepncauusi KapßoHama: A—B rpüHyJTOMCTpHHecKHe KpHBhie KapooHarm.ix H/TOB 1 03. KoHnop 1. 2,0—2,5 m (26,0%) 2 03. Konnop Jfi 2. 0,2—1,0 m (3(5,4%) 3 03. Konnop JA 2. 1,0—1,3 m (36,4%) 4 03. KoHnop Jíi 3. 0,3—0,4 M (50,0%) 5 03. Konnop JA 3. 0,4—0,5 m (48,0%) 6 03. Konnop .Ni 3. 0,5—0,6 M (57,0%) 7 03. KoHnop K? 3. 1,0—1,5 M (50,0%) 8 03. KOHAOP .Ni 6. 0,6—0,8 M (72,0%) 9 03. KOHNOP .Ni 4. 0,4—0,5 M (56,5%) 10 03. KOHAOP Mi 5. 0,2—0,4 M (65,5%) C J.I rpílHyJIOMCTpHMCCKHe KpHBhie Kap60H;ITHI,IX HJIOB 1 03. Konnop .Ni 1. 6,0— 7,0 m (5,0%) 2 03. CannanomceK .Ni 12. 2,5— 3,0 M (32,7%) 3 03. CannaHouiceK Jft 12. 3,0— 3,5 M (28,6%) 4 03. CannanomceK .Ni 11. 1,0— 1,5 m (31,4%) 5 03. CannaHouiceK .Ks 11. 1,5— 2,5 m (19,0%) 6 03. CannaHouiceK .Ni 9. 1,5— 2,0 M (36,4%) 7 03. CannaHouiceK .Ni 9. 3,0— 4,0 M (23,0%) 8 o3. CannaHouiceK Jft 9. 5,0— 6,0 M (34,1 %) 9 03. XaTThymceK .Ni 18. 3,0— 5,0 M (25,4%) 10 03. XaTTbymceK .Ns 18. 9,0—10,0 M (30,4%) E rpaHyjioMeTpH'iccKHe KpHBbie TOHKHX necKOB 1 03. KoHnop M 1.4,0—4,5 M (14,5%) 2 03. Kongop .Ni 2. 3,5—4,0 m (15,0%) 3 OS. Konnop .Ni 6. 2,0—2,5 m (20,4%) 4 03. CHBomceK Ms 14. 0,0—0,5 m (25,0%) Abb. 5. Wichtigere Kornzusammensetzungs-T ypenkurvcn der Sodaseeböden bei Fülöpháza, mit dem, Karbonatgehalt der Sodaseen A — It Kornzusammensetzungskurven der karbonatschlammigen Pro­ben: 1. Kondor-See, Bohrung Nr. 1 2,0—2,5 m (26.0%) 2. Kondor-See, Bohrung Nr. 2 0,5—1,0 m (36,4%) 3. Kondor-See, Bohrung Nr. 2 1,0—1.3 m (36,4%) t. Kondor-See, Bohrung Nr. 3 0,3—0,4 m (50,0%) 5. Kondor-See, Bohrung Nr. 3 0,4—0,5 m (48,0%) (i. Kondor-See, Bohrung Nr. 3 0,5—0,6 m (57,0%) 7. Kondor-See, Bohrung Nr. 3 1,0—1,5 m (50.0%) 8. Kondor-See, Bohrung Nr. 6 0,6—0,8 m (72,0%) 9. Kondor-See, Bohrung Nr. 4 0,4—0,5 m (56,5%) 10. Kondor-See, Bohrung Nr. 5 0,2—0,4 m (65,5%) €—1> Kornzusammensetzungskurven des feinen sandigen Löss 1. Kondor-See, Bohrung Nr. 1 6.0—7,0 m (5,0%) 2. Szappanosszék, Bohrung Nr. 12 2,5—3,0 m (32,7%) 3. Szappanosszék, Bohrung Nr. 12 3,0—3,5 m (28,6%) 4. Szappanosszék, Bohrung Nr. 11 1,0—1,5 m (31,4%) 5. Szappanosszék, Bohrung Nr. 11 1,5—2,5 m (19,0%) 6. Szappanosszék, Bohrung Nr. 9 1,5—2,0 m (36,4%) 7. Szappanosszék, Bohrung Nr. 9 3,0—4,0 m (23,0%) 8. Szappanosszék, Bohrung Nr. 9 5,0—6,0 m (34,1%) 9. Hattyússzék, Bohrung Nr. 18 3,0—5,0 m (25,4%) 10. Hattyússzék, Bohrung Nr. 18 9,0—10,0 m (30,4%) Ii Kornzusammensetzungskurven des Feinsands: 1. Kondor-See, Bohrung Nr. 1 4,0—5,0 m (14,5%) 2. Kondor-See, Bohrung Nr. 2 3,5—4.0 m (15,0%) 3. Kondor-See, Bohrung Nr. 6 2,0—2,5 m (20,4%) 4. Szívósszék, Bohrung Nr. 14 0,0—0,5 m (25,0%) része belekeveredett a löszbe. A lösz lerakodási ide­jének változatos domborzatú felszínét, a löszben több helyen harántolt finom homok réteg is bizo­nyítja (Kondor-tó I. szelvény 1, a II. szelvény 7, vagy a Hattyússzék V. szelvény 17-es fúrásában.) Ezek a finom homok rétegek a Kondor-tó medre alatt domborúak. A Hattyússzék V. szelvény 15., vagy a 18. fúrásában a felszínhez viszonyítva ho­morú felszín mutatkozik. Ezt jelzi a sok csigahéj­maradványos, 16,0%-os humusz tartalmú sötét­szürke kőzetliszt, sőt a 18. fúrásban alatta még a karbonátiszap kifejlődés is (3—4. ábra). A finom homokos lösz porózus és mert a talajvíz­szint alatt van, benne már redukciós folyamatok is lejátszódnak így szürke színű. A finom homokos lösz karbonáttartalma, néhány minta kivételével, igen jelentős (25—30%). Egyes esetekben azonban, különösen ott, ahol felette köz­vetlenül karbonátiszap települt, ennél is több (4. ábra III. szelvény 11. fúrás, 5. ábra D). A III. szel­vény helyén a lefelé szivárgó víz a karbonátiszap­ból kioldott karbonát-anyagot dúsította fel. 2. A finom homokos löszre a szappanosszéki IIT. szelvény helyének kivételével először löszös finom homok települt. Ez felfelé laza aprószemű futó­homokba megy át. A szappanosszéki szelvényben az aprószemű futóhomok közvetlenül a finom ho­mokos löszre települt (4. ábra). A vizsgált területen a löszös finom homok 0,5—2,8 m, az aprószemű homok pedig 1,0—3,5 m-es vastagságú. Ez 'együttesen tehát mintegy 2,0—6,0 m-es vastagságot jelent. A löszös finom homoknak a finom és apró homok tartalma eléri, vagy meghaladja az 50%-ot. Ebből következik, hogv a kőzetliszt frakciója is lényeges (5. ábra E). Az aprószemű futóhomok uralkodó frakciója 0,1—0,2 mm-es. A tavaktól Ny-ra levő futóhomok­ban azonban gyakran található 0,4—0,8 mm ural­kodó szemcseméretű vékony közbetelepült futó­homok lencse is. A homokszemcsék felszíne matt, alakjuk legömbölyített. A löszös finom homok változó karbonáttartalmú. Ez elsősorban attól függ, hogy van-e felette karbo­nátiszap. Ha igen, eléri a 25—30%-ot is, egyébként azonban csak 15% körüli. A korábbi nehézásvány-vizsgálatokkal bizonyí­tott, hogy az itteni homokot Ny-ról a Duna árteré­ről fújta ki a szél (Molnár B. 1961). A löszös finom homokra jellemző, hogy helyen­ként általában kiékelődés nélkül kivastagodik és felfelé durvuló szemcsézettséggel párhuzamosan települ a finom homokos lösz réteggel. Az aprószemű futóhomok buckákba rendeződött és így a legvastagabb homokréteg mindig a bucka tetejére merőleges síkban mérhető. A futóhomok gyakran kiékelődik. 3. A terület legfiatalabb üledéke a tavi karbonát­iszap („csapóföld") és a „mocsári" eredetű kőzet­liszt. A karbonátiszap összetétel és keletkezés szerint három szintre osztható: a)A karbonátiszap alja a nagyobb karbonáttar­talmú fedőjén szivárgó és áthaladó vízből szárma­zik. A karbonátiszap alja egész vastagságának kb. 30%-át, vagy még ennél is nagyobb hányadát

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom